Hittel és azonosságtudattal

Szent István örökségével az önrendelkezésért

n Legnagyobb királyunk „a közösségi szabadság legmagasabb eszményéből, az önrendelkező államból teremtett olyan valóságot, amelyben minden magyar megélhette, valóra válthatta a lelki szabadság legmagasabb eszményét, a keresztény hitet” – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Szent István-szobornál tartott augusztus 19-i ünnepségen, Zalaegerszegen.

– AL –

A régmúlt és a jelenkor magyarjai együtt hittek és hisznek ma is abban, hogy a Szent István-i erő a magyarság megmaradásának és fejlődésének mindenkori feltétele, fűzte hozzá. Mint fogalmazott, „láthatatlan és látható ellenségeink” azonban tudták és tudják, hogy államalapító királyunk örökségének nemcsak védelmezői vannak, hanem felszámolójelöltjei is akadnak mindig. Nem véletlen hát, hogy a történelem során az önrendelkező magyar állam elleni támadások mindig együtt jártak a magyarság keresztény hite és egyháza elleni támadásokkal. Szent István trónra lépésétől napjainkig eltelt 1017 esztendőben a magyar nemzet mindösszesen 575 esztendőt élhetett egy önrendelkező magyar állam keretei között, míg 442 esztendőt önrendelkezési jogától megfosztottan idegen fennhatóság alatt vergődve töltött el. Ez a 442 esztendőnyi magyar élettapasztalat 442 nyomós érv amellett, hogy mi, mai magyarok a XXI. században is oltalmazzuk Szent István királyunk örökségét, önrendelkező nemzeti államunkat és keresztény hitünket – hangoztatta a házelnök.
Mint mondta, erre azért van szükség, mert a világban ugyanis vannak erőcsoportok, amelyek most az Európai Egyesült Államok jelszavát tűzve zászlajukra indulnak rohamra az európai nemzeti államok ellen. Mindez azon erőforrásokért zajlik, amelyek felett jelenleg még az európai nemzeti államok polgárai által demokratikusan megválasztott kormányok rendelkeznek.Szent István mai magyar népe azonban nem kíván lemondani államáról, hitéről és azonosságtudatáról, a magyar választópolgárok erről döntöttek 2010-ben, ezt a döntésüket erősítették meg 2014-ben, és a 2018-as választásunknak is ez lesz a tétje – érvelt Kövér László.
A magyar államalapításra emlékező ünnepségen Székely János szombathelyi megyés püspök szentelte meg a 74-es főút csácsi kereszteződésében felállított kettős keresztet. Beszédében úgy fogalmazott, szimbóluma annak a kapocsnak, a magyar nemzetet ezer éve megtartó hitnek, Krisztus megváltói művének, melyen Szent István országa alapult ezer évvel ezelőtt, és amelyre ma is emberhez méltó élet épülhet.
Augusztus 20-án a ferences templomban tartott ünnepségen Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos többek között azt mondta, Szent Istvánt hite tartotta meg 42 évig a trónon, és mint uralkodó, hatalmát gyakorolva tudatában volt Isten előtti felelősségének. A magyarság történelme során mindig akkor cselekedett helyesen, amikor Szent István keresztény hitét és szigorúan szervezett államiságát egyaránt követte. Éppen ezért kell tanulnunk a történelemből, mert csak akkor maradunk meg, ha megőrizzük szokásainkat, hagyományainkat, kultúránkat, és ha a társadalom legfontosabb sejtjeire, a családra építjük hazánkat.
 

vissza az elejére

A Béke-liget sérült a legjobban

Kétszer csapott le nagy vihar a városra

n A nyári intenzív viharok során a Béke-liget fái szenvedték el a legnagyobb károkat. Csak a június végi viharban három nagyméretű japán akác dőlt ki, összesen 32 darab fa sérült, melyek közül kilencet ki is kellett vágniuk a szakembereknek, hiszen azok balesetveszélyessé váltak.

– pet –

És ez csak a Béke-liget. A viharok a város területén több mint száz helyszínen okoztak komolyabb károkat; magán- és önkormányzati ingatlanok esetében egyaránt. Legtöbbször letört ágak, kidőlt fák, elmozdult oszlopok és villanyvezetékek miatt értesítették a polgármesteri hivatal kollégáit.
Cseke Tibor, a műszaki osztály helyettes vezetője lapunkat arról tájékoztatta: először a június 28-i nagy intenzitású csapadék és orkán erejű szél okozott gondokat a városban. A viharnak terebélyes fák estek áldozatul, a leszakadt ágak pedig a gyalogos- és gépjárműforgalmat, parkoló autókat is veszélyeztették. Komoly károk keletkeztek továbbá a csapadékvíz-elvezetésben is. Többek között a Pózva utcai és a Vizslaréti árokban, valamint a Kosztolányi utcai parkolóház előtt.
A júniusi égzengés nem kímélte az Alsóerdőt sem. Ennek kezelése jórészt a Zalaerdő Zrt. hatásköre, ám a vihar fát döntött az egykori napközis tábor területére, ami épp egy felsővezetéket talált el; négy villanyoszlop sérült meg. A tábor területe az önkormányzat kezelésében áll, ezért ott is helyreállítási munkák zajlottak.
A műszaki osztály adatai szerint a Béke-ligeten kívül a legnagyobb károkat – a teljesség igénye nélkül – a Platán sor, a Zrínyi út, a Dózsa-liget és a kórház keleti oldalának fái, a Bíró Márton utca, a Május 1. liget, a Vizslapark, a Göcseji úti temető, az Olai temető és a botfai Hűvös-kastély előtti fák szenvedték el.A helyreállítási munkák során, a veszélyes és speciális technológiát igénylő áglevágásoknál alpinisták munkáját is igénybe vette az önkormányzat.
Az osztályvezető-helyettes hozzátette: már éppen végeztek volna a június 28-i vihar okozta károk felszámolásával, amikor augusztus 10-én este egy 100 kilométer/órás, orkán erejű szélvihar csapott le a városra, ami szinte ugyanezeken a helyszíneken okozott újabb – és sokszor életveszélyes – problémákat. A Béke-liget fái közül újabbak estek áldozatul, sőt ez a vihar már a Parkerdőt sem kímélte.
  Érdeklődésünkre, hogy mi lehet az oka annak, hogy a Béke-ligetben néhány nagyméretű, egészségesnek tűnő fa gyökerestől fordult ki, a szakember elmondta: a liget egy speciális helyszín abból a szempontból, hogy a talajban rengeteg a törmelék, ami még a II. világháború idején került oda. A földben így nem tudtak a fák gyökerei rendesen megkapaszkodni, s ez okozza a problémát.
Az önkormányzat szakemberei dolgoznak azon, hogy hogyan lehet a talajt rendezni, illetve a Béke-liget faállományát pótolni.
 

vissza az elejére

Könyvbemutató

Kötetben a város 770 éves története

n Zalaegerszeg város 770 éves történetét dolgozza fel az a kötet, amelyben hét szerző nyolc korszakot felölelő tanulmányát összesen 845 fotó illusztrálja.

– A. L. –

A zalai megyeszékhely első írásos említésének 770. évfordulójára készített egyedülálló kiadványt a város dísztermében ajánlották az érdeklődők figyelmébe.
Zalaegerszeg történetéről több tematikus kiadvány látott már napvilágot, de a maga nemében olyan páratlan kötet még nem jelent meg, ami évszázadokon átívelve foglalja egybe a város históriáját.Korabeli fotókkal, metszetekkel, térképekkel színesítve – emelte ki dr. Gyimesi Endre levéltáros, volt polgármester, a város díszpolgára, a kötet egyik szerkesztője. Ehhez 23 közintézményben – többek között az országos, a Vas és Zala megyei levéltárakban, a veszprémi és a szombathelyi püspökség levéltáraiban valamint a Göcseji Múzeumban és a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban – fellelhető fotókat, dokumentumokat használták fel.
A 280 oldalas könyvben megjelennek azok a dokumentumok is, amelyeket 26 család ajánlott fel a felhívásnak eleget téve. A történelmi évszázadokat 845 képpel illusztrálták, köztük Kisgyörgy Erzsébet és Ferenczi Sándor gyűjteményeiből származó képeslapokkal, valamint a jelen fotóriportereinek munkáival. A tartalmat tekintve a szakirodalomban is mélyre ástak, melyhez a kötet hét szerzője több mint száz irodalomból merített.
A nyolc fejezetet tartalmazó kötetben Vándor László a kezdeteket és a középkort, Kapiller Imre a török kiűzésétől az 1848-as forradalomig terjedő évszázadokat dolgozta fel, Molnár András a forradalom és szabadságharc időszakát jelenítette meg, Gyimesi Endre Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válását tárgyalta, Megyeri Anna a boldog békeidőktől az első világháború végéig tartó időszakot, míg Béres Katalin a két világháború közötti éveket mutatta be. Káli Csaba az 1945-től kezdődő évtizedekről, gyárak, lakótelepek, új közösségek létrejöttéről értekezett, Gyimesi Endre pedig a rendszerváltástól napjainkig tartó várostörténetet foglalta össze. A kötetben szereplő négy korszakot bemutató Zalaegerszeg térképeket Frimmel Gyula rajzolta meg.
Az impozáns kiadvány tervezését, nyomdai előkészítését, a képanyagok retusálását társszerkesztőként Seres Péter végezte. Úgy fogalmazott, ilyen jelentőségű mű nem jöhetett volna létre az önkormányzat segítő támogatása nélkül. Köszönetét a hét szerzőnek is kifejezte az előremutató lelkes munkájukért.
A könyvbemutatón Balaicz Zoltán polgármester arról beszélt, hogy 2015-ben a rendezett tanácsú várossá válás 130. évfordulójáról emlékeztek meg, idén pedig a város első írásos említésének 770. évfordulójáról. Ezt a jelentős jubileumot igazán emlékezetessé téve rendezvényeket, tudományos konferenciákat tartottak, valamint köztéri alkotásokat avattak, és a hátralévő hónapok is ígérnek programokat. A fotókkal, reprodukciókkal gazdagon illusztrált kötet valóban megkoronázása a 770 éves jubileumnak, amely teljesen egyedi a megyei jogú városok körében, és amelynek címlapját az egykori mezőváros 1658-as pecsétnyomata díszíti. A Zalaegerszeg története című album a Széchenyi téri népművészeti boltban vásárolható meg.
 

vissza az elejére