A jövő autója és hálózata

Minderről a mobil járműipari és logisztikai szakkiállításon

n Az ötödik generációs (5G) mobil távközlési hálózati technológia tesztvárosa lesz Zalaegerszeg annak az együttműködési megállapodásnak köszönhetően, melyet június elsején írnak alá a Zalakerámia Sport- és Rendezvénycsarnokban megrendezendő kétnapos Mobil Járműipari és Logisztikai Szakkiállításon és Konferencián.

– A. L. –

Az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón Balaicz Zoltán polgármester elmondta, hogy a június 1-jén és 2-án zajló szakkiállítást és a konferenciát a járműipari tesztpálya, az R76-os okos gyorsforgalmi út, valamint a logisztikai központ és konténerterminál fejlesztése kapcsán rendezik meg. Az első napon a járműipar és az infokommunikáció, míg a második napon a logisztika és közlekedésfejlesztés kerül a középpontba a kormányzati, valamint a nemzetközi és hazai szakemberek előadásai által. A kormányzat, az önkormányzat, az Autóipari Próbapálya Zala Kft., valamint az egyik legnagyobb távközlési szolgáltató képviselői az első napon írják alá azt az együttműködési megállapodást, mely szerint Zalaegerszeg és térsége lesz az 5G-s mobilhálózatok magyarországi tesztvárosa.
A polgármester úgy fogalmazott: a város jövőjét hosszú időre meghatározó fejlesztések szakmai támogatása és népszerűsítése érdekében szervezik meg a kiállítást és konferenciát, ami reményeik szerint nemzetközivé nőheti ki magát.
A sajtótájékoztatón részt vett Lukács Péter, aki dr. Palkovics László miniszteri biztos mellett kormánybiztosi koordinátorként tevékenykedik a járműipari tesztpálya megvalósításában, másrészről gazdaságfejlesztési tanácsadói feladatokat lát el az önkormányzatnál. Úgy vélekedett, hogy a május 19-i alapkőletétellel Zalaegerszeg már felkerült járműipar világtérképére.Az első Mobil Járműipari és Logisztikai Szakkiállítás és Konferencia pedig lehetőséget teremt arra, hogy a zalai megyeszékhelyt bekapcsolják az országos konferenciahálózatba. Az esemény nagy jelentőséggel bír az autógyártás előtt álló komoly változások tekintetében, ugyanis az automatizált, hálózatba kapcsolt elektromos hajtású járművek szerepe növekedni fog az emberi mulasztásból adódó balesetek kiküszöbölése okán is. Az ez irányú kutatás-fejlesztésben jelentős szerep jut a zalaegerszegi járműipari tesztpályának és a hozzá kapcsolódó tesztelési zónának.
Hangsúlyozta, hogy a szakkiállítás egyrészt közös platformot biztosít a járműiparban és az infokommunikációs iparágakban tevékenykedő cégek számára, másrészt közelebb viszi az emberekhez a jövő autógyártását. A kétnapos, ingyenesen látogatható rendezvényen a jármű-, az infokommunikációs valamint a logisztikai ipar fejlődési irányait ismerheti meg a nagyközönség a 70 kiállító jóvoltából.

 

vissza az elejére

vissza az elejére

Kötelességteljesítés, emberség

Konferencia a zalai honvédek történetéről

n Hősök és/vagy áldozatok – Zalai honvédek a második világháborúban, 1940–45 címmel rendezett konferenciát a város dísztermében a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára.

– pet –

A tudományos emlékülésen jórészt korabeli harctéri naplók és levelek alapján emlékeztek meg az előadók néhány, a megyéhez kötődő honvéd életútjáról, illetve rajtuk keresztül a zalai katonák világháborús tevékenységéről. A konferencián Balaicz Zoltán polgármester, majd dr. habil. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója mondott köszöntőt. Elhangzott: a rendezvényt a Hősök napjához igazították, felhíva ezzel is a figyelmet a dicső múltra és a zalai katonák szerepvállalására, hősi halálára. Szinte nincs olyan magyar család, aki valamilyen úton-módon ne kötődne a történelem ezen időszakához. Annál is inkább, mert – ahogy Szabó Csaba fogalmazott – 400–600 ezer fő közé tehető a hadifoglyok száma (a málenkij robotot is beleértve), így az ő leszármazottaik révén tényleg sok család érintett a kérdésben.
Elgondolkodtató a konferencia címe is: hősök vagy áldozatok (netán mindkettő) voltak-e katonák. Ez is sokszor nézőpont kérdése, hiszen nem mindegy, hogy elestek-e a fronton, hadifogságba estek és hunytak el, vagy szerencsésen hazatértek és folytathatták életüket.
A tanácskozást Kun Szabó István vezérőrnagy, miniszteri biztos nyitotta meg. Mint mondta: korábban keveset lehetett tudni a zalai honvédek történetéről, szerepéről, hiszen kevés levéltári adat állt rendelkezésre.A leszármazottaknak hála azonban az utóbbi két évtizedben fokozatosan előkerültek olyan családi dokumentumok, melyekből rekonstruálni lehetett a történteket. Így egyéni sorsokon keresztül tárulhat fel a történelem ezen epizódja.
A tanácskozás elején elhangzott az is, hogy Molnár András történész, a zalai levéltár igazgatója, és Szabó Péter hadtörténész (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum) már huszonöt évvel ezelőtt megkezdték az érintett téma kutatását. Akkor jelent meg első közös kiadványuk a harcoló katonák emlékére. A munkát tovább folytatták a következő évtizedekben, melynek eredményeképpen már több kötetük is napvilágot látott. Munkájukhoz óriási segítséget nyújtottak a leszármazottak, akik a frontot megjárt katonák hagyatékát (leveleket, fotográfiákat, harctéri naplókat) a rendelkezésükre bocsátották. A történészek ezúton is köszönetet mondanak az érintett családoknak. Ebből a sokéves munkából állt össze a mostani konferencia anyaga is.
Az emlékülés részeként az egyik katona hátrahagyott dokumentumaiból egy tárlat nyílt a díszteremben. Kaltróy Antal csáktornyai alezredes hagyatékát Molnár András, valamint a honvéd unokája, Kaltróy István mutatták be a résztvevőknek. A történész elmondta: a gazdag anyag irategyüttest, fényképalbumokat és tárgyi anyagokat (kitüntetéseket, emlékszalagot) tartalmaz. Örömteli, hogy a hozzátartozók a Zala Megyei Levéltárnak adományozták az értékes dokumentumokat.
A rendezvény további részében előadások hangzottak el a zalai honvédek második világháborús szerepvállalásával kapcsolatban. Többek között hat katona (Szabó József kerékpáros főhadnagy, Oszlányi Kornél vezérőrnagy, dr. Horváth Imre tartalékos orvos zászlós, Sipos Imre tüzér őrmester, dr. Havas Rezső légvédelmi tüzér főhadnagy és Majoros Kornél repülő főhadnagy) életútján és harctéri naplóján keresztül ábrázolva a háborús eseményeket és a hadszíntéren eltöltött napokat. Bemutatva a kötelességteljesítést éppúgy, mint a bajtársiasságot és az emberséget.
 

vissza az elejére

Stilizált, fehér sírkövek

Szlovéniai alkotó tárlata a zsinagógában

Ksenija Skrilec szlovén nagykövet mondott köszöntőt.

n Különleges kiállítás várja a látogatókat a következő hetekben a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Cvetka Hojnik szlovéniai festőművész En Sof című anyaga látható, ami tulajdonképpen az alkotó diplomamunkája, és a lendvai zsidóságnak állít vele emléket.

– pet –

A most bemutatott anyag 2014-ben a maribori, egy évvel később pedig a lendvai zsinagógában volt látható. A zalaegerszegi tárlat a harmadik helyszín. Mint azt a kiállítást megnyitó Pisnjak Attila művészettörténész elmondta: egy kísérletező, útkereső, ám mégis tudatos képzőművészt ismerhetünk meg Cvetka Hojnik személyében, aki a festészeten túl, más területeken – például a textilművészetben – szerzett tapasztalatait is beépíti alkotásaiba. Az évek során a színek fokozatosan eltűntek műveiből.
Ahogy az a tárlaton is látható, csak egy szín – jelen esetben a fehér – dominál. Emellett a letisztultság és a mértani sokféleség jellemzi alkotásait. A kiállítás címe (En Sof) végtelent, illetve annak megismerését jelenti. Ami nem csoda, hiszen az alkotó számára fontos a szakralitás, ezen belül is a zsidó vallás és a kabbala, amire támaszkodik. A zsinagógában látható falitáblái talán elsőre nehezen értelmezhetőek egy kívülállónak, ám a képeknek megvan a saját rendje és miértje. A központi elem az élet fája, kétoldalt pedig a lendvai zsidó temető sírköveinek stilizált, dombornyomatú ábrázolásait láthatjuk.A kiállításon részt vett Ksenija Skrilec, a Szlovén Köztársaság hamarosan leköszönő nagykövete, aki a kulturális eseményt megelőzően a zalaegerszegi városvezetéssel folytatott tárgyalásokat. Mint fogalmazott: a zalai megyeszékhely az első város, mely fontos szerepet játszott a szlovén-magyar kapcsolatok építésében. Ezek továbbgondolásáról tárgyalt Balaicz Zoltán polgármesterrel. A jövőben a közlekedés, a gazdaság (kiemelten az épülő tesztpálya), az idegenforgalom és a kultúra területén várható a két ország partnerségének erősödése.
Az alkotásokra utalva elmondta: a kiállítás a közös múltról is szól, hiszen a művész a korábban Zala megyéhez tartozó Lendva zsidóságának állít emléket.
A tárlat június 24-ig látogatható.
 

vissza az elejére