Reálisabban látni Közel-Keletet | Évforduló |
Reálisabban látni Közel-Keletet
Hesnával háborúról, félelemről, sztereotípiákról
n Képzőművésznek készült, aztán jogi diplomát szerzett, végül külpolitikai újságíró lett a Magyar Televíziónál. Leginkább olyan helyekről tudósított, ahonnan mások menekülni szoktak; konfliktuszónákból, háborús övezetekből.
|
Balaicz Zoltánné és Al Ghaoui Hesna. |
– pP –
Zalaegerszegi Női Szalon és a Zalaegerszeg Barátai Egyesület közös
rendezvényének vendége ezúttal Al Ghaoui Hesna riporter,
külpolitikai újságíró volt, akivel Balaicz Zoltánné, a szalon
vezetője beszélgetett. Meglepő, de egy abszurd novellája – amit rábeszélésre
küldött be a Népszabadsághoz – volt a belépő az újságírói pályára. Innentől
kezdve egyre több témával foglalkozott, ám származása miatt (édesapja szír)
leginkább a Közel-Kelet foglalkoztatta. Hesna Salgótarjánban nőtt fel, de már
féléves korában járt Szíriában, s a család évente legalább egyszer mindig
meglátogatta a damaszkuszi rokonokat. Arabul viszont 21 éves koráig nem beszélt;
később viszont arab szakon diplomázott. Nyelvtudása és érdeklődése miatt lett
külpolitikai riporter, az MTV Híradójának munkatársa. Na, meg egyfajta misszió
miatt, melynek lényege, hogy árnyalja valamelyest a média által közvetített,
sokszor leegyszerűsített képet a közel-keleti országokról. 2010 óta már nem
dolgozik a Híradónál, ezt követően saját riportfilmeket, műsorokat készített.
Egészen mostanáig: áprilisban ugyanis felmondott az MTVA-nál.
Mint meséli, gyermekkorában (1978-ban született) még egészen máshogy
viszonyultak ahhoz az emberek, mikor szóba került a származása. Akkor még nem
volt fajgyűlölet, meg „arabozás”. Sztereotípiák viszont igen, ám ezek inkább
tudatlanságból fakadtak, semmint rosszindulatból. Tulajdonképpen az terelgette
az újságírás felé, hogy megmutassa; ezek a dolgok nem így vannak! A háborúk és a
menekültkérdés azonban sok mindent megváltoztatott. Úgy érzi, borzasztóan
polarizált lett a közvélemény: vagy fajgyűlölő valaki vagy migránssimogató.
Átmenet szinte nincs, indulat viszont annál több. Mindezek rá is komoly hatással
vannak, erősödött az ő szíriai identitása is. Ugyanakkor azt is tudja, hogy a
Közel-Keleten is és itthon is erősödtek a radikális nézetek, szélsőséges
irányzatok, melyekkel könnyű manipulálni. Főleg úgy, hogy ha valamiről kevés
információja van az embereknek.
Hiszi, hogy missziója van abban, hogy a közvélemény tisztábban, reálisabban
láthassa a dolgokat. A keleti országok kultúráját éppúgy, mint a migránskérdést.
Hiszen sokaknak tényleg nincs más kiút a lerombolt városokból, mint a menekülés.
A tisztánlátás erősítéséhez járultak hozzá a különböző témákban és helyszíneken
forgatott riportfilmjei, illetve a népszerű Bábel című műsor is.
Al Ghaoui Hesna mesélt a háborús övezetekben végzett munkájáról
is. Például élete első – szerinte bénára sikerült – bejelentkezéséről, amikor
még golyóálló mellényt sem tudott szerezni, csak egy borzalmas határőrmellényt,
aminek a hátán lévő „zoll” feliratot a húga (aki a Nemzetközi Vöröskeresztnél
dolgozik) varrta át „press”-re. Mint mondta: a magyar stáb felszerelése eléggé
szegényes a külföldi tévécsatornák kiküldött tudósítóiéhoz képest. Velük
ellentétben viszont Hesna sokkal kreatívabb munkát végezhetett, hiszen szabad
kezet kapott; ő dönthette el, hogy bizonyos kérdésekről kivel beszél, hol forgat.
Még a forgatási napok logisztikáját is ő találta ki. A CNN-nél ezzel szemben
nagyjából tizenöt tudósító dolgozik a helyszíneken, ám nekik a központ megmondja,
hogy hová álljanak a kamerával.
Az első időszakban egyébként nem magától a háború látványától kapott sokkot,
hanem attól, hogy sírás nélkül végdolgozta a napot. Emiatt lelketlennek,
empátianélkülinek érezte magát. Pedig csak arról van szó, hogy munka közben más
tudatállapotba kerül az ember. A borzalmak mentális hatása csak később csapódik
le. Sokan gondolták róla, hogy nem fél, pedig dehogynem! És nincs is titkos
receptje a félelem ellen. Hiába élt át megrázó pillanatokat, veszélyes perceket.
Azt tapasztalta, hogy a félelem vagy a legjobbat, vagy a legrosszabbat hozza ki
az emberből és saját magából is. Nem csoda, hogy a Közel-Kelet kérdései után épp
a félelem pszichológiájával kezdett el foglalkozni. Jelenleg könyvet is ír a
témában. A munka elején előkereste a háborúban készült fotóit, s akkor látta,
hogy ez a kérdés valójában mindvégig foglalkoztatta. Az emberek tekintetéből
ugyanis minden kiolvasható.
A háborús szituációk sok mindenre megtanították; nemcsak különféle helyzetek, na
és a pánik kezelésére, hanem arra is, hogy a jelenben éljen. Mint mondja:
szerencséje van, mert szülei, testvére és férje (aki szintén szakmabéli) mindig
mindenben támogatta, és sosem akarták visszatartani. Egy valaki tartja vissza
mostanság, hogy a háborús zónába menjen: a hároméves kislánya…
Madák zsuzsannát faggatták
n Színész, rendező, dramaturg, színházi nevelési szakember Madák Zsuzsanna. Így mutatta be a vendéget a Színházbarátok Köre klub vezetője, Iványi Ildikó a legutóbbi összejövetelükön.
A teátrum nézőtéri büféjében Madák Zsuzsanna beszélt életéről,
művészi pályájáról, és nem utolsósorban a Tantermi Deszkáról, melynek szakmai
vezetője. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karán
esztétika–magyar szakot végzett, 2010 óta van a zalaegerszegi színháznál.
Fiatalon, gyermekszereplőként már fellépett a székesfehérvári színházban, aztán
izgalmas időszakot töltött el a független szférában is. Nagyon jól érezte magát
azokkal a társulatokkal, melyekkel együtt dolgozott.
Mindig is érdekelte a színházi nevelés, a fiatalokkal való találkozás: ők
milyennek képzelik el a színházi világot, mit gondolnak egy-egy darabról.
Ráadásul Ruszt Józsefnek köszönhetően ennek hagyománya is volt már
Zalaegerszegen. Ugyanakkor a Tantermi Deszka előadásai más céllal szólítják meg
a fiatalokat. Itt nem a dramaturgia, a látvány, hanem az előadás közben
felmerülő emberi, társadalmi kérdések kerülnek előtérbe.
A Tantermi Deszkának nem csak programvezetője, hanem az előadások (Péter, Semmi,
Cyber, Közellenség, Kebab) rendezője is. Az előadásokat országszerte számos
intézménybe hívják, és színházi fesztiválokon szintén fellépnek ezekkel a
darabokkal. A tavalyi évben Norvégiában egy minifesztiválon szerepeltek.
2015-ben részt vettek a Deszka-fesztiválon, előtte való évben pedig a Thealter
Fesztiválon mutatták be a Kebab című darabot.
n A kertvárosi Liszt-iskolában sok éve az oktatás része a tánc. Ebből több hagyományos rendezvény nőtte ki magát, így a Táncfesztivál, ahol az iskola tanulóin kívül a városból érkezett vendégcsapatok is szerepelnek.
Más-más stílusban mutattak be látványos koreográfiákat a fellépő diákok, akiket
Bognár Ákos képviselő köszöntött. A sort a Maxima Életmód Klub
lendületes, laza produkciója nyitotta. Akrobatikus, időnként meghökkentő
elemeket és ütős nyitányokat mutatott be az Albatrosz Tánc Sport Egyesület. A
Zalaegerszegi Hastánc Egyesület fiataljai jó illesztették produkcióikba az óriás,
színes kendők kínálta lehetőséget, a Royal Show- és Látványtáncosok
charlestonnal álltak a közönség elé. A házigazda gyerekek pedig líraibbra vették
a stílust, és közöttük voltak fiú fellépők is.
Az előadásokat a Balaicz Zoltánné elnökletével, táncpedagógusok
alkotta zsűri értékelte, de szavazással a közönség is kifejezhette tetszését.
’56-os ünnepségek forgatókönyvei
Módszertani kiadvány az iskoláknak
n „Ilyen nagy dolog a szabadság...” címmel jelent meg az a módszertani kiadvány, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett iskolai ünnepségek lebonyolításához ad segítséget.
–
pet –
A kötetet a Közösségek hete rendezvénysorozat nyitányaként mutatták be a
Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Kiss Gábor, az
intézmény vezetője elmondta: a könyvtár tavaly nyújtott be pályázatot az 1956-os
Emlékbizottsághoz a kiadvány megjelentetésére. A „Magyar szabadság éve”
programsorozat keretében arra kérték a megye pedagógusait, hogy küldjenek
forgatókönyveket az 1956-os forradalom iskolai megünneplésével kapcsolatban. A
könyvtár egyszer már értékelte a pályaműveket, amik a pályázati támogatásnak
köszönhetően immár egy szép kötet formájában is elérhetők. A borítóterv és a
tipográfia Orbán Ildikó munkáját dicséri.
Az igazgató szerint azért van szükség ilyen jellegű módszertani kiadványokra és
oktatási segédanyagokra, mert még mindig nehéz ünnepségeket szervezni az 1956-os
eseményekkel kapcsolatban. Annál is inkább, mert fontos, hogy történetileg
hitelesek legyenek, de ne ugyanaz ismétlődjön évről évre, hiszen akkor a diákok
elunják a műsort. Az iskolai ünnepségeken az is szempont, hogy ne csak az
országos, hanem a helyi események is fókuszba kerüljenek, ami szintén nem könnyű
feladat, mert a zalai történések dokumentumai jórészt megsemmisültek. Az akkori
hatalom céljainak megfelelően pedig több korosztálynál esett ki a forradalom
helyes értelmezése.
A kétszáz példányban megjelent módszertani füzetbe tizenegy zalai iskola (köztük
a zalaegerszegi Ady-, Liszt-, Eötvös- és Csány-iskola) ünnepi forgatókönyve
került. A kötetben szereplő megemlékezések dramaturgiája felhasználható, illetve
ötleteket, lehetőségeket adhat az iskolai ünnepségek továbbgondolására. Ám illik
hivatkozni a kiadványra – fogalmazott Kiss Gábor.
A könyvet Velkey Péter humánigazgatási osztályvezető is méltatta.
Mint mondta: korábban, gyakorló pedagógusként ő is sokszor szervezett hasonló
iskolai ünnepségeket, így tudja, hogy mennyire nem egyszerű feladat a diákok
figyelmének felkeltése. Reméli, hogy a kiadvány praktikus ötletekkel szolgál
majd a kollégáknak.
Az „Ilyen nagy dolog a szabadság...” című könyv egy-egy példánya a megye minden
oktatási intézményébe eljut.
n A botfai
Búzavirág Lányok–Asszonyok Klub jubileumi összejövetelt tart
megalakulásának 20. évfordulója alkalmából.
A programon részt vesz Gecse Péter, Zalaegerszeg alpolgármestere,
a településrész önkormányzati képviselője
|