A vár darabkáival összezárva Bővül a vizslapark Nyersen jobb!  

A vár darabkáival összezárva

A köztéri szobrászat kulisszatitkai

Farkas Ferenc

  

n A kiállítások csupán néhány hétig tartanak, a köztéri alkotásokat ennél jóval hosszabb ideig csodálhatjuk. Szerencsés esetben akár több generáción keresztül is velünk vannak.

– pP –

Bár ahogy Farkas Ferenc szobrászművész a Múzeumok éjszakáján tartott előadásában tréfásan megjegyezte: a köztéri munkák egy része jó esetben a következő rendszerváltozásig marad a helyén. Régmúlt időkből, de akár az elmúlt öt évtizedből is bőven lehetne példát hozni arra, amikor durva módon tűntek el szobrok a közterekről. A direkt politikai célú alkotásoknak általában az a sorsuk, hogy mint a regnáló rendszer szimbólumai, egyszer csak távoznak a színről. A szobrászművész szerint ezért is fontos, hogy egyre több olyan alkotás kerüljön az utcákra, parkokba, ami nem politikai jellegű; hanem afféle szerethető szobor, amin lehet csúszni-mászni, melléülni, fotózkodni. Jeles évfordulók, érdekes emberek, vagy egy-egy helyszín különlegessége jó alkalom lehet arra, hogy ilyen – sokszor zsánerszobroknak nevezett – művek készüljenek.
A képzőművész a köztéri szoborállítás kulisszatitkaiba avatta be a hallgatóságot, melyből többek között az is kiderült: az alkotóknak pályázatok révén vagy felkérések által van lehetőségük arra, hogy köztéri műveket hozzanak létre. A művész nem tagadta, hogy ez bizony sokszor kínmunka. Hiszen egészen más munkát, figyelmet és fegyelmet igényel, mint amikor magányosan, saját maga számára alkot valamit.Figyelembe kell venni a megrendelő szándékait, ízlését, az épített környezet adottságait, ahová majd a mű kerül. A tervezés, kivitelezés, bronzöntés pedig csak ez után jön. Ezeket a munkafolyamatokat össze kell hangolni, és folyamatosan egyeztetni is kell a projektben szereplő összes résztvevővel. Persze ettől még ennek a munkának is megvan a szépsége és izgalma. Sőt, rengeteg a kihívás benne, ami inspirálhatja az alkotót.
Farkas Ferenc mutatott is néhány példát azokból a köztéri műveiből és különleges érmeiből, amik megrendelésre készültek. Az első ilyen munkája például 1985-ben volt, amikor Eötvös Loránd Tudományegyetem 350. évfordulója alkalmából formált érmeket az e célra meghirdetett pályázatra.
A szobrászművész mesélt legújabb alkotásáról: Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulójára készített vármakettjéről is. Bár – ahogy fogalmazott – a makett szót ő elég furának érzi, mert a Mindszenty téren álló mű, inkább plasztika. Egy valós korbeli metszet adta a formai alapot, de sok benne a fantázia is, hiszen mindent nem tudunk az akkori vár külleméről. A műnek szoborként, értékkel bíró alkotásként is funkcionálnia kell (nem maradhatnak üres felületek ott, amiről mondjuk nincs adat, ám a tér megkívánja), így a történeti hitelesség és a fikció keveredik a plasztikában.
Induláskor a külső és belső vár fő tömegét formázta meg, utána jöttek az épületek és más dolgok. A minták gipsz és szilikon formákkal készültek. Végül a bronzba öntés következett, ami több lépésben, illetve több darabban történik, aztán az egyes részeket öszszehegesztik. Ez utóbbi művelet egy hétig is eltartott. Ez az egész folyamat komoly csapatmunkát igényel. Ráadásul az öntés után az egyes darabokat még takarítani, csiszolni kell, a bronzot pedig antikolták is, az adja meg a plasztika jellegzetes színét.
Bármilyen nehéz is volt a munka, mikor elkészült, egyfajta gyermeki öröm tört ki az emberen – mondta Farkas Ferenc. Aki gyakorlatilag hosszú hónapokig volt összezárva a vár egyes darabkáival. Azt is elárulta: számára kicsit furcsa a maketten olvasható „Ön itt áll” felirat, amihez a megrendelő ragaszkodott. Hiszen valójában nem ott állunk – de a fikcióba végül is belefér ennyi játékosság.
 

 

 

 

vissza az elejére

Bővül a vizslapark

Megújul és új funkciókat kap

n A Vizslapark rendelkezésre álló, így első írásos említésének tekinthető dokumentum 1800-ból származik, ezen a térképen Visla hídjai kaszáló felirattal szerepel. Ez alapján feltételezhető, hogy a jelenlegi park területe egy Visla nevű ember tulajdona volt egykor. Kiderül ebből az is, hogy semmi köze nincs a vizsla, mint kutyafaj elnevezéshez.

– A. L. –

Minderről Balaicz Zoltán polgármester beszélt a Vizslapark már megkezdett rekonstrukciójáról szóló sajtótájékoztatón. Felidézte azt is, hogy a ma Kisvizslának nevezett területet 1927-ben választotta le az akkori városvezetés, a tervezett Szent István tér kialakítása a világháború miatt hiúsult meg. 1945 után csapolták le a területet a Visla-patakkal együtt. A tulajdonképpeni mai formáját 1969-ben nyerte el, akkor Ifjúsági parknak nevezték el. Többek között megemlítette, hogy Kisfaludi Strobl Zsigmond Liliom című alkotását a szökőkúttal együtt 1970-ben állították fel, ahogy a Lenin-szobrot is, amit abban az évben november hatodikán avattak fel. A szobrot 1991-ben távolították el, helyére épült a Címerház 1997-ben, amikor a város első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepelték.
Visszatérve a jelenre úgy fogalmazott, a TOP-program keretéből most jelentős fejlesztés valósulhat meg a Vizslaparkban, ami jól illeszkedik a város zöldfelületi stratégiájához.Kiemelte Vigh László és Bali Zoltán a források lehívásával, illetve a tervezéssel, a lakókkal való egyeztetésekkel kapcsolatosan végzett munkáját, melynek köszönhetően az elsők között valósulhat meg ez a beruházás a TOP-programból.
Bali Zoltán, a városrész önkormányzati képviselője arról beszélt, többször tartottak lakossági fórumot, melyen az itt élők elmondhatták, milyen parkot szeretnének a város szívében. Kívánalmaiknak megfelelően határozták meg a funkciókat, melyek közül az első és legfontosabb elvárásként jelentkezett, hogy a kisgyerekes anyukák számára a park egy élhető terület legyen. Ennek megfelelően a nagyvizslai régi játszóteret átalakítják természetes anyagok felhasználásával organikus játszótérré. A Kisvizsla játszóterét szintén megújítják, ami a belváros legnagyobb játszótereként méltó párja lesz a kertvárosi Bóbitának. Itt az édesanyáknak egy pavilont is létesítenek, ahol férfi- és női mosdó kap helyet pelenkázóval. A parkőrök szolgálati helyisége is itt lesz.
A meglévő trafóház mellett kerítéssel elzárt kutyajátszóteret alakítanak ki, így a gyermekes szülőknek nem kell aggódniuk a négylábúak miatt. A lakók kívánsága szerint megtartják, sőt új növényekkel, fákkal, virágokkal bővítik, szépítik a meglévő zöldfelületet, melyek kiültetésére ősszel és jövő tavasszal kerül sor. Negyedik elvárásként pedig térkővel és közvilágítással ellátott ökosétányt létesítenek a Kisvizslától a Platán sorig, a jelenlegi növényzetet meghagyva. Sportolási lehetőségre is lesz mód, hiszen felújítandó sportpálya mögé felnőtt játszóteret létesítenek, valamint egy négyszáz méteres futókört. Mindemellett új utcabútorokat helyeznek ki, és két kerékpáros pihenőt is létesítenek. A kivitelezés a sikeres közbeszerzést követően ősszel kezdődhet meg – többek között lakókkal közös növényültetéssel –, és 2018 nyarán fejeződne be.
Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt fűzte hozzá, hogy kevés város büszkélkedhet ekkora parkkal, ami megújulva számos kikapcsolódási lehetőséget biztosít majd az itt élőknek tiszta levegővel, zöld környezetben.
A Vizslaparkban jelenleg a Zalavíz Zrt. dolgozik. Ezzel kapcsolatban Arnhoffer András elnök-vezérigazgató elmondta, minden TOP-programos beruházásnál pluszfeladatként jelentkezhet a meglévő közművek cseréje. A negyvenéves ivóvízvezeték helyett azért fektetnek le újat, hogy a felújított parkot ne kelljen feltúrni egy esetleges csőtörés miatt. A beruházást 37 millió forintból valósítják meg. Kiemelte Vigh László és Bali Zoltán a források lehívásával, illetve a tervezéssel, a lakókkal való egyeztetésekkel kapcsolatosan végzett munkáját, melynek köszönhetően az elsők között valósulhat meg ez a beruházás a TOP-programból.
Bali Zoltán, a városrész önkormányzati képviselője arról beszélt, többször tartottak lakossági fórumot, melyen az itt élők elmondhatták, milyen parkot szeretnének a város szívében. Kívánalmaiknak megfelelően határozták meg a funkciókat, melyek közül az első és legfontosabb elvárásként jelentkezett, hogy a kisgyerekes anyukák számára a park egy élhető terület legyen. Ennek megfelelően a nagyvizslai régi játszóteret átalakítják természetes anyagok felhasználásával organikus játszótérré. A Kisvizsla játszóterét szintén megújítják, ami a belváros legnagyobb játszótereként méltó párja lesz a kertvárosi Bóbitának. Itt az édesanyáknak egy pavilont is létesítenek, ahol férfi- és női mosdó kap helyet pelenkázóval. A parkőrök szolgálati helyisége is itt lesz.
A meglévő trafóház mellett kerítéssel elzárt kutyajátszóteret alakítanak ki, így a gyermekes szülőknek nem kell aggódniuk a négylábúak miatt. A lakók kívánsága szerint megtartják, sőt új növényekkel, fákkal, virágokkal bővítik, szépítik a meglévő zöldfelületet, melyek kiültetésére ősszel és jövő tavasszal kerül sor. Negyedik elvárásként pedig térkővel és közvilágítással ellátott ökosétányt létesítenek a Kisvizslától a Platán sorig, a jelenlegi növényzetet meghagyva. Sportolási lehetőségre is lesz mód, hiszen felújítandó sportpálya mögé felnőtt játszóteret létesítenek, valamint egy négyszáz méteres futókört. Mindemellett új utcabútorokat helyeznek ki, és két kerékpáros pihenőt is létesítenek. A kivitelezés a sikeres közbeszerzést követően ősszel kezdődhet meg – többek között lakókkal közös növényültetéssel –, és 2018 nyarán fejeződne be.
Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos azt fűzte hozzá, hogy kevés város büszkélkedhet ekkora parkkal, ami megújulva számos kikapcsolódási lehetőséget biztosít majd az itt élőknek tiszta levegővel, zöld környezetben.
A Vizslaparkban jelenleg a Zalavíz Zrt. dolgozik. Ezzel kapcsolatban Arnhoffer András elnök-vezérigazgató elmondta, minden TOP-programos beruházásnál pluszfeladatként jelentkezhet a meglévő közművek cseréje. A negyvenéves ivóvízvezeték helyett azért fektetnek le újat, hogy a felújított parkot ne kelljen feltúrni egy esetleges csőtörés miatt. A beruházást 37 millió forintból valósítják meg. 
 

 

 

 

 

vissza az elejére

Nyersen jobb!

Használjuk ki a nyár bőségét

n Finomak és táplálóak, és mivel bőségesen állnak rendelkezésre, az egészséges táplálkozás legegyszerűbb és leghatékonyabb módját választhatjuk a nyár változatos gyümölcseivel – mondja Monori Krisztina dietetikus.

– A. L. –

– A napi mértékletes gyümölcsfogyasztásra buzdítanék mindenkit, mert főleg a vízben oldó a vitaminokat, az ásványi és rostanyagokat természetes állapotukban biztosítják szervezetünk számára. A nagy melegben alkalmasak a folyadékpótlásra, de csak a napi legalább másfél liter tiszta víz elfogyasztása mellett. További előnyük könnyű emészthetőségük, így akár fogyókúrás céljaink elérésében is segíthetnek, a mértéket persze ebben az esetben is tartani kell.
– Nyersen vagy főzve fogyasszuk?
– Nyersen, hiszen a sok értékes tápanyag, amit a gyümölcsök tartalmaznak, így hasznosulnak a legjobban. A kánikulában üdítőleg hatnak, ahogy egy tányér hideg meggyleves is. A gyümölcsökből igazán sokféle könnyű és finom sütemény is készíthető. Már most gondoljunk a télre, főzzünk lekvárokat. A házinál ugyanis nincs finomabb, de próbáljuk meg eltenni kevesebb cukorral. Használhatunk diabetikus befőzőcukrokat vagy természetes édesítőket.Mivel az így készült lekvárok kevésbé emelik meg a vércukorszintet, mértékkel beilleszthetők a cukorbetegek étrendjébe is. A gyümölcsöket fagyasztani is érdemes télire, mert szinte megtartják öszszes vitamintartalmukat. A befőzés során elvesztett C-vitamint egyébiránt lehet pótolni aszkorbinsavval, csak langyos állapotban keverjük hozzá. Mivel vírusölő, tartósítószerként is alkalmazható.
– Milyen gyógyhatásai vannak az egyes gyümölcsöknek?
– A zöldségek és gyümölcsök színüket a növényi festékanyagoknak köszönhetik, melyek antioxidáns szerepet is betöltenek. Daganatellenes hatással is bírnak, védik az ereket, segítik a szív-, az erek, valamint az immunrendszer működését. Nagyon magas a C-vitamin-tartalma a piros, de főleg a fekete ribizlinek, ezért kiemelkedő az élettani hatása. Mint minden piros bogyós gyümölcs, a málna is tele van antioxidáns hatású vegyületekkel. Rengeteg benne a B- és a C-vitamin, vas- és réztartalma is jelentős. A fekete áfonya flavonoidjainak speciális hatásuk van a vérerekre és a vérsejtekre, így segíti a szív- és érrendszeri rendellenességek gyógyítását. így segíthetik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését. Az őszibarack magas rosttartalmának köszönhetően kiváló választás, emellett karotintartalmából adódóan kedvező hatást fejt ki a bőrre, szemekre és a szív- és érrendszerre is. A görögdinnye gazdag B6- és C-vitaminban, az A-vitamin előanyagaiban, valamint rostban és káliumban. Mivel a gyümölcs több mint 90 százalék vizet tartalmaz, egy nagy szelet dinnye kiválóan hidratálja a szervezetet a nagy melegben.
Figyelem! A frissen szedett vagy a piacon vásárolt gyümölcs másnapra akár 20–30 százalékot is veszíthet C-vitamin-tartalmából, ha nem sötét, hűvös helyen tároljuk.
– Említette a mértékletességet...
– Cukortartalmuk miatt nem mindegy, hogy milyen mennyiségben fogyasztunk belőlük. A cukorbetegeknek egyáltalán nem ajánlott a banán, a szőlő és az aszalt gyümölcs, de egy kis tálka cseresznyét, meggyet, almából, barackból egy-két darabot, illetve dinynyéből egy vékony szeletet megehetnek naponta. Így ők is élvezhetik a nyár kihagyhatatlan szezonális gyümölcseit. 
 

 

 

 

vissza az elejére