További sikereket, és erőt hozzá!

Barátsági nyilatkozatot írtak alá.	Dr. Balogh Csaba államtitkár

Testvérvárosi küldöttek köszöntötték zalaegerszeget

n A 770. évforduló tiszteletére rendezett ünnepségen a város dísztermében fogadták a testvérvárosokból érkezett delegációkat, ahol Balaicz Zoltán polgármester köszöntötte a vendégeket.

Mint fogalmazott, az elmúlt évtizedekben kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszert alakítottak ki, melynek során fontos testvérvárosi szálak kötődtek, megismerve egymás kultúráját, művészetét, gazdaságát, gasztronómiáját. „A barátság mellett összekötnek bennünket az örök európai értékek, egymás kölcsönös tisztelete és megbecsülése és a jövő közös építése iránti elkötelezettségünk” – fogalmazott a polgármester.
Az ünnepségen részt vett dr. Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára is köszöntötte a testvérvárosokból érkezőket, és hangsúlyozta: különféle nyelvű és kultúrájú népek békében és egyre erősebb együttműködésben élnek egymás mellett Közép-Európában. „Felül tudunk emelkedni mindazon konfliktuson, amelyek 70 éve, vagy éppen száz éve emésztették a kontinenst.”
Szólt a Modern Városok Programról, mely az önkormányzatok és a kormány szövetségét fejezi ki az európai élvonalba törekvő Magyarország víziójának jegyében. Kiemelte a Zalaegerszeggel kötött szerződés legfontosabb elemeit, megemlítve, hogy a „zászlóshajó” a 40 milliárd forintból megépülő járműipari tesztpálya, amely az egész ország helyzetét fogja alapvetően befolyásolni. Végül gratulált a 770 éves Zalaegerszeg sikereihez és a testvérvárosokkal való kapcsolatokhoz.
A delegációvezetők is köszöntötték Zalaegerszeg ünnepét. Így dr. Maria-Luise Mathiaschitz polgármester (Klagenfurt), Werner Arndt polgármester (Marl), Thomas Hüve, a Marl–Zalaegerszeg Testvérvárosi Egyesület elnöke (Marl), Thomas Solinski alpolgármester (Krosno).Továbbá köszöntőt mondott még Harald Trautman, a Kusel– Zalaegerszeg Baráti Kör elnöke (Kusel), Kalina Georgijeva jegyző (Dobrics), Horváth Ferenc alpolgármester (Lendva), Kovács Lajos Alpár önkormányzati képviselő (Marosvásárhely), Cseh Gábor, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság elnöke (Marosvásárhely), Babják Zoltán polgármester (Beregszász), Lázár Kiss Barna András polgármester (Barót) Tóth Sándor polgármester (Nyárádszereda) és dr. Hájos Zoltán polgármester (Dunaszerdahely.
A köszöntők után került sor Barót, Nyárádszereda és a felvidéki Dunaszerdahely városokkal a barátsági nyilatkozatok aláírására, melyet Zalaegerszeg részéről Balaicz Zoltán polgármester látott el kézjegyével.
 

vissza az elejére

vissza az elejére

Fejlesztések után adósságrendezés

Várostörténeti konferencia városvezetőkről

n Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából rendezett a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára az önkormányzattal közösen várostörténeti konferenciát. A díszteremben zajló tudományos ülésen ezúttal a város egykori vezetőinek – vagyis a városbíróknak és a polgármestereknek – tevékenysége került fókuszba. Bemutatva az egyes korszakokra jellemző politikai vitákat, ellenségeskedéseket is; a 17–18. századtól kezdve egészen az 1950-es évekig.

– pet –

A rendezvényt – mely egyúttal az Egerszeg Fesztivál nyitóeseménye is volt – Balaicz Zoltán polgármester és dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese nyitotta meg. Elhangzott: fehér foltok bőven vannak még az egykori városvezetők életrajzában. Többek között ezeket a hiányosságokat igyekszik pótolni egy-egy előadás.
Kapiller Imre nyugalmazott levéltáros a kezdeteket bemutatva utalt arra, hogy a korábbi évszázadok kutatása azért is nehéz, mert hiányos a forrásanyag. Jegyzőkönyveket csak az 1600-as évek végétől vezettek a városról, és ezek közül is sok megsemmisült. Emiatt a városbírók és a tisztikar tagjainak sora még ma sem ismert teljesen.
Nem volt ritka jelenség, hogy a város első emberei nem tudtak rendesen írni-olvasni sem; maximum a nevüket. Többek között ez is kiderült Csomor Erzsébet nyugalmazott levéltáros előadásából, aki Kemény József városbíró (1820-as évek) tevékenységét tárta a hallgatók elé. Ő kivételnek számított, hiszen írni-olvasni tudó ember lévén, megbecsült polgára volt a városnak. Öt évig töltötte be a tisztséget, hivatali ideje alatt volt a legnagyobb tűzvész Zalaegerszegen (1826), ami után nemcsak újjáépítés vette kezdetét, hanem tudatos várostervezés is indult; rendezési terv készült.
Foki Ibolya főlevéltáros előadásában vázolta, hogy hogyan és milyen viták mentén lett a nagyközségi státuszú településből 1885-ben rendezett tanácsú város, és ebben a folyamatban miképp kavarta fel az állóvizet, és állt a szükséges változások élére egy agilis és tehetséges ügyvéd, Kovács Károly.Aki aztán a város első polgármestere lett. Nevéhez számos fejlesztés köthető, ám nem számolt a település teherbíró képességével, emiatt rengeteg adósságot halmozott fel, elveszítve ezzel népszerűségét.
A konferencián előadás hangzott el két másik közismert polgármester, Botfy Lajos (1895–1900) és Czobor Mátyás (1918–36) tevékenységével kapcsolatban is. Botfyról Megyeri Anna főmuzeológus (Göcseji Múzeum) többek között elmondta: Kovács Károly távozása után takarékossági programot hirdetett, de nem adta fel városfejlesztő elképzeléseit sem. Az ő ideje alatt épült meg a főgimnázium, ekkor indult el a villanyvilágítás és fejlődtek a város útjai is. Ő volt az egyetlen olyan polgármester, akit aktív városvezetőként ért a halál, így sok elképzelése, ötlete valóban csak terv maradt.
Czobor Mátyást ma is a „virágos Zalaegerszeg” megteremtőjeként tiszteljük. Béres Katalin főmuzeológus (Göcseji Múzeum) előadása rávilágított arra is, hogy Czobor 1918-ban vagyonfelméréssel és a háború okozta közellátási problémák megoldásával, valamint új tervek kidolgozásával kezdte munkáját. Neki köszönhető, hogy a belváros városiasabb jelleget kapott. Nagyon sok fejlesztés zajlott hivatali ideje alatt. Mai szóhasználattal élve annyira aktívan lobbizott a városért, hogy a minisztériumok réme volt. Kovács Károlyhoz hasonlóan ő sem számolt a megnövekedett terhekkel. Nagyon sok hitelt vett fel elképzelései megvalósításához, ami megrengette a város költségvetését. Ráadásul felrótták neki, hogy sokszor a képviselő-testület felhatalmazása nélkül hozott döntéseket. 1936 nyarán lemondott.
A konferencián szó esett elfeledett, vagy alig ismert városvezetőkről is. Dr. Gyimesi Endre nyugalmazott levéltár-igazgató a századforduló utáni évek két feledésbe merült polgármesterének alakját és tevékenységét elevenítette fel. Várhidy Lajos (1900–1907) a történelmi Magyarország legfiatalabb polgármestere volt, a maga 29 évével. Sokaknak nem tetszett fiatalsága, dinamizmusa, illetve a nevéhez kötődő fejlesztések (villanyvilágítás, telefonhálózat kiépítése) magas költségei. Magatartása miatt – jogtalanul – fegyelmi eljárás indult ellene, ami után nem is vállalta tovább a hivatalt. Hasonló konfliktusok jellemezték utóda, Korbay Károly (1908–1915) ténykedését is, pedig az ő nevéhez is sok pozitív változás köthető (városi mészárszék, első mozi, belépés a megyei telefonhálózatba, hűtőház). Az első világháború kitörése nem tett jót modernizációs elképzeléseinek, ráadásul mindvégig komoly vitái voltak Mindszenty (Pehm) József plébánossal is, aki a legfőbb politikai erőt jelentette a városban. Korbay ellen több tucat apró ügy miatt indítottak eljárást, végül megroppant egészségi állapota miatt felmentették.
Mint az jól látható, egyfajta ismétlődés figyelhető meg Zalaegerszeg történetében: a nagyobb formátumú, agilisabb polgármestereket kisebb volumenűek követik, akik általában az elődök hátrahagyott adósságait rendezik – fogalmazott dr. Paksy Zoltán előadása kezdetén. A főlevéltáros a II. világháború időszakának elfeledett városvezetőjéről, Tamásy Istvánról szólt, aki 1936–45-ig töltötte be a hivatalt. Szó szerint hivatalnok típus volt, inkább precíz, semmint ambiciózus karakter. Szerencsétlen korszakban volt polgármester, kevés volt a mozgástere. Nagyobb beruházásokra nem volt lehetősége, ráadásul a zsidótörvények, a gettósítás és a holokauszt időszaka is az ő polgármestersége alatt történt. 1943–44-es tevékenységéért a népbíróság 1945-ben öt év börtönre ítélte.
A háborút követő évek egymást viszonylag gyorsan váltó és szintén kevéssé ismert polgármestereinek (Baráth Ferenc 1945–47; Mikula Szigfrid 1947–49; Siklósi Mihályné 1949–50) életútját Káli Csaba, a levéltár igazgatóhelyettese vázolta fel. Mint mondta: ez a néhány év sem a nagyberuházások, hanem sokkal inkább a romeltakarítás időszaka volt. Apróbb előrelépések – járdaaszfaltozás, kórházbővítés, kisebb lakások építése – azért történtek. A korszakot főleg az jellemezte, hogy a kommunista párt országos előretörése miatt egyre több volt a konfliktus a városvezetés és az MKP helyi vezetői között. A korszak kutatása még nem zárult le; nem teljes például a kakukktojásnak számító Siklósi Mihályné életútja sem.
A várostörténeti konferencia kibővített anyaga várhatóan könyv formájában is napvilágot lát.
 

vissza az elejére

Aranyosan csillogó bronz

A zalakerámia zte a legjobbak között

n Bár még a bajnoki címért ádáz küzdelem folyik, szombaton Zalaegerszegen befejeződött a „bronzcsata”, a Zalakerámia ZTE KK férfi kosárlabdacsapata az alapszakaszbeli ötödik helyről előrelépve 2010 után újra – az „örök” rivális Körmend elleni újabb győzelmével – érmes helyen végzett.

Ez annál is nagyobb siker, mivel ezt a csapatot az előző bajnokságban 5. helyen végzettnél valamivel gyengébbnek tartották. Egy NB I-es csapat vezetőedzője például úgy fogalmazott még az őszi szezon kezdete előtt, miképpen viseli el az igényes egerszegi szurkolótábor, hogy csapata nem kerül majd a legjobb nyolc közé. A ZTE alaposan rácáfolt, hiszen egy-két hete még az aranyérem megszerzése sem látszott elérhetetlennek.Zalakerámia ZTE KK– Egis Körmend 99-95 (31-23, 16-22, 24-32, 28-18)
Ferencz triplájával nyitottak a vasiak és uralták a mérkőzés első perceit (6-12). Ezt követően megrázta magát a ZTE és két percen belül fordított. Benke triplája a vezetést jelentette a ZTE számára, és a hazaiak biztos vezetésével zárult az első játékrész. A második negyed elején tíz pont fölé nőtt a zalaiak előnye (12. p.: 35-23). Ettől túlzottan is megnyugodott a hazai csapat. A játékrész első öt percében mindössze 6 pontot dobott, igaz a vendégek is ennyit. A második öt percben felzárkózott a vasi együttes, a nagyszünetben mindössze két ponttal vezetett a ZTE.
A vendégek tovább szigorítottak a védekezésükön, a hazaiak továbbra is pontatlanul dobtak. A körmendi oldalon Kromah nagyon belelendült, szórta a kosarakat. A záró tíz perc előtt hat ponttal vezettek a vendégek (71-77). Nagyot küzdve érte utol ellenfelét a ZTE (34. p: 79-79). Hosszú perceken át fej fej mellett haladt a két csapat. Smith összeszedte második technikaiját, ami kiállítást ért. A vendégek által felkínált lehetőséggel élt a ZTE és megnyerte a bronztalálkozót.
Nagy csatában győzött a zalai csapat, és elmondható, hogy egész éves teljesítménye alapján megérdemelten lett bronzérmes. A körmendi csapat előtt is azonban le a kalappal, ismét csapatként küzdött, majdnem képes volt ellensúlyozni a jól ismert nehézségeit.
A találkozó után a szurkolók nagy ovációja mellett Balaicz Zoltán polgármestertől és Teszler Sándortól, az MKOSZ képviselőjétől vették át az érmeket a játékosok, vezetők és edzők.
Értékelés:
Bencze Tamás, a ZTE vezetőedzője: – Számítottam rá, hogy ilyen nehéz lesz a mérkőzés. A Körmend teher nélkül játszhatott. Köszönöm a játékosoknak, a szurkolóknak a remek évet. Úgy vélem, egész évi teljesítményünk alapján megérdemeltük a bronzérmet.
Mohácsi Máté, a ZTE csapatkapitánya: – Nehéz mérkőzés volt, a Körmend minden mindegy alapon játszhatott. Nagyot küzdöttünk ismét. Az egész bajnokság során jól teljesítettünk, nagyon megérdemeltük a bronzérmet.
 

vissza az elejére