Reálisabban látni Közel-Keletet

Színházbarátok randevúja

Táncfesztivál

’56-os ünnepségek forgatókönyvei

Évforduló
 

Reálisabban látni Közel-Keletet

Hesnával háborúról, félelemről, sztereotípiákról

n Képzőművésznek készült, aztán jogi diplomát szerzett, végül külpolitikai újságíró lett a Magyar Televíziónál. Leginkább olyan helyekről tudósított, ahonnan mások menekülni szoktak; konfliktuszónákból, háborús övezetekből.

Balaicz Zoltánné és Al Ghaoui Hesna.

– pP –

Zalaegerszegi Női Szalon és a Zalaegerszeg Barátai Egyesület közös rendezvényének vendége ezúttal Al Ghaoui Hesna riporter, külpolitikai újságíró volt, akivel Balaicz Zoltánné, a szalon vezetője beszélgetett. Meglepő, de egy abszurd novellája – amit rábeszélésre küldött be a Népszabadsághoz – volt a belépő az újságírói pályára. Innentől kezdve egyre több témával foglalkozott, ám származása miatt (édesapja szír) leginkább a Közel-Kelet foglalkoztatta. Hesna Salgótarjánban nőtt fel, de már féléves korában járt Szíriában, s a család évente legalább egyszer mindig meglátogatta a damaszkuszi rokonokat. Arabul viszont 21 éves koráig nem beszélt; később viszont arab szakon diplomázott. Nyelvtudása és érdeklődése miatt lett külpolitikai riporter, az MTV Híradójának munkatársa. Na, meg egyfajta misszió miatt, melynek lényege, hogy árnyalja valamelyest a média által közvetített, sokszor leegyszerűsített képet a közel-keleti országokról. 2010 óta már nem dolgozik a Híradónál, ezt követően saját riportfilmeket, műsorokat készített. Egészen mostanáig: áprilisban ugyanis felmondott az MTVA-nál.
Mint meséli, gyermekkorában (1978-ban született) még egészen máshogy viszonyultak ahhoz az emberek, mikor szóba került a származása. Akkor még nem volt fajgyűlölet, meg „arabozás”. Sztereotípiák viszont igen, ám ezek inkább tudatlanságból fakadtak, semmint rosszindulatból. Tulajdonképpen az terelgette az újságírás felé, hogy megmutassa; ezek a dolgok nem így vannak! A háborúk és a menekültkérdés azonban sok mindent megváltoztatott. Úgy érzi, borzasztóan polarizált lett a közvélemény: vagy fajgyűlölő valaki vagy migránssimogató. Átmenet szinte nincs, indulat viszont annál több. Mindezek rá is komoly hatással vannak, erősödött az ő szíriai identitása is. Ugyanakkor azt is tudja, hogy a Közel-Keleten is és itthon is erősödtek a radikális nézetek, szélsőséges irányzatok, melyekkel könnyű manipulálni. Főleg úgy, hogy ha valamiről kevés információja van az embereknek.
Hiszi, hogy missziója van abban, hogy a közvélemény tisztábban, reálisabban láthassa a dolgokat. A keleti országok kultúráját éppúgy, mint a migránskérdést. Hiszen sokaknak tényleg nincs más kiút a lerombolt városokból, mint a menekülés. A tisztánlátás erősítéséhez járultak hozzá a különböző témákban és helyszíneken forgatott riportfilmjei, illetve a népszerű Bábel című műsor is.
Al Ghaoui Hesna mesélt a háborús övezetekben végzett munkájáról is. Például élete első – szerinte bénára sikerült – bejelentkezéséről, amikor még golyóálló mellényt sem tudott szerezni, csak egy borzalmas határőrmellényt, aminek a hátán lévő „zoll” feliratot a húga (aki a Nemzetközi Vöröskeresztnél dolgozik) varrta át „press”-re. Mint mondta: a magyar stáb felszerelése eléggé szegényes a külföldi tévécsatornák kiküldött tudósítóiéhoz képest. Velük ellentétben viszont Hesna sokkal kreatívabb munkát végezhetett, hiszen szabad kezet kapott; ő dönthette el, hogy bizonyos kérdésekről kivel beszél, hol forgat. Még a forgatási napok logisztikáját is ő találta ki. A CNN-nél ezzel szemben nagyjából tizenöt tudósító dolgozik a helyszíneken, ám nekik a központ megmondja, hogy hová álljanak a kamerával.
Az első időszakban egyébként nem magától a háború látványától kapott sokkot, hanem attól, hogy sírás nélkül végdolgozta a napot. Emiatt lelketlennek, empátianélkülinek érezte magát. Pedig csak arról van szó, hogy munka közben más tudatállapotba kerül az ember. A borzalmak mentális hatása csak később csapódik le. Sokan gondolták róla, hogy nem fél, pedig dehogynem! És nincs is titkos receptje a félelem ellen. Hiába élt át megrázó pillanatokat, veszélyes perceket. Azt tapasztalta, hogy a félelem vagy a legjobbat, vagy a legrosszabbat hozza ki az emberből és saját magából is. Nem csoda, hogy a Közel-Kelet kérdései után épp a félelem pszichológiájával kezdett el foglalkozni. Jelenleg könyvet is ír a témában. A munka elején előkereste a háborúban készült fotóit, s akkor látta, hogy ez a kérdés valójában mindvégig foglalkoztatta. Az emberek tekintetéből ugyanis minden kiolvasható.
A háborús szituációk sok mindenre megtanították; nemcsak különféle helyzetek, na és a pánik kezelésére, hanem arra is, hogy a jelenben éljen. Mint mondja: szerencséje van, mert szülei, testvére és férje (aki szintén szakmabéli) mindig mindenben támogatta, és sosem akarták visszatartani. Egy valaki tartja vissza mostanság, hogy a háborús zónába menjen: a hároméves kislánya…

 

 

vissza az elejére

 


Színházbarátok randevúja

Madák zsuzsannát faggatták

n Színész, rendező, dramaturg, színházi nevelési szakember Madák Zsuzsanna. Így mutatta be a vendéget a Színházbarátok Köre klub vezetője, Iványi Ildikó a legutóbbi összejövetelükön.

A teátrum nézőtéri büféjében Madák Zsuzsanna beszélt életéről, művészi pályájáról, és nem utolsósorban a Tantermi Deszkáról, melynek szakmai vezetője. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karán esztétika–magyar szakot végzett, 2010 óta van a zalaegerszegi színháznál. Fiatalon, gyermekszereplőként már fellépett a székesfehérvári színházban, aztán izgalmas időszakot töltött el a független szférában is. Nagyon jól érezte magát azokkal a társulatokkal, melyekkel együtt dolgozott.
Mindig is érdekelte a színházi nevelés, a fiatalokkal való találkozás: ők milyennek képzelik el a színházi világot, mit gondolnak egy-egy darabról. Ráadásul Ruszt Józsefnek köszönhetően ennek hagyománya is volt már Zalaegerszegen. Ugyanakkor a Tantermi Deszka előadásai más céllal szólítják meg a fiatalokat. Itt nem a dramaturgia, a látvány, hanem az előadás közben felmerülő emberi, társadalmi kérdések kerülnek előtérbe.
A Tantermi Deszkának nem csak programvezetője, hanem az előadások (Péter, Semmi, Cyber, Közellenség, Kebab) rendezője is. Az előadásokat országszerte számos intézménybe hívják, és színházi fesztiválokon szintén fellépnek ezekkel a darabokkal. A tavalyi évben Norvégiában egy minifesztiválon szerepeltek. 2015-ben részt vettek a Deszka-fesztiválon, előtte való évben pedig a Thealter Fesztiválon mutatták be a Kebab című darabot.

 

 

vissza az elejére


Táncfesztivál

n A kertvárosi Liszt-iskolában sok éve az oktatás része a tánc. Ebből több hagyományos rendezvény nőtte ki magát, így a Táncfesztivál, ahol az iskola tanulóin kívül a városból érkezett vendégcsapatok is szerepelnek.

Más-más stílusban mutattak be látványos koreográfiákat a fellépő diákok, akiket Bognár Ákos képviselő köszöntött. A sort a Maxima Életmód Klub lendületes, laza produkciója nyitotta. Akrobatikus, időnként meghökkentő elemeket és ütős nyitányokat mutatott be az Albatrosz Tánc Sport Egyesület. A Zalaegerszegi Hastánc Egyesület fiataljai jó illesztették produkcióikba az óriás, színes kendők kínálta lehetőséget, a Royal Show- és Látványtáncosok charlestonnal álltak a közönség elé. A házigazda gyerekek pedig líraibbra vették a stílust, és közöttük voltak fiú fellépők is.
Az előadásokat a Balaicz Zoltánné elnökletével, táncpedagógusok alkotta zsűri értékelte, de szavazással a közönség is kifejezhette tetszését.

 

 

vissza az elejére


’56-os ünnepségek forgatókönyvei

Módszertani kiadvány az iskoláknak

n „Ilyen nagy dolog a szabadság...” címmel jelent meg az a módszertani kiadvány, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett iskolai ünnepségek lebonyolításához ad segítséget.

– pet –

A kötetet a Közösségek hete rendezvénysorozat nyitányaként mutatták be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. Kiss Gábor, az intézmény vezetője elmondta: a könyvtár tavaly nyújtott be pályázatot az 1956-os Emlékbizottsághoz a kiadvány megjelentetésére. A „Magyar szabadság éve” programsorozat keretében arra kérték a megye pedagógusait, hogy küldjenek forgatókönyveket az 1956-os forradalom iskolai megünneplésével kapcsolatban. A könyvtár egyszer már értékelte a pályaműveket, amik a pályázati támogatásnak köszönhetően immár egy szép kötet formájában is elérhetők. A borítóterv és a tipográfia Orbán Ildikó munkáját dicséri.
Az igazgató szerint azért van szükség ilyen jellegű módszertani kiadványokra és oktatási segédanyagokra, mert még mindig nehéz ünnepségeket szervezni az 1956-os eseményekkel kapcsolatban. Annál is inkább, mert fontos, hogy történetileg hitelesek legyenek, de ne ugyanaz ismétlődjön évről évre, hiszen akkor a diákok elunják a műsort. Az iskolai ünnepségeken az is szempont, hogy ne csak az országos, hanem a helyi események is fókuszba kerüljenek, ami szintén nem könnyű feladat, mert a zalai történések dokumentumai jórészt megsemmisültek. Az akkori hatalom céljainak megfelelően pedig több korosztálynál esett ki a forradalom helyes értelmezése.
A kétszáz példányban megjelent módszertani füzetbe tizenegy zalai iskola (köztük a zalaegerszegi Ady-, Liszt-, Eötvös- és Csány-iskola) ünnepi forgatókönyve került. A kötetben szereplő megemlékezések dramaturgiája felhasználható, illetve ötleteket, lehetőségeket adhat az iskolai ünnepségek továbbgondolására. Ám illik hivatkozni a kiadványra – fogalmazott Kiss Gábor.
A könyvet Velkey Péter humánigazgatási osztályvezető is méltatta. Mint mondta: korábban, gyakorló pedagógusként ő is sokszor szervezett hasonló iskolai ünnepségeket, így tudja, hogy mennyire nem egyszerű feladat a diákok figyelmének felkeltése. Reméli, hogy a kiadvány praktikus ötletekkel szolgál majd a kollégáknak.
Az „Ilyen nagy dolog a szabadság...” című könyv egy-egy példánya a megye minden oktatási intézményébe eljut.

 

 

vissza az elejére


Évforduló

n A botfai Búzavirág Lányok–Asszonyok Klub jubileumi összejövetelt tart megalakulásának 20. évfordulója alkalmából.
 

A programon részt vesz Gecse Péter, Zalaegerszeg alpolgármestere, a településrész önkormányzati képviselője

A rendezvény helye: Közösségi Ház (Botfa, Botfa u. 68.)

A rendezvény ideje: 2017. május 20. 18.00.

 

 

 

vissza az elejére