ÁVH-székházból börtönmúzeum

Büszkeségpont a volt leánykollégium alagsorában

n Örök mementóul szolgál az a börtönmúzeum, melyet a Mártírok úti egykori ÁVH-székház (későbbi leánykollégium) néhány földszinti és alagsori helyiségéből alakítottak ki. A Zalaegerszegi Büszkeségpont a kommunizmus borzalmaira; a meghurcoltakra és az áldozatokra emlékezik. Mindenekelőtt azokra, akiket éppen ezen épület falai között tartottak fogva.

– pet –

A város új emlékhelyének ünnepélyes avatásán részt vett többek között Balaicz Zoltán polgármester, Tolvaj Márta alpolgármester, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) Zala megyei szervezetének tagjai, valamint az 56-os Zala Megyei Hagyományőrző Egyesület képviselői.
Elhangzott: 2016-ban hirdetett pályázatot a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, az 1956-os forradalmat és a hozzá kapcsolódó eseményeket felidéző, úgynevezett büszkeségpontok kialakítására. A forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából az volt a pályázat célja, hogy az országszerte létrejövő emlékhelyek hozzájáruljanak ne csak az események és a megtorlás időszakának bemutatásához, hanem a társadalmi emlékezet ébrentartásához is.
A zalaegerszegi önkormányzat – Tolvaj Márta alpolgármester kezdeményezésére – is szerette volna az egykori ÁVH-székház épületének egy részét kiállítótérré alakítani, annál is inkább, mert korábban már működött itt egy emlékszoba. A tavalyi pályázat – melynek kidolgozásában a POFOSZ zalai szervezete is aktív szerepet vállalt – segítségével 33 millió forintból alakították ki az új kiállítóteret. A szakmai hátteret a Göcseji Múzeum biztosította (Kaján Imre igazgató és Béres Katalin történész rendezése és forgatókönyve alapján).
A Büszkeségpontot Kiss Bódog Zoltán, a POFOSZ helyi elnöke avatta fel, megköszönve kormányzati támogatást és az önkormányzati partnerséget. Mint mondta: a tavalyi 56-os emlékévnek és a pályázati lehetőségeknek hála, csak Zalában, 23 helyen avattak az elmúlt időszakban valamilyen emlékhelyet. Reméli, hogy a zalaegerszegi börtönmúzeum afféle zarándokhellyé válik. Ez a múzeum különösen fontos, hiszen még többen élnek azok közül, akiket itt tartottak fogva; a helynek ezért jelképes őrlángként is funkcionálnia kell.
Az ünnepélyes szalagátvágást követően Kaján Imre kalauzolta a múzeum egyes helyiségeiben a látogatókat. A betérők a stílusosan berendezett portásfülke és az ügyeletes tiszt szobája – ahová a csomagjaikat le kell tenniük – után, egy ellenőrzést követően juthatnak le a börtönszintre. Itt egy vasággyal berendezett cella, kínzóeszközöket is bemutató vallatószoba, egy nyolc tablóból álló emlékszoba és vetítőterem (az ÁVH borzalmait bemutató kisfilmmel) fogadja a látogatót. A hatást fokozzák a hangeffektek; egy vallatás részletei és néhány érintett visszaemlékezése szól a megfelelő szobákban.
A Zalaegerszegi Büszkeségpont a jövőben főleg csoportos látogatókat fogad (időpontot egyeztetni a Göcseji Múzeumban lehet), de fontosabb ünnepnapokon egyénileg is felkereshető a zarándokhely.

vissza az elejére

Kirabolták a törvényszéket is

Múlt századi bírósági históriák - kötetbe foglalva

n „Elnök úr, betörtek!” – ezzel a mondattal keltették fel Czikó János törvényszéki elnököt 1931. november elsején, vasárnap. A Zalaegerszegi Törvényszéket aznap éjjel rabolták ki „mégpedig az utolsó fillérig!” Ez a történet is olvasható a Bírósági históriák című kiadványban, melyet a közelmúltban mutattak be a törvényszéken

– liv –

A bíráskodás, a bíróságok világa egy sajátos világ, magatartásformák, szerepek, tárgyak, öltözetek, jelképek tartoznak kultúrájához, hasonlóan más szakmákhoz – beszélt a kötet ihletéséről dr. Magyar Károly, a Zalaegerszegi Törvényszék címzetes táblabírója, törvényszéki tanácselnöke, a Bíróságtörténeti Munkacsoport elnöke. A bíróságok világa egyúttal statikus is, mert régi szimbólumokat, jelképeket, eszközöket őriz épületeiben, amelyek megjelenítik a múltat. A kiadvány szintén a múltba tekint vissza, emléket állítva az elődöknek, akik bírákként, igazságügyi munkatársakként, joggyakornokokként dolgoztak a zalai törvényszékeken a múlt évszázadban. Az emlékezés folytonosságot teremt a múlt, a jelen és jövő között a jelenkor zalai bíráinak fotói által is, melyek az Országos Bírósági Hivatal Fókuszban a bíróság című fotópályázatán is szerepeltek.
A Zalaegerszegi Törvényszéken szigorúan vett jogtörténeti, levéltári kutatások is folynak, ezt a kötetet azonban nem csupán a szakmának, hanem a közönségnek is szánták. Érdekes, egyedi, korosztályok széles körének szól, fűzte hozzá dr. Horváth Zsolt. A Lenti Járásbíróság elnöke, a kötet szerkesztője továbbá elmondta, nem pereket dolgoz fel, hanem időutazásra invitál, a benne közölt történetek által az olvasó a 80–100 évvel ezelőtti bíróságok falai közé képzelheti magát. Többek között megtudhatja, miért kellett 1943 nyarán a kánikulában elnöki rendelkezést kiadni a Zalaegerszegi Törvényszék ablakainak kinyitására; milyen meggondolatlan mondat miatt büntették meg a Keszthelyi Királyi Járásbíróság elnökét a második világháború idején, vagy hány évet várt Nagykanizsa, hogy méltó bírósági épülete legyen.
Az ez idáig feltáratlan bírósági érdekességeket bemutató negyvenoldalas kötet kiadását az Országos Bírósági Hivatal Ráth György bírósági történelem és hagyományápolás című pályázatán elnyert támogatásból finanszírozta a Zalaegerszegi Törvényszék. A kiadvány korlátozott példányszámban hozzáférhető a Tourinform-irodában, illetve több kötetet juttattak el a megye könyvtáraiba, iskoláiba.

vissza az elejére