Czeglédy András és Bálizs Andrej.

Eszmecsere a főépítésszel

McDonald’s helyett cukrászda, autók helyett bringa?

n Zöldfelület kontra parkolóhelyek, klasszicizáló vs. modern építkezés – többek között ilyen vitás kérdések is szóba kerültek a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén, melynek vendége Bálizs Andrej volt.

– pP –

A város új főépítészét afféle bemutatkozásra invitálták a civilek a Göcseji Múzeumban rendezett összejövetel alkalmából. Mint azt Czeglédy András, az egyesület elnöke bevezetésképpen elmondta: szeretnék kicsit közelebbről megismerni a főépítész nézeteit, terveit, illetve az építészethez való viszonyát, ezért hívták meg a mostani ülésre. Ugyanakkor a városvédők is fontosnak érzik, hogy tájékoztassák őt céljaikról, eddigi tevékenységükről, hogy továbbra is intenzív legyen a kapcsolat az önkormányzat és az egyesület között.
Bálizs Andrej február elsejétől látja el a főépítészi feladatokat, előtte a járási hivatalban dolgozott. Mint fogalmazott: a kommunikáció és a gyorsaság a legfontosabb számára, hiszen az innovációval lépést kell tartani. A város rövid és hosszabb távú terveit ismertetve negyvennél is több projektről beszélt, melyek jó részéhez már készült előzetes látványterv és költségvetés.
A városfejlesztés főbb elemei között szólt a tesztpályáról, a Mindszenty-projektről, az alsóerdei rekreációs központról, a skanzen bővítéséről és a Zala-holtág fejlesztéséről, de az Art mozi, a színház, az MMIK, a Gébárti Kézművesek Háza és a sportcsarnok várható felújításáról is. Az eddig kevesebb sajtóvisszhangot kapott elképzelések között említette például az egykori Mérlegház visszaépítését a piac melletti Mérleg térre. Az épület 2012-es elbontását azóta is nehezményezik a civilek, annál is inkább, mert az ígéretek ellenére eddig nem került sor a visszaállításra.
A főépítész ezzel kapcsolatban elmondta: valószínűleg meglesz a rekonstrukció, sőt új funkciót is találtak már a háznak. Az ablakok nélküli kis épületben hűtőket alakítanának ki a piaci árusok portékái számára.
Az ülésen a legtöbb hozzászólás a készülő Mindszenty-központ homlokzatával és a McDonald's költözésével kapcsolatban érkezett, de szó esett a múzeum, sportcsarnok és pláza környékének csökkenő zöldfelületeiről is. Bálizs Andrej úgy reagált a civilek azon véleményére, hogy a Mindszenty-központ homlokzata nem illik a múzeumi környezetbe, hogy manapság már furán nézne ki, ha a régi épületek klasszicizáló stílusában építkeznénk. Nincs gond azzal, hogy modern építmény kerül a térbe, bár – mint mondta – egyetért azzal a kritikával, hogy a zarándokközpont homlokzata túl van szabdalva, tagolva. A koncepció az volt, hogy egy szőttesre emlékeztessen a homlokzat, s ehhez ragaszkodtak a fővárosi tervezők. Lesznek azonban jó belsőépítészeti attrakciók és látványos képi megoldások az új kiállítóhelyen.
A McDonald's pláza mellé költözésével és a zöldfelületek számával kapcsolatban azt mondta: a gyorsétterem kiköltözése után cukrászda és apartmanok nyílnak az Arany Bárány Szálló felszabadult helyein, azt is tervezik, hogy megnyitják a régi, Széchenyi tér felőli kaput.
Parkoló, vagy zöldterület? – ez örök kérdés a főépítész szerint. Tisztában van vele, hogy kevés a városban a parkolóhelyek száma, és szükség van bővítésre, ám ő arra biztatja a zalaegerszegieket, hogy inkább tegyék le az autót, és ha nem kell olyan nagy távolságra menniük, járjanak gyalog vagy kerékpárral. Egy dániai példát hozott, ahol olyan sokan közlekednek biciklivel, hogy sok parkolóhelyet inkább zöldfelületté alakítottak át a nagyobb városokban. Mint mondta, mentalitásban ettől még Magyarország messze van. A McDonald's pláza mellé költözése miatt például szükség lenne a környéken pluszparkolókra. Néhány városvédő megjegyezte, hogy a környéken (beleértve a stadion és a múzeum előtti területet is) már amúgy is kevés a zöld. Pedig a Mindszenty-központ környezetét nem ártana majd parkosítani, hogy vonzóbb legyen a látvány a turisták számára.
A főbb projektek ismertetése után Czeglédy András tájékoztatta a főépítészt az egyesület munkájáról, és eddigi eredményeiről. Elhangzott: a városvédők kiemelt figyelmet fordítanak az épített örökségre és a természeti értékekre. Érdekli őket, hogy milyen változások történnek a városban, illetve próbálják óvni a védelem alatt álló épületeket. Utóbbiak sorát néhány szocreál épülettel (például csecsemőotthon, Kosztolányi utcai lakóházak) bővítenék is.
Mint fogalmazott: lehet, hogy úgy tűnik, hogy a civilek sokszor panasszal és kifogással élnek, de ezek inkább építő kritikák, amik az értékmentést szolgálják.
 

vissza az elejére

Támogatás

4,4 milliárd a helyi felsőoktatásra

n A zalaegerszegi felsőoktatási intézmények összesen 3,1 milliárd forintos támogatást nyertek el a helyi gazdaság igényeit szolgáló kutatási képességeik, valamint a duális képzés fejlesztésére – jelentette be Palkovics László oktatásért felelős államtitkár, a BGE gazdálkodási karán tartott sajtótájékoztatón.

Elmondta, a kormány a 2011-ben létrehozott Új Nemzeti Kiválóság Programból 1,7 milliárd forintot fordított évente egyetemi hallgatók kutatásainak támogatására, melyet 2016-ban 2,2 milliárdra, 2017-ben 4 milliárdra növelt. 2018-ban ez az összeg már 27 milliárd forint lesz. Az európai uniós EFOP-pályázatokon keresztül további 130 milliárd forintnyi támogatás áll az egyetemek kutatás-fejlesztési projektjeire. Elvárás, hogy a felsőoktatási intézmények képesek legyenek kutatási szolgáltatást nyújtani a környezetükben működő vállalatoknak.
Lambertné Katona Mónika, a BGE gazdálkodási karának dékánja kiemelte, hogy az EFOP-kiíráson öt projektre összesen 1,77 milliárd forint támogatást nyertek el. Ebből többek között fejlesztik kutatási tevékenységeiket és a duális képzést. A kar infrastruktúráját is bővítik, mivel Innovációs és Tudásközpontot alakítanak ki, ahol nemzetközi üzleti környezetet szimuláló oktatási és szolgáltatási tereket létesítenek.A járműipari tesztpályához kapcsolódóan a Budapesti Műszaki Egyetem konzorciumi vezetésével a Pannon Egyetem zalaegerszegi mechatronikai képzési központja valamint a győri Széchenyi István Egyetem valósít meg közös kutatás-fejlesztési projektet. A BME részéről dr. Tihanyi Viktor szakmai vezető elmondta, az EFOP-kiíráson 1,5 milliárd forintnyi támogatást nyertek a jövőben meghatározó járműtechnológiák, így az autonóm és az elektromos járműrendszerek alapkutatására, a tesztpályához kapcsolódó tesztek (szimulációs, labor, közúti tesztek) kidolgozására, az úgynevezett know-how (tudás-ismeret) felépítésére. Mindhárom egyetem eddigi kutatás-fejlesztési tevékenységeinek erősítésével vesz részt a projektben.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere méltatta, hogy soha ekkora összeghez nem jutottak a helyi felsőoktatási intézmények, hiszen az elnyert 3,8 milliárd forintos támogatásból 3,1 milliárd forintot közvetlenül azok használhatnak fel. Beszélt arról is, hogy a város a TOP-program keretéből 600 millió forintot fordít a duális képzőközpont kialakítására a kampusz mellett, mely összeggel már összesen 4,4 milliárd forint jut a helyi felsőoktatás fejlesztésére. A duális képzőközpontban szakképző és felsőoktatási intézmények folytatnak oktatási, képzési programokat, melybe a helyi vállalkozásokat is bevonják. 
 

vissza az elejére

Piros motor a szobrok előtt Családi ereklyék a múzeumok éjszakáján n „Be a múzeumba!”, „A titkok ajtaja kitárul!” Ez csak két hívószó, amivel idén a Múzeumok Éjszakájára invitálták a közönséget. Az országos program zalaegerszegi rendezvénysorozata idén is több helyszínen és változatos programokkal várta az érdeklődőket. – pet – A Göcseji Múzeum aulájában például féltve őrzött családi ereklyékből nyílt tárlat. A Be a múzeumba programot a város első írásos említésének 770. évfordulója ihlette. Arra kérték a zalaegerszegieket, hogy ha van olyan tárgy a birtokukban, ami kifejezi a városhoz vagy annak kisebb-nagyobb közösségéhez való tartozást és ragaszkodást, netán valamilyen családi történet is kötődik hozzá, azt juttassák el a múzeumba, hogy a nagyközönség is megismerhesse őket.A felhívásra többen is jelentkeztek, végül tizenkét személy egy-egy érdekes tárgya vagy tárgycsoportja került bemutatásra. A Múzeumok Éjszakájára érkezők megismerkedhettek például Balaicz Zoltán polgármester karórájának történetével, Csiszár Ildikó kamarai referens dédanyjának francia majolikakészletével. Na, meg Hertelendy Attila színművész édesapjának 1972-ben vásárolt, Czetka 175-ös, piros motorjával, mellyel gyakran vitte fiát óvodába. A járgány – mely a múzeum előterének fókuszába került – 2016-ban teljes felújításon esett át. Érdekes tárgyakat és szívszorító történetet vitt a múzeumba Bogár Beáta nemzetközi referens is, aki édesanyja nagynénjének, Steiger Mariskának egykori boltjában fellelhető „ereklyéiből” válogatott. Az üzlet a Rákóczi–Jókai út sarkán állt, az 1949-es államosítás előestéjén azonban rengeteg használati tárgyat ásott el a család házuk udvarán, hogy megmentse azokat az utókornak. A ’80-as években aztán Beáta és öccse a rokonok elbeszélése alapján kiásta a kincseket; ezekből volt látható néhány az est folyamán. A minikiállításon bemutatásra került még többek között a Kummer cukrászda egyik süteményes könyve (Kummer Gyula jóvoltából), Németh József nyugalmazott múzeumigazgató legkedvesebb Keresztury-dedikációi, valamint Bozsér Erzsébet újságíró birtokában lévő, ismeretlen alkotó által készített olajfestmény, ami a Hencz-malmot ábrázolja. Az éjszakába nyúló programon a látogatók a magyar őstörténet régészeti kutatásainak legújabb eredményeiről is hallhattak előadást dr. Türk Attila régész (a PPKE adjunktusa) jóvoltából, majd Farkas Ferenc szobrászművész avatta be a hallgatóságot néhány szakmai és alkotói titokba. A rabomobillal idén nemcsak a Várkör területét lehetett körbeutazni, hanem egy „galoppjárattal” a Zalavíz telephelyén tárolt, török kori itatóvályút is megtekinthették az érdeklődők. Újdonságként pedig A titkok ajtaja kitárul címmel egy családi felfedező játék zajlott a múzeum állandó kiállításában, a Tourinform-iroda közreműködésével. A múzeumi programokon kívül délután a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban egy sajtótörténeti előadás-sorozattal és kiállítással várták a betérőket. A Göcseji Falumúzeumban pedig Vacsoraszínházra lehetett jegyet váltani: a Kölcsey-gimnázium Ripacsok irodalmi színjátszó körének Piroskák és Farkasokk című előadásához ugyanis némi finomság is járt. A Zalaegerszegi Törvényszék rendhagyó bírósági sétával, kisfilmmel és egy izgalmas perszimulációval készült az idei éjszakára. Új helyszínként pedig a Mártírok úti ÁVH Áldozatainak Emlékhelye is nyitva állt a látogatók előtt.

vissza az elejére