A jövő megtalálta Zalaegerszeget

Vigh László, Orbán Viktor és Balaicz Zoltán

Lerakták az alapkövét európa legkorszerűbb járműipari központjának

n A jövő megtalálta Zalaegerszeget, a mintegy 40 milliárd forintból megvalósuló járműipari tesztpálya nemcsak hazánkban, de egész Európában is egyedülálló lesz. Kapcsolódó beruházásként a kormány a napokban dönt a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő okos gyorsforgalmi út építése forrásainak biztosításáról – jelentette be Orbán Viktor a járműipari tesztpálya május 19-i alapkőletételén, a Tudományos és Technológiai Park területén.

– Antal Lívia –

A miniszterelnök beszédében kitért arra, hogy a megyét és a várost tehetséges elődök tették naggyá, és ezzel a beruházással igyekeznek az ő nyomdokaikba lépni. Szólt arról, hogy ugyanakkor a döntést komoly viták előzték meg, és más helyszínek is számításba jöttek. Évekkel ezelőtt azonban volt egy megállapodás közte, Balaicz Zoltán polgármester és Vigh László képviselő között, ami a Flextronics elbocsátási sorozatához vezet vissza. Akkor az itt élők joggal tartottak attól, hogy nem lesznek munkahelyek. Egy, a fiatalok megtartásában érdekelt városnak ez az üzenet azonban nem volt megengedhető. Palkovics László államtitkár is lobbizott szülőföldjéért, így döntöttek a zalaegerszegi helyszínnel a beruházásról, ami azt hirdeti, főképpen a fiatalok számára, hogy a városnak igenis van jövője, hangsúlyozta Orbán Viktor.
A jövő megtalálta Zalaegerszeget, ahol olyan elektromos és önvezető járművek tesztelésére is alkalmas járműipari tesztpálya épülhet, ami magasabb technikai színvonalat képvisel majd a spanyolországinál, ami jelenleg az egyetlen ilyen létesítmény Európában. Zalaegerszeg a 40 milliárd forintból megvalósuló beruházással felkerül a járműipari kutatás-fejlesztés és tesztelés világtérképére. Mindez egyszerre nyújt lehetőséget a Magyarországon dolgozó járműipari vállalatoknak, az ebben az iparágban dolgozó, elhelyezkedni akaró szakembereknek, a kutatóműhelyeknek és a beszállítóknak, jelezte a kormányfő.
Kifejtette, hogy Magyarország nem csupán gyártó szeretne lenni, ahogy egyes bántó kritikák véleményezik, hanem az autóipari tervezések, fejlesztések, tesztelések egyik fő helyszíne. Jelezte továbbá, hogy Gödön a Samsung újra nyitja gyárát, míg Szegeden az ELI lézeripari kutatóközpontot létrehozva fejleszt, a zalaegerszegi tesztpálya ellenben magyar költségvetésből létrejövő beruházás. Ez bizonyíték arra, hogy uniós támogatások nélkül is tud az ország fejleszteni kizárólag saját erőből, és képes európai és világszintű teljesítményre, hangoztatta. Persze, hogy ez a beruházás beváltsa a hozzá fűzött reményeket, meg kell építeni a Zalaegerszeget, a tesztpályát az M7-es autópályával összekötő gyorsforgalmi utat, mely forrásainak biztosításáról napokon belül kormánydöntés születik, fűzte hozzá.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy az új ipari forradalomnak és a digitalizációnak nemcsak lehetőségei, de kockázatai is vannak. „Európában jelenleg nemcsak gazdasági, de jövőképek versenye is zajlik. A mi jövőképünk a hagyományos európai élet, ami a munkára, az innovációra és a teljesítményre akarja építeni a jövőt – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos köszöntőjében úgy fogalmazott, a hazai ipar, felsőoktatás, kutatásfejlesztés és innováció fejlesztésével, a tesztpálya megépítésével, az idejövő szakmai értelmiséggel Magyarország és Európa járműipari Szilícium-völgyét alakítják ki Zalaegerszegen. Mint fogalmazott, a város és megyei önkormányzat valamint a kormányhivatal mindent meg fog tenni azért, hogy „ez a csoda” kiváló minőségben határidőre elkészüljön, hangsúlyozta.2017 Zalaegerszeg első, 1247-es írásos említésének 770. évfordulója. Különösen nagy öröm, hogy erre az eseményre a kiemelten fontos jubileumi esztendőben kerülhet sor, emelte ki Balaicz Zoltán polgármester. 1998 és 2002 között Zalaegerszeg volt az egyik legdinamikusabban fejlődő város, de sajnos később komoly gazdasági nehézségek alakultak ki, tekintett vissza. Akkor megállapították, hogy a város a kormány támogatása nélkül nem tud visszakapaszkodni a korábbi időszak szintjére. Éppen ezért a 2015. április 14-én Orbán Viktor miniszterelnökkel aláírt Modern városok program szerződés legfontosabb pontjai a gazdaságfejlesztésre és a munkahelyteremtésre vonatkoztak.
– S lám, két év elteltével most egy olyan országos, sőt európai jelentőségű beruházás alapkőletételén vagyunk, amely hosszú időre kijelöli Zalaegerszeg fejlődésének irányát, hiszen mindaz, ami körülöttünk történik, már a kézzelfogható jövőt jelenti! – hangoztatta a polgármester.
A következő években elindulhat a 8-as főúttal és Vasvárral összekötő gyorsforgalmi út tervezése, ami majd Ausztria, Németország, és Nyugat-Európa felé jelent kapcsolatot a zalai vállalkozásoknak. Reményeik szerint hamarosan kormányhatározat születik a Modern városok programban szereplő zalaegerszegi logisztikai központ és konténerterminál építéséről, ami majd a koperi nemzetközi tengeri kikötő, az onnan Zalaegerszegre vezető nemzetközi vasúti korridor, a sármelléki nemzetközi repülőtér, és a most épülő gyorsforgalmi utak közelségét „használja ki”.
– Mindez a járműipari tesztpályával együtt – ami már magasan kvalifikált álláshelyeket, kutatás-fejlesztést, innovációt és modern technológiát jelent –, olyan reményteli jövőt hoz el Zalaegerszeg számára, amely nemcsak újabb és újabb befektetőket vonz majd, hanem egyben a korábbi várostörténeti korszakokat is meghaladhatja! – hangsúlyozta Balaicz Zoltán polgármester.
Az alapkőletételen a több száz meghívott között ott volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára, valamint a Bosch, a Continental, az Ericsson, a General Electric, a Flextronics, a Huawei és a Nokia képviselője, valamint a brit, a japán, a német és az osztrák nagykövet.
 

vissza az elejére

A közbiztonságról

Nőtt a közlekedési balesetek száma

n A Zalaegerszegi Rendőrkapitányság illetékességi területén több olyan sorozatjellegű ügyet derítettek fel és fejeztek be, mely az elmúlt esztendőben került be a statisztikai adatszolgáltatásba. A három nagy ügyet leszámítva az ismertté vált bűncselekmények száma 1412-ről 709-re csökkent. A közbiztonság helyzetéről a legutóbbi városi közgyűlésen tájékozódtak a képviselők dr. Farkas Tibor kapitányságvezető beszámolója alapján.

A közterületen elkövetett bűncselekmények száma 2015-ben 247 volt, ez a szám az elmúlt évben 232-re csökkent. Megállapítható továbbá, hogy továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki az összes bűncselekmény több mint 70 százalékát. A testi sértések együttes száma 95-ről 68-ra csökkent, a garázdaságok száma pedig 55-ről 41-re. A regisztrált lopások száma is csökkent, 524-et regisztráltak a kapitányság illetékességi területén. Az elkövetők célpontjai: pénztárca, kerékpár és mobiltelefon.
A lakásbetörések száma a 2015-ös 100-ról 2016-ra 42-re csökkent. A betörők készpénz és ékszerek, illetve műszaki cikkek után kutatnak. Az elmúlt évben egy alkalommal történt rablás, az elkövetőt rövid időn belül elfogták.
2016-ban összesen 192 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, ez a szám 21-gyel több, mint az azt megelőző évben. A balesetek közül 6 volt halásos kimenetelű, 62 végződött súlyos, míg 124 könnyű sérüléssel.
Az illegális migrációról elmondható: a rendőrkapitányság illetékességi területén alacsony, alig mérhető.

vissza az elejére

Top-programok, költségvetés

n A legfontosabb döntéseket emelte ki a múlt heti városi közgyűlést követő sajtótájékoztatóján Balaicz Zoltán polgármester.

Mint fogalmazott, elfogadták a 2016. évi önkormányzati zárszámadást, mellyel kapcsolatban az ellenzéki képviselők is kiemelték, hogy a gazdálkodás stabil és kiegyensúlyozott volt és rekord közeli, több mint négymilliárd forintos helyi iparűzési adót könyvelhetnek el. A közgyűlés elfogadta a város tulajdonában lévő gazdasági társaságok elmúlt évi munkájáról szóló beszámolókat, és az idei évi előzetes üzleti terveket. Általánosságban elmondható, hogy valamennyi cég gazdálkodása megfelelő volt, terveiket teljesítették, előbbre tudtak lépni a fejlődésben, mondta a polgármester. Módosították a fizetőparkolók működéséről szóló önkormányzati rendeletet.
A városban dolgozó védőnők érdekképviselete kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy a védőnői szolgálatot teljesítők feladatuk, munkájuk ellátásához fontos lenne, ha zökkenőmentesen tudnának közlekedni. Ezért a közgyűlés részükre a fizetős övezetekben ingyenes parkolást biztosít. Személyi kérdésekről is beszámolt Balaicz Zoltán: a Zalaegerszegi Belvárosi II. Számú Óvoda jelenlegi vezetőjét, Novákné Borsos Ildikót választották meg a következő öt évre is az intézmény élére.Szintén meghosszabbították öt évvel a Városi Sportlétesítmények Gondnokság gazdasági vezetőjének, Schneider Orsolyának a megbízatását.
A polgármester beszámolt arról is, hogy a TOP-program zalaegerszegi keretéből 317 millió forintot fordítanak az északi ipari parkban lévő inkubátorház 1600 négyzetméteres iparcsarnokkal történő bővítésére. Támogatási kérelmet nyújtottak be az „Alsóerdei Sport- és Rekreációs Központ” kialakítására. A Mindszenty Józsefnek emléket állító múzeum a „Mindszentyneum” elnevezést kapta, (a Göcseji Múzeum új telephelyeként működik majd) a projekt alapkőletétele ősszel várható. Ennek keretében megújul a múzeum is, és bővül Németh János keramikusművész kiállítóhelye. Határoztak a képviselők egy kettős kereszt felállításáról a csácsi körforgalomban, valamint több közterület elnevezéséről is döntés született. Így a közeljövőben lesz Zalaegerszegen Erzsébet utca, Kanizsai út, Fuvar utca és Csicsergő utca.
A közgyűlés jóváhagyta Barót, Nyárádszereda és Dunaszerdahely városokkal kötendő baráti együttműködési szándéknyilatkozat aláírását.
Arról is döntöttek a képviselők, hogy részt vesz a város a munkásszállók felújítását célzó kormányzati programban. Mint már beszámoltunk róla, a ZÁÉV volt munkásszállója kerül felújításra. A 600 millió forintos beruházás 60 százaléka állami hozzájárulás. A projekt során egy 160 férőhelyes moder munkásszállót hoznak létre.
 

vissza az elejére