Időutazásra invitál a vármakett

Felavatták a köztéri alkotást a mindszenty téren

n A város első írásos említésének 770. évfordulóján stílusosan 770 kék lufit szorongató ovis jelenlétében avatták fel május 12-én Farkas Ferenc szobrászművész egerszegi várat ábrázoló makettjét Zalaegerszegen, a Mindszenty téren.

– AL –

Zalaegerszeg első írásos említése 1247-ből való, első ábrázolása azonban sokkal később keletkezett. Johannes Ledentu hadmérnök 1640 körül készítette el metszetét az egerszegi várról, ami így a város első ismert ábrázolása, ugyanakkor nem tekinthetjük hitelesnek, mert egyes épületek máshol helyezkednek el rajta – fogalmazott Balaicz Zoltán polgármester a városnapi rendezvénysorozat avatási ünnepségén. A vármakett ugyanakkor időutazásra invitál, hiszen összehasonlítást enged a tér 1640-beli kinézete és a jelen között – emelte ki.
A polgármester köszönetet mondott Farkas Ferenc Zalaegerszegért díjas szobrászművésznek a köztéri alkotás elkészítéséért, valamint dr. Vándor László nyugalmazott múzeumigazgatónak a szakmai tanácsokért. A vármakettről 3D animáció is készült, ami Horváth Szilárd, Tejfel Krisztián és Szabó Zoltán munkája.
Ezt követően Balaicz Zoltán polgármester Vigh László országgyűlési képviselővel és Farkas Ferenc szobrászművésszel együtt leplezte le a vármakettet, majd a gyerekek a levegőbe engedték a lufikat.
Bízik abban, hogy Egerszeg közössége és az idelátogatók támpontot kapnak arról, hogyan nézett ki város ezen szeglete régen – mondta el érdeklődésünkre Farkas Ferenc szobrászművész. Kitért arra, hogy a várról többé-kevésbé valóságot érintő ábrázolások maradtak fenn, még talán akkor is, ha a kiindulópontként használt metszeten a templom tájolása ellentétes a valósággal. Elégedett azzal, hogy méltó történelmi környezetbe került a vármakett.

vissza az elejére

Nem csak város, otthon is

	Jutalmazták a hivatal munkatársait is.

770 éves születésnapját ünnepelte zalaegerszeg

n Zalaegerszeg első, 1247-es írásos említésének 770. évfordulóján ünnepi közgyűlésre került sor a város dísztermében. A házigazda Balaicz Zoltán polgármester köszöntötte a megjelenteket, köztük Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkárt, Szita Károlyt, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökét, Vigh László országgyűlési képviselőt, Fekete Györgyöt, az MMA elnökét, valamint a megye és a város számos közéleti személyiségét.

Ünnepi köszöntőjében a polgármester felidézte: a veszprémi püspök 1247-ben adott ki egy rendelkező oklevelet, ebben az okiratban még „Egurscug” néven szerepelt a város. Zalaegerszeg az évszázadok során Zala vármegye központjává vált, 1526 előtt már két alkalommal tartottak megyegyűlést. 1732-ben épült fel a vármegyeháza, innentől kezdve végleg és hivatalosan is Zalaegerszeg lett a megyeszékhely. Itt emelte fel szavát a haladás és a magyarság érdekében Deák Ferenc és Csány László. A róluk készült festmények láthatók a díszteremben.
– A nagy ősök példája kötelez bennünket. Történelmünk bizonyítja, hogy a mi városunk sosem elégedett meg azzal, amit a külső erők kiszabtak számára. A sorsfordító pillanatokban mindig maga vette kézbe a sorsát, és a polgárok összefogásával mindig elérte célját – fogalmazott Balaicz Zoltán, majd arról beszélt, miért is alakul ki az emberekben oly szoros kötődés a szülővároshoz, és mit jelent neki személyesen, hogy a város polgármestere lehet. – Nekem a szülőhelyem, lakóhelyem polgárainak bizalma erőt ad a legnehezebb feladatok megoldásához. Zalaegerszeg nem csak város, hanem otthon is – mondta, majd arra emlékeztetett, a múlt tetteire emlékezve, azokból erőt merítve kell tovább építeni a zalai megyeszékhelyet. – „A jövőnek sok neve van. A gyenge úgy hívja: elérhetetlen. A gyáva úgy, hogy ismeretlen. A bátor pedig lehetőségnek nevezi!” – a polgármester Victor Hugo szavaival zárta ünnepi köszöntőjét.
Pogácsás Tibor államtitkár köszöntőjében arról beszélt, hogy a nagyobb gazdasági önállóság teszi lehetővé azt is, hogy a megyei jogú városok olyan fejlesztésekbe foghassanak a Modern Városok programja keretében, amelyek sikeressé tehetik őket. A fejlesztések nem csak az adott várost szolgálják, hanem a térség lakóit, településeit is. Példaként említette a járműipari tesztpálya megvalósulását. Szita Károly „életrevaló településként” jellemezte Zalaegerszeget, hozzátéve, az itt élők lelkületének, szellemiségének és tenni akarásának köszönhetően emelkedett ki a többi közül. Mint fogalmazott, egy város felelőssége jóval túlterjed a földrajzi határain, mert az itt született döntések befolyásolják a térség életét is.
A köszöntők után került sor a kitüntetések átadására. A Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntető címet Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész kapta, aki 1967-ben került Zalaegerszegre.Nagy ambícióval, tele energiával érkezett a fiatal művész, hogy megpezsdítse a város művészeti életét, mert úgy gondolta, friss vérkeringésre van szükség. Számos köztéri alkotása van Zalaegerszegen és a megyében is, művei jól ismertek szerte az országban és a határokon túl is Herszontól Münchenig. 2006-ban a város Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntető címben részesítette. Szabolcs Péter példaértékű, magas színvonalú művészeti munkájával hozzájárul Zalaegerszeg kulturális fejlődéséhez.
Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntető címet kapott Stróber László apátplébános, akinek szerepe a zalaegerszegi hitéletben jelentős és példaértékű. Neki köszönhető a Mária Magdolna plébániatemplom teljes külső és belső rekonstrukciója, a kertvárosi templom megépítése. Fáradhatatlan építő tevékenységéért a város 2003-ban „Zalaegerszegért” díjjal jutalmazta.
Ugyancsak Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntetést kapott Szakály István egykori válogatott atléta, a Zalaegerszegi Atlétikai Club elnöke. A Zalaegerszegi AC idén lesz 25 éves egyesület, a klub adta a város első olimpikonját, azóta további 4 olimpián volt ZAC-versenyző, több száz országos bajnokságot nyertek a sportolóik, és valamennyi korosztályos világversenyen is szerepeltek az atlétáik. Szakály István társadalmi munkában húsz évig volt a Zala Megyei Atlétikai Szövetség elnöke.
…
A hagyományokhoz híven a közigazgatásban végzett kiemelkedő szakmai munkát is elismeréssel jutalmazták. Az okleveleket dr. Kovács Gábor címzetes főjegyző adta át: dr. Fata Anikónak szakmai főtanácsadói, Vásár Mariannának szakmai tanácsadói, Kemes Timeának címzetes vezető főtanácsosi, Rostásy Sárának címzetes főtanácsosi, Fekete-Kállai Krisztiánnak címzetes főtanácsosi címet adományoztak.
 

vissza az elejére

Átadták az új csomópontot

Biztonságosabb a közlekedés

n Legfőképpen a balra kanyarodás biztonságát teremti meg a nagypáli leágazásban kialakított új csomópont a 74-es főútvonalon Zalaegerszeg és Egervár között. A beruházást az elmúlt héten adták át.

– AL –

Az átadáson Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos felidézte, hogy a nagypáli út Vasvárral összekötő 22 kilométeres szakasza 1954-ben épült meg első szilárd burkolatú útként. A kivitelezésen 320-an dolgoztak, és lovas kocsikkal hordták a követ az építkezéshez. Azóta jelentősen megnőtt a forgalom, így az új csomópont megépítését közlekedésbiztonsági szempontok indokolták – tette hozzá.
Dr. Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke úgy vélekedett, sok ilyen átadásra lenne szükség, hiszen a közútkezelő fenntartásában lévő több mint 1300 kilométeres úthálózat nagy része teljes felújításra szorul, nem beszélve az önkormányzati utak állapotáról. A Bak és Zalatárnok között egy veszélyes útszakasz rekonstrukciója 2016 novemberében készült el, most pedig a nagypáli csomópont, melynek kialakítását tavaly kezdték el. Örömét fejezte ki, hogy a TOP-program főutak helyreállítását, új utak megépítését teszi lehetővé, ugyanakkor remélnek forrást a mellékúthálózat további felújításához is.Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere elmondta, a nagypáli csomópont kialakítása abban a Magyar Közút számára rendelkezésre álló hárommilliárdos csomagból valósult meg, melyből a városban megépült a botfai körforgalom, a MOL-csomópont, megújult a Balaton úti körforgalomhoz vezető szakasza, valamint a Rákóczi utca. Hangsúlyozta: a nagypáli beruházás megvalósítása tovább erősíti a két önkormányzat kapcsolatát.
  A csomópont kialakítása a régóta vágyott közlekedésbiztonságot teremtette meg a nagypáli lakosok valamint az erre közlekedők számára, hangsúlyozta Köcse Tibor. Nagypáli polgármestere utalt arra a szomorú tényre, hogy több emberéletet is követelő baleset történt itt az elmúlt húsz év alatt. Végezetül köszönetét fejezte ki a beruházásért.
A kereszteződést mintegy másfél kilométeres hosszban építették át részben teljesen új pályaszerkezettel, valamint a meglévők megerősítésével. Továbbá magassági korrekciókat hajtottak végre, mondta el Mórocz József, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Zala megyei igazgatója, aki hozzáfűzte: reméli, hogy a balra kanyarodás okán nem lesz több baleset a csomópontban.
 

vissza az elejére