Tamásy, az ideológiamentes „hivatalnok” | Újdonság az online jóga |
Dr. Paksy Zoltán |
Tamásy, az ideológiamentes „hivatalnok”
A II. világháború elfeledett zalaegerszegi polgármestere
n A korszak szereplői jól ismertek, legalábbis országos és világpolitikai viszonylatban; a helyiek viszont kevésbé. Miért merült feledésbe a II. világháború időszakának zalaegerszegi polgármestere? Annak ellenére, hogy dr. Tamásy István elég hosszú ideig, 1936-tól 1945-ig vezette a várost.
– pánczélPetra –
A közelmúltban lezajlott – a korabeli városvezetők tevékenységét elemző –
várostörténeti konferencia egyik előadása többek között a fenti kérdésre kereste
a választ. Az okokról, illetve a zsidóüldözésekkel, háborús eseményekkel
tarkított korszak helyi hangulatáról az előadót, dr. Paksy Zoltán
történészt, főlevéltárost kérdeztük.
– Nincs abban valami ellentmondás, hogy míg a ’30-as,
’40-es évek meghatározó történelmi alakjait jól ismerjük, addig azoknak a neve,
akik épp a helyi közéletet formálták, jórészt feledésbe merültek?
– Tényleg van benne furcsaság, ám a válasz elég egyszerű. Tamásy István
nem volt jelentős politikus. Legalábbis olyan értelemben nem, hogy
szinte semmilyen fontosabb fejlesztés nem kötődik a nevéhez a városban. A
tapasztalatok azt mutatják, hogy azokra a polgármesterekre emlékszik jobban az
utókor, akiknek az idejében látványos előrelépések történtek. Tamásy inkább volt
egy precíz hivatalnok, semmint városfejlesztő polgármester.
–
A zsidótörvények, II. világháború és a holokauszt időszaka amúgy sem a nagy
fejlesztésekről szólt…
– Valóban nem, ráadásul Tamásy elődjétől, Czobor Mátyástól
hatalmas adósságot örökölt. A város ezért 1936-ban egy ügyintéző típusú,
adósságrendezésre képes embert keresett a megüresedett posztra. Persze, az új
polgármestertől sem volt idegen a közélet. Tamásiban született (innen jön neve
is), ügyvédként végzett, így került később a zalaegerszegi Korbay Károly
ügyvédi irodájába (aki 1908–15 között szintén polgármester volt). Ezt követően
végigjárta a hivatali ranglétrát, majd Czobor alatt polgármester-helyettes lett.
Megbízható ember volt, precízen végezte a munkáját, és nem kötődött pártokhoz
sem. 1936–41 között sikeresen rendezte a város adósságát, többek között azzal,
hogy államsegélyt kért. A város vagyoni helyzetének rendeződése után két nagyobb
fejlesztési terve volt: egy szövőgyár és egy csáktornyaihoz hasonló, medencés
strand felépítése. A háború miatt ezek aztán nem valósultak meg.
– Az, hogy nem kötődött semmilyen párthoz, nem akadályozta az
érdekérvényesítésben? Továbbmenve: lehet azt mondani, hogy ideológiamentesen
bonyolította le a gettósítást és a holokausztot? Egyáltalán mennyire lehetett
önálló döntéseket hoznia egy vidéki polgármesternek az egyre szélsőségesebbé
váló nagypolitikai helyzetben?
– Ami a kérdés első részét illeti, nem volt egy nagy lobbista. Ehhez a főváros
felé irányuló, személyes kapcsolatok kellettek volna. Nem szerencsés korban volt
polgármester, és valóban, az országban – sőt a világban – zajló események miatt
eléggé szűk volt a mozgástere. Gyakorlatilag végrehajtotta a rábízott
feladatokat. Ugyanakkor az is tény, hogy nem voltak szélsőséges nézetei, nem
volt antiszemita és nem kötődött a szélsőjobboldalhoz sem. Így tényleg
ideológiamentesen, és a körülményekhez képest humánus módon, hajtotta végre
például a gettósítást.
– Humánus…?
– A körülményekhez és más településekhez képest, igen! Zalaegerszegen a
városvezetés nem törekedett drasztikus fellépésre a zsidókkal szemben. A
törvények, és az egyre szélsőségesebb országos közhangulat ellenére, 1944-ig
gyakorlatilag állásukban maradhattak a város zsidó származású alkalmazottai. A
képviselő-testület jó része sem volt a zsidók elleni fellépés híve.
Konzervatívok, talán kissé maradiak is voltak, ám nem szélsőségesek. Néhány
kivétel persze akadt. Más városokhoz képest a gettósítás terén is emberibb
megoldás született: nem egy, hanem két tömbben került kialakításra a gettó, és
az ezen belül lévő lakások is jó minőségűek voltak.
– Nem maradt fenn olyan irat, levél, vagy bármilyen feljegyzés, amiből
kiderülne, hogy Tamásy lelkileg hogyan élte meg ezt az időszakot?
– Sajnos, eddig nem találtam semmi ilyesmit. Valószínűleg nem állt
intenzív levelezésben senkivel. Úgy tűnik, naplót sem vezetett. Sőt, egészen
mostanáig fényképet sem láttam róla. A Göcseji Múzeum fotótárából azonban most
előkerült két felvétel, amin ő szerepel. Az egyik kép Imrédy Béla zalaegerszegi
látogatásakor készült.
– Ahogy az a konferencián is elhangzott: tevékenységéért a népbíróság
1945-ben elítélte. Ezek szerint nem méltányolták a humánus megoldásokat?
– Több vád is volt ellene, például, hogy bezáratta a zsidó üzemeket és
gettóba záratta a város zsidóságát. Ami – annak ellenére, hogy országos rendelet
alapján cselekedett – mind háborús bűntettnek minősült. Egy ilyen tisztségben
lévő személy nem nagyon úszhatta meg büntetés nélkül: mert „ha nem is bűnös,
részes”. Érdekes viszont, hogy Nagykanizsa akkori polgármesterét mégsem ítélték
el. Tamásy István öt évet kapott, amit nagy valószínűség szerint
le is ült. Dokumentumok és más információk nincsenek ezekről az évekről. Annyi
bizonyos, hogy utána Pécsett telepedett le, a népbírósági ítélet alapján nyugdíj
sem járt neki, így haláláig (1968) orvosírnokként dolgozott.
– Akkor a neve nemcsak azért merült feledésbe, mert nem volt
városfejlesztő polgármester, hanem mert elítélték és a várost is elhagyta?
– Persze, ez is benne van. A kommunizmus évtizedei alatt az 1945 előtti
időszak közéleti emberei nem kerültek fókuszba, pláne nem pozitív szereplőként.
A gettósítás és a holokauszt ellenére mégis azt mondom, hogy Tamásy István
életrajzában nincs semmi negatívum, szellemiségében pedig semmi szélsőséges,
ezért nem kell őt megbélyegeznünk.
Minden korosztálynak ajánlják
n A több ezer éves jóga ma is virágkorát éli. Ma nagy szükség van a testi-lelki állapot javítására, s emellett olyan közösséget is teremt, melynek értékrendje, gondolkodásmódja hasonló, s így egymást támogatják a tagok – mondja Balaton-Huber Vera, az egyik zalaegerszegi stúdió vezetője.
– B. K. –
–
Női műfajnak tűnik.
– Valóban, sok a női résztvevő, de nem női sport. Sőt a kezdetekben
annyira a férfiak sajátja volt, hogy a nőknek kifejezetten tilos volt a jógát
gyakorolni.
– Korosztályilag kinek szól?
– A kismamajóga az anya lelki állapotát javítva hat a magzatra.
Óvodásoknak mesébe ágyazott, állatutánzós gyakorlatok vannak. Ez jóval hangosabb
műfaj, mint a felnőtteké – mondja mosolyogva. – A felnőtteké elmélyültebb,
csendes.
– Akkor gondolom a fiatal és fiatal középkorosztály távol marad, nekik
amúgy is nagyon betáblázottak a napjaik.
– A jógának sok irányzata van. S van, amelyik kifejezetten dinamikus,
sok ugrással, ezt a fiatalok nagyon kedvelik. Illetve pont a pörgős életmód
miatt, van, aki egy kis nyugalomra vágyik, és azt a jógában találja meg.
Idősebbeknek pedig a mozgékonyság megtartása miatt is jó. De egyébként már az
óvodás korosztálynál is jelentkeznek tartáshibák, mely a kisiskolás kori padban
üléstől még erőteljesebbé válnak. A jóga ezen nagyon látványosan tud javítani.
– Mi volt a cél a világnapi rendezvénnyel?
– A figyelemfelhívás és ez teljesült, mert sok új arcot láttunk.
– Mit jelent az online jóga?
– Így többen látják, hogy milyenek az órák és többen kedvet kaphatnak.
Mindenkinek ajánlom, hogy ne csak könyvből, videóról tanulják meg a
gyakorlatokat, mert sajnos így sok kárt okozhatunk magunknak. A gyógytornászok
tudnának mesélni erről, akár még gerincsérv is előfordulhat. Tehát először
szakértő irányításával tanuljuk meg az elemeket. Az online óra azért is jó, mert
ha a nagymamának éppen vigyázni kell otthon az unokára, a jóga akkor sem marad
ki a napjából.