Kefekötő a piacon

Felavatták szabolcs péter új alkotását

n Az Egerszeg Fesztivál keretében felavatásra került a piacon Szabolcs Péter Kefekötő című alkotása, mely a város népszerű kisiparosának, a 2016-ban elhunyt Szabó Gyula kefekötőnek állít emléket

– pet –

Az új köztéri alkotás nagyjából arra a helyre került, ahol Gyula bácsi árulni szokta a portékáit. Az 1921-ben Zalaszántón született, majd a szombathelyi Vakok Intézetében tanult kefekötő és cirokseprű-készítő mesterről Farkas Ignác színművész emlékezett meg. Elhangzott: már az ’50-es években feltűnt a zalaszentgróti piacon, később pedig a zalaegerszegi piac állandó árusa és jellegzetes figurája lett. Annál is inkább, mert 1945-ben feleségével a megyeszékhelyre költözött. Hogy miért tartósak és értékesek portékái? Mert természetes anyagokból – főleg ló- és sertésszőrből, növényi rostból – készültek. Nem gyors elhasználódásra, lecserélésre, hanem hosszú távú használatra alkotta őket. Sok vevőnek az 50–60 éve vásárolt partvisa, keféje is megvan még.
A szoboravatón Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt, aki nemcsak a kefekötő munkásságát és emberségét, hanem a szobrot alkotó Szabolcs Péter művészetét is méltatta. Ahogy fogalmazott: Szabó Gyula alakja egyfajta jelképe a lokálpatriotizmusnak, a városhoz való kötődésnek, és ezt fejezi ki a most felavatott köztéri alkotás is. A zsánerszoborral örök emléket kíván állítani a város a mesternek. Ezzel egy történelmi sétány alakult ki a piac és a Mindszenty tér között, hiszen az újonnan elhelyezett szobrok (Kefekötő, Fiatalok, Vármakett) felvillantanak egy-egy epizódot a város múltjából.
Szabolcs Péter elmondta: neki könnyebb volt a szobrot megalkotni, mint Gyula bácsinak a különféle funkciójú, méretű és formájú keféket elkészíteni. Szabó Gyula egy volt közülünk, ő volt a város, így ebben az értelemben mi vagyunk a város – fogalmazott. Örül, hogy egyre több lélekkel teli, humánus és életet tisztelő köztéri alkotás létesül Zalaegerszegen. Reméli, hogy Gyula bácsi szobra is ebbe a sorba illeszkedik.
Az alkotást Szabó Gyula családja körében Vigh László országgyűlési képviselő, Balaicz Zoltán és Szabolcs Péter leplezték le.

vissza az elejére

Évadzáró a Griff Bábszínházban

Több mint 35 ezer néző, 330 előadás

n Nehéz, de sikeres és magas színvonalú szakmai munka jellemezte az idei évadot a zalaegerszegi Griff Bábszínházban. Szűcs István igazgató az évadzáró társulati ülésen arról beszélt, hogy részben új társulattal készültek az előadásokra.

Sok pályakezdő fiatal kezdett náluk, akik sokat akartak próbálni és játszani. Reggeltől estig a színházban töltötték az idejüket. Az előző évekhez képest barátságosabb környezetben, kicsinosított előtérrel várták a nézőket (óvodásokat, iskolásokat és a felnőtteket is). A Ludas Matyit játszották a legtöbbször, 64 előadást tartottak az élőzenés darabból. Az igazgató megjegyezte: egyre több az élőzene kísérettel készült előadás, a Szépen szóló babukamadár című darabból például gyönyörű lírai előadás született. Kiemelte még a Lenka és Palkó, a Misi Mókus kalandjai, A 3 emeletes mesekönyv sikerét, valamint szólt arról is, hogy egyre több fesztiválra hívják a bábszínházat, ami munkájuk elismerését jelenti. Külföldi szerepléseik közül kiemelte a japán utat, ahol szintén sikerrel szerepeltek.
És mit mutatnak a számok? Több mint 35 ezer néző volt ebben az évadban és 330 előadást tartottak. Hatszázzal több, vagyis 4 ezer 862 bérlet fogyott, és 3 ezerrel nőtt a fizető nézők száma, vidéki előadásokra 114 esetben került sor. Az előző évadhoz képest 15 százalékos a „nézőszám”-emelkedés. Különböző pályázatokon mintegy 4 millió forintot nyert a bábszínház. Szűcs István megjegyezte: sajnos vannak olyan települések a megyében, ahol még nem játszottak, nem hívták őket, példaként Nagykanizsát hozta fel.
Elismerések átadására is sor került: könyvjutalomban részesült a legtöbbet játszó színész, B. Szolnok Ágnes, aki 194 előadásban volt jelen. A társulat szavazatai alapján Az évad legjobbja elismerést Kosznovszky Márton kapta.
Az évadzáró társulati ülést köszöntötte Vigh László országgyűlési képviselő, aki gratulált az elért eredményekhez és biztatta a társulatot, hogy minél több településre jussanak el, hiszen a bábszínház indításakor is az volt a cél, hogy a megyében is bemutassák az előadásaikat. Tolvaj Márta alpolgármester az önkormányzat nevében gratulált a sikerhez és megjegyezte: nagyon jó döntés volt 13 évvel ezelőtt a bábszínház létrehozása Zalaegerszegen.

vissza az elejére

Az irodalom nem halott!

Megnyílt a 88. könyvhét

n Hivatalosan is megnyílt a 88. ünnepi könyvhét. Zalaegerszegen a Mimosa kávéházban köszöntötték a hazai irodalom és könyvkiadás legnagyobb és legrégibb ünnepét.

– pet –

A rendezvényen Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója mondott köszöntőt, felelevenítve a szép hagyományokkal rendelkező programsorozat múltját. Na, és hiányolva azt, hogy a városban évek óta nincs könyvvásár ezen a jeles napon. A könyvhetet Kaj Ádám, a Pannon Tükör főszerkesztője nyitotta meg, aki Magyarország legrégibb fesztiváljának nevezte az országos könyvünnepet. Mint fogalmazott: annyi a különbség a mai divatos fesztiválok és a könyvhét között, hogy itt mások a „sztárfellépők”. Nevezetesen a könyvek, valamint az írók és a költők.
A főszerkesztő szerint azért is nevezhető ünnepnek az évről évre megrendezésre kerülő esemény, mert ilyenkor elcsendesednek a szekértáborok, és a különböző szemléletű és világnézetű könyvkiadók, szerzők egymás mellett foglalnak helyet a budapesti Vörösmarty téri központi rendezvényen. A magyar művészeti életben ritka az efféle egység – mondta.
Kaj Ádám azt is fontosnak érzi, hogy élő kapcsolat alakuljon ki az olvasók és a szerzők között, és hogy minél több emberben tudatosítsák, hogy az irodalom nem halott!
A zalaegerszegi nyitórendezvényen bemutatásra került a Pannon Tükör folyóirat legfrissebb száma, a „Kirakatban” pedig Tóth Imre költő foglalhatott helyet, akivel Kaj Ádám beszélgetett legutóbbi kötetéről és legújabb verseiről.

vissza az elejére