Kertünk, udvarunk, balkonunk

Kertészeti kiállítás az apáczaiban

n Kertészeti kiállításra és vásárra, valamint ezt kísérő szakmai és családi programokra várták az érdeklődőket az Apáczai Művelődési Központba.

Szép kínálat akadt virágzó növényekből, zöldségpalántákból jóval kevesebb. Szóval inkább a szépség dominált a napon, és aki a virágokat szereti, nem állhatta meg, hogy üres kézzel térjen haza.
Az egész napos rendezvényt rajzkiállítás és pályázati eredményhirdetés nyitotta. Óvodás és alsó tagozatos kategóriában díjazták a legjobbnak ítélt alkotásokat, melyek a nap témáját jelenítették meg. Mutyi bohóc meglepetésműsora azonban minden résztvevőnek szóló ajándék volt. A zsűri Petrics Kristóf négyéves kisfiú és Takács Jázmin (Eötvös-iskola) rajzait találta a legjobbnak.
Az egész nap nyitva álló standok mellett kézműves-foglalkozások várták az ügyes kezű gyerekeket. A felnőtteket pedig szakmai előadások. Köztük Németh Miklós kertészmérnök, nyugalmazott városi főkertész beszélt egy városi embernek való témáról, a balkonnövények gondozásáról. 40 éves szakmai tapasztalata és városszépítő tevékenysége alapján hozott példákat, nemcsak az erkélyek beültetéséről, hanem a város egyik szlogenjét megalapozó múltbeli virágos képeket is felidézett. Csodálatot kivívó virágágyásformákat, beültetési módokat, kompozíciókat mutatott be.
Elmondta: balkonnövény botanikai kategória nem létezik, csupán a fő felhasználás miatt kapták ezek a főként egynyári növények a nevet. Köztük is elsőként a muskátli, ami azonban szabadföldön ugyanúgy díszlene, ha ez lenne a szokás. A muskátli kapcsán beszélt a változásokról, mely a hagyományos, pincében teleltetett, lyukas fazékba, vakondtúrásból vett földbe ültetett növényről egyre inkább áttért a tiroli futómuskátlira. Ez utóbbi ugyan sokkal kényesebb, szaporítása is speciális, azonban gazdagon díszíti az erkélyeket. Szintén nagy változáson esett át a másik kedvenc, a petúnia, melyből ma már formában, méretben, színben óriási a választék.
Azt tanácsolta a szakember, mielőtt növényt választunk, gondoljuk át, milyen céllal vesszük a virágot, mennyi időnk van a vele való törődésre, mennyi pénzünk van e célra, van-e módunk kártevők elleni védekezésre, időjárási viszontagságoktól tudjuk-e védeni a növényeket, miként tudjuk az adott fajt beszerezni, a tápanyag-utánpótlást hogyan oldjuk meg, tudunk-e azonos igényű növényeket társítani, mit ültessünk, hogy folyamatosan legyen virágzó növényünk.

vissza az elejére

Megújultak a szentek szobrai

A Nepomuki Szent János-szobor megáldása.	Szent Vendel szobra

n Önkormányzati forrásból megújult a Kaszaházi és a Zala utca sarkán álló Nepomuki Szent János-szobor, valamint a Vizslaparki úton lévő, Szent Vendelről készült köztéri alkotás. A szobrokat rövid sajtóbejárás keretében – melyen részt vett Balaicz Zoltán polgármester – Ocsovai Grácián plébános áldotta meg.

– pet –

Az önkormányzat a jövőben kiemelt figyelmet fordít a leromlott állagú köztéri alkotások felújítására; az adott évi költségvetésben különítve el forrást a rekonstrukcióra. Nepomuki Szent János szobra közel 700 ezer forintból, a Szent Vendel-szobor pedig 600 ezer forintból újult meg. A Kaszaházi úton álló védőszent szobrának talapzatáról és figurális elemeiről előbb eltávolították az elöregedett festékréteget, majd vizsgálat után restaurálták a szobrot. Az alkotás 1802-ben készült, felállítását pedig a közelben lévő, és gyakran megáradó Zala folyó indokolta. A szent ugyanis a folyókat, hidakat, hajósokat, halászokat védelmezi.
Szent Vendel homokkőből készült szobra 1900 óta áll a Vizslapark szomszédságában. Eredetileg tégla alapozású volt, ám ezt 2000-ben beton alapra cserélték. Vendel a pásztorok védőszentjeként ismert, többnyire báránnyal együtt ábrázolják – így van ez a zalaegerszegi szobor esetében is.

vissza az elejére

Háromszoros első hely

Környezetvédelemben jeleskedtek

Az Öveges-iskola csapata. Felkészítő tanár Domján Anita.

n Ökovároshoz méltóan három korcsoportban is a dobogó tetején állhattak a zalaegerszegi diákok a közelmúltban megrendezett Curie környezetvédelmi emlékverseny országos döntőjének végén Szolnokon. A Zrínyi-gimnázium, az Eötvös-iskola és az Öveges-iskola diákjai kemény versenyben kerültek a mezőny legelejére.

– b. k. –

Diákot, tanárt próbáló felkészülésnek néz elébe, aki nevez a Curie-versenyre. Három levelezős forduló után a terület legjobbjai kerülnek az országos döntőbe, ahol korcsoportonként adnak számot tudásukról. Az idén a Fertő-Hansági Nemzeti Park volt a fő téma, illetve a kihalt és veszélyeztetett állatok, hétköznapi életben előforduló mérgek. S nem csupán lexikális, hanem komplex tudást várnak el a szervezők, ok-okozati összefüggésekben való jártasságot, napi gyakorlati tapasztalatokat, melyet leginkább ökoszemléletű iskolában lehet elsajátítani.
S minél kisebb a korcsoport, ezek annál nehezebb követelmények. Mégis sikert könyvelhettek el a zalaegerszegi diákok a legifjabbak esetében is. Azaz a harmadik-negyedik osztályosok mezőnyében az Öveges-iskola diákjai bizonyultak a legjobbnak. Domján István, Bednárik Botond és Benke Boglárka azért is történelmet írt, mivel az iskola életében ez az első országos első helyezés. Felkészítő tanáruk Domján Anita tanárnő, aki egyben házigazdája is volt a területi forduló bonyolításának, melyre felkéréses alapon jogosult az intézmény. Több alkalommal értek már a csúcsra az évek során Járiné Lévai Marianna tanárnő tanítványai az Eötvös-iskolából.
Az idén az ötödik-hatodik osztályos korcsoportban Balatoni Bori, Pencsov Tamás és Varga Bálint érte el ezt a címet. Külön büszkeség, hogy már az írásbeli fordulóknál is a legjobb eredményt produkálták az Eötvös tanulói. A 11–12. évfolyamosok versenyét pedig a zrínyisek, Szőke Károly tanítványai nyerték meg, Szakonyi Anna, Kovács Petra és Kovács Kristóf.

vissza az elejére