Barátságról a szalonban

Ne legyenek a „kütyük” függői

n Az ember életében fontos dolgok közül ezúttal a barátság témáját emelték ki a Zalaegerszegi Női Szalonban. Erről beszélgetett két meghívott vendégével, Schmitt Pálné Makray Katalin egykori olimpikonnal és Darvasi Ilonával, a Turay Ida Színház alapító igazgatójával Balaicz Zoltánné, a szalon vezetője.

– b. k. –

A vendég hölgyek, akik egyébként „1000 éve barátok”, nem titkolva korukat, és ebből adódó élettapasztalataikat sokoldalúan, időnként ellentétes véleményeket megfogalmazva tudtak hozzászólni a feltett kérdésekhez. Vagyis ki lehet a barát, mi ma a barátság értéke, van-e férfi-női barátság és a fiatalok nyitottsága, igénye az informatika korszakában a személyes kapcsolatokra.
Eltérő véleményük láthatóan nem akadálya a barátságuknak, holott éppen Ilona fogalmazta meg a közös érdeklődés és értékrend fontosságát.
– Nem lényeges azonban az egymás közötti földrajzi távolság, a kilométerek, ha tudjuk, van valaki, akit felhívhatunk, akivel majd alkalomadtán találkozhatunk, s már ez a tény is erősíti a lelket – tette még hozzá.
– És ott tudjuk folytatni, ahol azelőtt abbahagytuk és nem azért, mert mindig ugyanarról beszélünk – mondta Makray Katalin. – Ebben az életkorban lett a legtöbb barátom. Ezek nem érdekkapcsolatok, semmi másról nem szólnak, minthogy jól érezzük magunkat együtt. Ezek hatalmas értékűek. Vegyük úgy őket, mint egy kincs.
Míg Ilona úgy tartja, a férfiak számára könnyebb a barátságok létrehozása és ápolása, mivel a feleség biztosítja otthon a hátteret a kikapcsolódás lehetőségéhez, addig Katalin szerint a „sörözős” éveknek hamar vége szakad, és idősebb korban a férfiak inkább magányosak, számukra a család jelenti a baráti társaságot is. Engedjük hát a párunkat a baráti körrel, amíg tart ez az időszak az életükben, tanácsolta.
– Ne csak panaszkodásról szóljon, ne egymás lelki szemetesládái legyünk. Viszont egy jó barát már a másik nézéséből tudja, ha annak valóban fontos kibeszélnivalója van. S akár a pillantásunk is lehet olyan erejű, mely támogatja a másikat – hangsúlyozta Ilona.
S hogy a barátságok változása mennyire lehet veszélyes az intimszférára, arról is kérdezte vendégeit Balaicz Zoltánné.
– Vannak fellángolások a barátságban, amikor jobban kibeszéljük magunkat, de idővel ebben is egyre szemérmesebb lesz az ember. Egyre kevésbé adja ki magát, mert lehet, hogy volt már olyan, hogy valaki nem volt méltó az ilyen kitárulkozásra – mondta Makray Katalin. – Ma inkább a tényekről beszélgetünk, kevésbé vagyunk kíváncsiak mélységében a másik magánéletére.
A fiatalok esetében is több példát hoztak. Van, hogy a közösségi oldalak világán kívül is kialakul és fennmarad baráti kör, van, aki magára marad ebben a világban, s a legifjabbak egészen függőivé válhatnak a „kütyüknek”, miközben a valódi értékek mellett észrevétlen elmennek.

vissza az elejére

Emléktábla-avatás a Skanzenben

Rómer flóris arcmása a fatemplomon

n A magyar régészettudomány atyjaként is ismert Rómer Flóris (1815–1889) tiszteletére avattak emléktáblát a Göcseji Falumúzeum zalacsébi fatemplomának falán. A domborművet – melynek létrehozását a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kezdeményezte – Béres János szobrászművész készítette.

– pet –

Hogy mi köze Zala megyéhez, és a skanzenhez Rómer Flórisnak és miért nem a róla elnevezett megyeszékhelyi utcában avatták fel a táblát, arról dr. Gyimesi Endre, a közalapítvány elnöke beszélt az ünnepségen. Elhangzott: az 1870-es években elpusztult zalacsébi fatemplom terveit Rómer munkássága révén sikerült rekonstruálni, majd a falumúzeumban újra felállítani.
A régész – aki mindemellett művészettörténész és festőművész is volt – 1863-ban bejárta Zalát; mégpedig szekéren. Minden településen igyekezett lajstromba venni a régészeti és művészettörténeti értékkel bíró emlékeket. Mindezekről, illetve Rómer Flóris életútjáról és munkásságáról már dr. Vándor László régész, a Göcseji Múzeum egykori igazgatója szólt. Mint fogalmazott: ő volt az első olyan ember, aki nagy részletességgel számolt be a zalai értékekről. Tehette ezt többek között azért, mert egyházi ember lévén (Benedek-rendi szerzetes, pap, majd nagyváradi nagyprépost-kanonok is lett), sok ismerőse volt a megyében, így meg tudta szervezni a plébániák között és a földesurak körében az utazásait. A látottakat nemcsak tudományosan dolgozta fel, hanem egy cikksorozatot is írt a Vasárnapi Újságba, Zalai levelek címmel. Olyan épületekről (főleg középkori templomokról) olvashatunk többek között ezekben az írásokban, melyek azóta már elpusztultak.
Így került fókuszba az egykori zalacsébi templom is, melynek részletesen dokumentálta a kinézetét és az épület tervrajzát. Vándor László elmondta: mikor évekkel ezelőtt a felvetődött, hogy jó volna a skanzenbe egy szakrális épületet létesíteni, a feljegyzések alapján a néhai zalacsébi fatemplomra esett a választás. A felépítéshez az Együtt Zalaegerszegért Egyesület segítségével szerveztek gyűjtést, de számos más támogatója is akadt a kezdeményezésnek. A templomot végül pont olyanra építették fel, amilyennek Rómer akkoriban látta. Az épület pedig azóta is a falumúzeum egyik büszkesége.
Az emléktáblát Balaicz Zoltán polgármester és Béres János szobrászművész leplezte le Gyimesi Endre és Vándor László társaságában.
Idén már a harmadik alkalommal avatott emléktáblát a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány. Előbb Arany János költő, majd Farkas Dávid egykori országgyűlési képviselő tiszteletére emeltek domborművet.

vissza az elejére

Védik a környezetet

n A fenntarthatóságra, a környezettudatosságra való figyelemfelhívást tették a hét témájává az Ady-iskolában. Az intézmény két éve nyerte el az Örökös ökoiskola címet, s ennek megfelelően formálják a tanulók szemléletét.

– b. k. –

Minden korosztály legalább egy pluszórát szánt a héten a környezetvédelemmel, környezettudatossággal kapcsolatos ismeretekre. Az alsós osztályok például egy-egy gyógynövényt választottak maguknak, s ezzel kapcsolatos képekkel, információkkal dekorálták az osztályukat. A felsősök paszszívház-makettet készítettek, vagy éppen angol nyelven értekeztek a témába vágó filmvetítést követően. De szóba került a felelős kutyatartás, prezentációkat készítettek az energiaforrásokról. Az alsósok és a gimnazisták performance-ként ökolábnyomot illetve vízcseppet alakítottak ki élő képpel (felvételünkön). S a hetet jutalom tanulmányi kirándulások zárják.
– Sok információ elhangzik ilyenkor, de a lényeg a felelősség tudatosítása. Saját lehetőségekhez mérten hívjuk fel a figyelmet a környezettudatosságra és védjük a környezetet. Kis lépésekkel, az életkornak megfelelően, pluszórákkal vagy látványosabb rendezvényekkel – mondta Czigány László igazgató. Hozzátette: városi szintű programjuk lesz májusban a madarak és fák napja megünneplésének szervezése.

vissza az elejére

Ismeretterjesztés, felnőttképzés

Éves közgyűlését tartotta a TIT

Bánfalvi Péter, dr. Hámori József, Piróth Eszter, Rózsás Csaba

n A TIT Öveges József Ismeretterjesztő és Szakképző Egyesület a közelmúltbeli éves közgyűlése előtt sajtótájékoztatót tartott zalaegerszegi székházában, melyen dr. Hámori József agykutató, akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke, valamint annak igazgatója, Piróth Eszter is részt vett.

Bánfalvi Péter elnök arról beszélt, hogy az interneten és egyéb csatornákon terjedő áltudományos hírek ellenében a hagyományos ismeretterjesztésnek felértékelődik a létjogosultsága napjainkban. Ezt a tevékenységet iskolai, társadalmi, települési közösségre építik, előadóik pedig elkötelezettséget éreznek abban, hogy minden témát tudományos megalapozottsággal közelítsenek meg. Évente megrendezik az Öveges József levelezőversenyt matematikában, informatikában és csillagászatban, azzal a szándékkal is, hogy a fiatalokat bevonják az ismeretterjesztő munkába.
Az egyesület elmúlt évi működését a csökkenő bevételek ellenére stabilitás jellemzett, amit megfontolt gazdálkodással értek el, mondta Rózsás Csaba ügyvezető igazgató. Az ismeretterjesztés, a tehetséggondozás valamint a működés feltételeit a felnőttképzéssel és a hatósági vizsgáztatással teremtették meg. A piaci pozícióik megtartását nagyban segíti a 2016 novemberében megszerzett önálló OKJ-s vizsgajogosultság. Az elmúlt évben „egy iskolányi ember végzett náluk”, hiszen több mint 300-an OKJ-s képesítést, valamint ezren gépkezelő hatósági bizonyítványt szereztek. Idén is hasonló részvételre számítanak képzéseiken, tanfolyamaikon.
Dr. Hámori József, a TIT elnöke a zalai szervezet felnőttképzési tevékenységét példaértékűnek nevezte. A TIT jövőbeli feladatai közé sorolta az idegen nyelvi képzés elindítását, továbbá kiemelte az ismeretterjesztés szerepét a tudományos eredmények közzétételében, melynek egyik célja az áltudományos hírekkel szembeni fellépés.

vissza az elejére

III. helyezés

n A közelmúltban került megrendezésre a Budapesti Gazdasági Egyetemen a Greennovate or die! verseny, amelyen a piaci szereplők valós, főként a fenntarthatósággal, környezetvédelemmel és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos problémákkal teli esetek megoldását várták a vállalkozó tíz csapattól.

A GKZ csapatának versenyzői a kihívásra reagálva 7 kreatív megoldási lehetőséget vázoltak fel a zsűrinek, s ezekkel elsőként jutottak ki a vállalati szintű fordulóból, majd az összesített versenyen 3. helyezést értek el. A példa bizonyítja a kreativitást és a példaértékű hozzáállást.
A csapat előzetes felkészítését Balázsné dr. Lendvai Marietta főiskolai docens és Zsupanekné dr. Palányi Ildikó főiskolai docens segítette.

vissza az elejére

Sárkányölő a rendőrség udvarán

Átadták a városi rendőrkapitányság felújított belső udvarát

n A megyei rendőrnap keretében avatták fel a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság felújított és parkosított belső udvarát, valamint az ott elhelyezett Sárkányölő Szent György lovas szobrot.

– AL –

Az átadási ünnepségen dr. Sipos Gyula rendőr vezérőrnagy, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság kapitányságvezetője köszönetet mondott a beruházás megvalósításáért, mely a városi rendőrkapitányság ingatlanjainak rendbetételét szolgálta. Kitért arra, hogy a megyei közgyűlés közelmúltbeli ülésén valamint az Országos Rendőr-főkapitányság is kiválóra értékelte a Zala megyei rendőrök 2016. évi teljesítményét, mely eredményben a városi rendőrkapitányság munkája is bent van.
Zala megye települései és városai a rend és béke szigetei, a lakosság élet- és vagyonvédelme biztosított a rendőrség által, fogalmazott Vigh László országgyűlési képviselő. Szólt arról, hogy a kormány a fejlesztések támogatásával, valamint a jövő évben is várható bérfejlesztéssel segíti a rendőrség munkáját.
Balaicz Zoltán polgármester az önkormányzat és a városi rendőrkapitányság kapcsolatát szorosnak és korrektnek nevezte, ami abban is megnyilvánult, hogy a város 13 millió forinttal támogatta a rekonstrukciót. Mint mondta, az udvar és az épületek rendbetételével tovább szépült a város, és külön öröm számára, hogy a munkában zalaegerszegi valamint önkormányzati cégek vettek részt.
Kovács István rendőr vezérőrnagy, gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes felidézte, hogy a régi hepehupás udvaron igencsak balesetveszélyesen lehetett közlekedni. A korábban már tervezett felújításra a közelmúltban nyílt lehetőségük. Közel százmillió forintot fordítottak a parkosításra, a térkövezésre valamint két épület külső rekonstrukciójára. A térköveket nem vásárolták, hanem közmunkaprogram keretében készítették el, ami országosan példaértékű, hangsúlyozta.
A beszédeket követően két hársfát ültettek el, valamint leleplezték a nagykanizsai Tislér Zoltán, címzetes rendőr főtörzszászlós alkotását, Sárkányölő Szent György lovas szobrát.
Érdeklődésünkre elmondta, egyetlen bükkfarönkből faragta ki a szobrot, amit nem képről, hanem saját elképzelése szerint formált meg.

vissza az elejére

Generációs különbségek

n A zalai iskolai könyvtárosokat és a gyermekkönyvtárosokat szólította meg az a továbbképzés, melyet a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár szervezett, s témája az úgynevezett Y és Z generáció, azaz az 1980 és 2009 között születettek kommunikációs világa. Nagy Réka klinikai szakpszichológus a generációs különbségekről beszélt, míg dr. Lovász Andrea gyermekirodalom-kutató a kamaszok olvasmányélményeiről.

– b. k. –

A generációs elmélet szerint az egymást követő generációk más világlátással, értékrenddel, viselkedéssel bírnak, s ennek változásában ciklikusság fedezhető fel, mely közel 80 évenként ismétlődik. Így ma beszélnek veteránokról (1925–1945), Baby boom (1946–1964), X (1965–1979), Y (1980–1995), Z (1996–2009) és Alfa (2010-től születettek) generációkról. Az internetre vonatkozóan a háború után születettek csak időskorban kerültek vele kapcsolatba. A X felnőttkorban ismerte meg és használja is ezt az eszközt. Az Y már a NET és a mobiltelefon világában él, a Z, a homo globalis pedig beleszületett ebbe a világba. De nemcsak az internettel való aktív vagy kevésbé aktív kapcsolat a különbség, hanem részben ennek okán is kialakult gondolkodás és reagálási különbségek, érzelmi viszonyulások, motivációk is mások. Az átmenetinek nevezett X generáció a rendszerváltással lett nagykorú, a legmagányosabban megélt gyerekkor után. Számukra a karrier és a gyermek a fontos, a párkapcsolatra nincs idő, sok a válás, az elmagányosodás és magas stressz jellemző. Számukra a tv volt az, ami a következő generációknak a számítógép. Az Y korosztály nagy védettségben nőtt fel, velük töltötték a szüleik a legtöbb időt, ezért kialakult bennük egy „különleges vagyok” érzés, akár nárcisztikus személyiséggel, erős kötődés a szülőkhöz és késői fészekelhagyás. Számukra a munka és a magánélet egyaránt fontos, optimisták és mindent azonnal akarnak. Jellemzőek az evészavarok, a függőségek, szorongások. Kapunyitási krízisuk elől a virtuális világba menekülnek. Abszolút a mában élnek, nem keresik az élet értelmét, hajlamosak a fatalizmusra. Náluk jelenik meg a multicast, egyszerre három dologra figyelés.
A Z generáció jellemzője, a „Mi volt az iskolában?” kérdésre, az „Olvasd el a blogomon.” válasz. Az internetet eszközként használják, online kutatnak, tanulnak, projekteken dolgoznak. 5-féle dologra figyelnek egyszerre, világpolgárok, a legidősebb anyák gyermekei, létszámban a legkevesebben vannak, kimagasló intellektussal és problémamegoldó képességgel rendelkeznek. Hagyományos módon nem taníthatók, csak probléma alapú oktatással. Életüket többségében patchwork családban élik. Problémájuk a mozgáshiány és az evészavar.
Az Alfák 2010-től születnek, számukat 2025-re 2 billióra becsülik. Y szülők gyermekei, nagyon sokan lesznek, legmagasabb életkor várható náluk. Csendes, krízist megélő generáció lesz feltehetően, ismertette Nagy Réka.
Az irodalomban is megjelent egy új kategória. A gyerek- és felnőttolvasmányok közé beékelődött egy réteg, a felnőtté válást halogató, mesevilágot továbbéltető korosztály igényére. Őket célozza meg a Young Adult irodalom, speciális olvasmányokkal, mondta dr. Lovász Anna. A korosztály szimultán gondolkodású, gyorsan reagálnak, gyors a felfogóképességük, nagyon jó a memóriájuk, viszont megrettennek a hosszú szövegektől. A pergés és a képi világ az övék.

vissza az elejére

Hogyan tartsuk meg munkatársainkat?

Kérdések és válaszok a hr-café találkozón

n A munkaerő megtartásának fontosságáról, valamint a hatékony álláshirdetésekről, illetve annak buktatóiról esett szó a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány Karrieriroda és Diákcentruma által szervezett HR-Café találkozón.

– A. L. –

A rendezvénynek az idén 25 éves fennállását ünneplő AQ Anton Kft. adott helyet. Az 1990-ben egyszemélyes magánvállalkozásként induló zalaegerszegi céget dr. Németh András ügyvezető igazgató mutatta be a jelenlévő HR-vezetőknek és foglalkoztatásügyi szakembereknek. Elmondta, a cég stratégiailag a speciális és high-tech ipari szegmenseket célozza meg. A szerszámgyártással, műanyag alkatrészek gyártásával és speciális fémmegmunkálással foglalkozó vállalat 2015 novemberétől az AQ Group AB cégcsoport tulajdonában működik. Termékeit az energia-, autó- és elektromos ipar jelentős nagyvállalatai számára értékesíti. Jelenleg 450 főt foglalkoztat. A cég stabil termelési tevékenységet folytat, melyben fontos szerepet tulajdonítanak a nagy tudással rendelkező, motivált munkatársaiknak.
A munkavállalók a vállalkozások erőforrásai, éppen ezért alapvető kérdés a dolgozók megtartása. Erről Katona Izabella, a Human Matrix Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője beszélt. Mint mondta, a nemzetközi kutatások alapján kifejlesztett vállalatfejlesztési diagnózis olyan gyors és anonim eszköz, mely a munkavállalók szemszögéből vizsgálja a vállalati hatékonyságot. Az elemzés feltárja a dolgozók egyéni elköteleződését, motiváltságát és a ki nem aknázott tartalékokat. Olyan kérdésekre kér választ, melyek a legfontosabb munkahelyen tartó tényezők a dolgozók szerint, ehhez hogyan áll a cég vezetése, mikor és minek a hatására fontolná meg komolyan a dolgozó, hogy elmegy, mekkora megtartó ereje van a bérnek és az egyéb juttatásoknak, továbbá a nem pénzbeli motivációs lehetőségeknek.
A kutatások szerint egy-egy munkavállalóban 40, de akár 60 százalék kihasználatlan potenciál is lehet, melynek érdemi kiaknázásával a vállalatok képletesen megkétszerezhetik dolgozóik létszámát. A vállalatfejlesztési diagnózis eredményeinek felhasználása éppen ezért jelenthet megoldást a munkaerőhiány belső megoldására, hangsúlyozta az előadó.
Hajcser Lívia, az AQ Anton Kft. HR-vezető, a rendezvény házigazdája érdeklődésünkre elmondta, HR-Café találkozók megszervezését Németh-Horváth Katával, a ZFOK irodavezetőjével együtt gondolták ki. Szívesen vállalták, hogy az első céges találkozó helyszíne vállalatuk legyen. Ezért is szolgált örömükre, hogy sokan eljöttek a tanácskozásra, melyet gyárlátogatással zártak.

vissza az elejére

vissza az elejére