Hóbor László

Az élőzene elkötelezettje

Hóbor lászló: maradok a zongoránál

n A Kvártélyházi estéken új arcokkal is lehetett találkozni, vagy ismert arcokkal új oldalukról. Így Hóbor László, akit zongoristaként jegyez a helyi kultúra, most a Csárdáskirálynő című nagyoperettben tűnt fel a színpadon.

– Bánfi Kati –

– Először álltam színpadon úgy, hogy nemcsak zenei képességre volt szükség, hanem színészire is. Tasziló grófot kellett alakítanom a Csárdáskirálynőben. Egyébként a színház világa nem áll távol tőlem, mert 2005 táján már dolgoztam a Hevesi Színházban, mint zenész. Annak idején Hajdú Sándor „megfertőzött” ezzel a miliővel. Aztán elfelejtődtek ezek a dolgok, de valahol mégis bennem maradtak, és most újra felbukkantak – mondta Hóbor László a szárnypróbálgató élmények felidézésekor. Hozzátette: tetszett a színészet, jó volt belepróbálni, de maradok a zongoránál.
– Honnan indult a zenei érdeklődés?
– A testvérem tanult zenélni, én meg leültem a zongora mellé és értelmes dolgok szólaltak meg. Egyébként az Ady-iskolába jártam, de nem zenei tagozatra. Aztán a zeneiskolában 7 évig zongoráztam. De talán az egész ott kezdődött, amikor óvodáskoromban, a 4. születésnapomra a keresztanyámtól kaptam egy citerát. Azt hiszem, neki köszönhetem. A középiskolában az iskolai ünnepélyeken mindig szerepeltem, az énekkart kísértem. Aztán gazdasági vonalon tanultam tovább, de munka mellett mindig megmaradt a zene. A Haarlem zenekarban kezdtem billentyűsként. Nagyon aktív csapat volt Zalaegerszegen, sok zenésszel megismerkedtem közben. Teljesen véletlenül Hajdú Sándorral is, aki akkor nemcsak a színházban dolgozott, hanem a Városi Vegyeskar karnagya is volt. Szó szerint egyik percről a másikra kerültem így a kórusba.
– Akkor énekelsz is?
– Már nem, és a zongora mellett sohasem. Csak játszom a háttérben. Szerintem ilyen a jó bárzongorista. Amikor már ének is van, főleg énekesnővel, az már show jellegű. Olyan szeretek lenni, mint a levegő, legyek ott, de észrevétlenül.
– Egyéb zenekarok?
– A Magyarucca az állandó zenekarom. Ütős most a formáció, öt fix taggal, sok fellépésünk volt a nyáron. De tagja vagyok a Kocsmazajnak is és az Ergo Sumnak, Baj Laci színművész együttesének. Barátommal, Monostori Jánossal még néha báli zenekarként is fellépünk, de kizárólag élőben, a mulatóst is.
– A közönség észreveszi a különbséget? Értékeli?
– Igen értékelik, más a hangzás. Úgy gondolom ez a vonal vissza fog jönni, mert van rá igény.
– Kedvenced?
– Klasszikus zongorán játszom a ’20-as, ’30-as évek zenéit, a régi filmzenéket, ezeket nagyon szeretem. Ahogy azt a kort is, mert olyan lovagias, magázódós. De a ’60-as évektől napjainkig sok mindent játszom.
– Mi az, amit nem szeretsz?
– A playbacket, a közönség becsapását.
– Tervek?
– Talán maradhatok a színház közelében. Máriás Zsolt zenei vezetőt nagyon tehetségesnek tartom, szeretnék tőle tanulni és a zenei ismereteimet bővíteni. Egyébként jól érzem magam most, ahol vagyok. Jó ez az egész.

vissza az elejére

Húst csak heti kétszer

Népi egészségkultúra és gyógyászat

n A fenti címmel tartott előadást Bernád Ilona népi gyógyász, bába, szakíró a Hazatalálás Szabadegyetem legutóbbi rendezvényén a Páterdombi Közösségi Házban. Az előadó bevallása szerint az „életben maradás tudományát űzi”, s az ehhez szükséges már-már kiveszett kifinomultságot kívánja továbbadni előadásai, gyakorlati tanácsai, könyvei révén.

– b. k. –

Az előadó rendelkezik „hivatalos” egészségügyi végzettséggel, ám a sors úgy hozta, hogy egy betegség miatt elhagyta ezt a rendszert, s az ősi magyar népi orvoslás, bábaság és egészségkultúra gyakorlatára, kutatására váltott. Időközben a modern természetgyógyászat jónéhány ágát is elsajátította. 10 könyvet publikált a témában, több mint 20 éve járja a világot tanulmánygyűjtés céljából. Rendszeresen hívják előadni, illetve páciensek soksága fordul hozzá.
A téma indításaként elhangzott, az egészséges élet alapja a természetes módon történt szülés/születés és a saját anya tejével való táplálás. Ezek hiányában, máris hátránnyal indulunk, ételérzékenységekre, alacsonyabb intelligenciára, kötődési problémákra, pánikbetegségre való hajlammal. De rögtön hozzátette, a népi orvoslásban szinte mindenre van megoldás. Így a perinatális traumákat is lehet orvosolni úgynevezett „újjászületéses szertartással”. A születés mellett meghatározó az egészséges fejlődésben a közösség szerepe, a 7 éves korig az anyával élés, 14 évesen a beavató szertartások, 21 évesen a házasságkötések és 24–25 évesen a szülések ideje.
Az előadó röviden szólt a lakókörnyezet berendezéséről. Bár divatos, de tőlünk idegen a feng shui, ezért nem ezt javasolja, hanem a magyar térrendezési szabályokat. Ezek között bőségesen helyet kapnak a saját vagy felmenők által készített kézimunkák, melyek magyar motivumokkal díszítettek és feltöltik, rendezik a testet, lelket fáradtság, betegség esetén.
Kiemelten beszélt Bernád Ilona a népi konyháról. Mint mondta, az étel íze 3 generáción keresztül meghatározza az egészséget. Ezért fontos, hogy saját népi ételeinket fogyasszuk, melyek a saját földből, saját környezetből származnak, mert ezek valók nekünk és nem más. A magyar konyha fontos eleme a leves, mely egy nagyon egészséges étel. Szintén fontos a tavaszi böjt és utána egy zöld kúra („Zöld fény csinál jó vért.”). Szintén nagyon jótékonyak a természetben gyűjtött/fogyasztott vadnövények, ahogy maga a természetbe járás is. Az is fontos, hogy az ételt nyugodtan és bűntudat nélkül fogyasszuk, ellenkező esetben valósággal megmérgezzük azt, mire a gyomrunkba ér. Böjtölésre heti egy napot javasol, illetve évi két nagyböjtöt. Édességforrásként a mézet és a gyümölcsöket ajánlja. A népi konyha fontos része a kásafélék, melyek a vércukorszintet hosszan tartják. Végül megjegyezte a témával kapcsolatban, a mai ember mindig ünnepi és vasárnapi ételt akar enni, miközben régen heti kétszer fogyasztottak csupán húst.

vissza az elejére

Megújult játszóterek

n A jogszabályi előírások változása és a lakók kérése miatt újult meg öt játszótér a Kertvárosban. Az 5 millió forintos beruházásról Bognár Ákos önkormányzati képviselő tartott sajtótájékoztatót.

– b. k. –

A költségvetéshez igazodó fejlesztéssel kapcsolatban elhangzott, a biztonság és balesetvédelem volt a főszempont, szerencsére csupán megelőző jelleggel. A nyári szünetre időzített beruházás során a régi játékokat feljavították vagy újakra cserélték, bővítették azokat, illetve biztonságot szolgáló kiegészítéseket tettek. Így a Balassi Bálint utcában, a Köztársaság utca végén és az Átalszegett utcában több helyen, megszépült, a hatályos előírásoknak megfelelő terek várják a gyerekeket.
A sajtótájékoztató helyszínén, a Vajda Lajos és az Átalszegett utca kereszteződésénél lévő játszótéren például új mászókavár, új hinták (ütésgátló alákavicsozással), új pad és biztonságosan rögzített focikapuk állnak immár rendelkezésre.
Bognár Ákos hozzátette, a Kertvárosban egyébként nagyon sok játszótér található, lévén fiatalok és gyerekes családok lakta településrészről van szó. Az ő igényeiket kívánták szem előtt tartani, és jelenleg minden itteni játszótér megfelel a biztonsági előírásoknak is.
 

vissza az elejére

vissza az elejére