Stilizált, sokszínű Emlék-Képek A Holt-tengeren innen és túl Népművészet és reformáció  

Stilizált, sokszínű Emlék-Képek

Bezárt a 26. GébArt-i alkotótábor

n A tárlat megnyílt, ami viszont azt jelzi, hogy bezárt a 26. alkalommal megrendezett GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep. A festészeti alkotótáborban az „Emlék-képek” kerültek fókuszba; idén ugyanis ez volt a hívószó.

– pet –

A Kézművesek Házában hat festőművész dolgozott az elmúlt hetekben – köztük a tábort három éve vezető Budaházi Tibor, és a Zalaegerszeget idén képviselő Szényi Zoltán. A legtávolabbról Tarciso Viriato érkezett, aki brazíliai, ám folyamatosan járja a világ különböző művésztelepeit. Korábban már volt Magyarországon is. Hegyeshalmi László Veszprémből, Kántor József Bajáról, Kőrösi Papp Kálmán pedig Budapestről érkezett a Gébárti-tó partjára, hogy emlékeik közül felelevenítsenek néhányat... a festészet nyelvén.
Vászonra és garázsfalra egyaránt születtek alkotások, sőt néhány szobor is készült elhasznált tárgyakból. Az emlékképek főleg hangulatokból és az azokat megjelenítő színekből, stilizált formákból, inkább nonfiguratív jelzésekből tevődtek most össze. Persze azért készültek figurálisabb művek is, de ezekre is inkább a sejtelmesség, mint a reális ábrázolás direktsége volt jellemző.
Ahogy azt a zárókiállítást megnyitó P. Szabó Ernő művészettörténész, az Új Művészet folyóirat szerkesztője is elmondta: gazdag és sokszínű anyag született a két hét alatt, hiszen nagyon különböző felfogású és stílusú alkotó gyűlt össze a Kézművesek Házában. Ez mindig is jellemzője és pozitívuma volt a GébArt-i művésztelepnek, mely nemcsak az elmúlt 26 év miatt érdemel országos figyelmet, hanem tartalmi elemei miatt is. Festészet, grafika, kerámiaművesség, szobrászat, sőt fémszobrászat is megjelent itt az elmúlt évtizedekben. A szakember szerint a művésztelep egyik legfontosabb értéke éppen az a 27 monumentális térplasztika, ami a Kézművesek Háza melletti szoborparkban található. Az itt felállított művek az egykori fémszobrászati alkotótáborban zajló magas színvonalú munkát jelzik. Kár, hogy sok alkotás a vandalizmus és az amortizáció áldozata lett; jó volna felújítani a művészeti parkot.
P. Szabó Ernő szerint GébArt egy nagyon jó lehetőség a művészek közti párbeszédre és a kísérletezésre. Annál is inkább, mert az alkotók sokat tanulhatnak egymástól egy-egy tábor alkalmával.
A művésztelep zárásaként Gecse Péter alpolgármester elmondta: a város a jövőben is támogatni szeretné az alkotótábor munkáját, hiszen szép múltra tekint már viszsza a nemzetközi művésztelep. Az elmúlt 26 esztendőben 22 nemzet 120-nál is több művésze fordult meg Zalaegerszegen. És bár a közös nyelv nem mindig adott a táborlakók között, a színek és a formák nyelve segít megtalálni a közös hangot.

 

 

 

vissza az elejére

A Holt-tengeren innen és túl

Dan reisinger tárlata a zsinagógában

n Idős kora miatt ugyan az alkotó nem vett részt személyesen a tárlatnyitón, jellegzetes művei azonban szeptember elejéig megtekinthetők a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Dan Reisinger magyar származású izraeli grafikusművészről van szó, akinek „Holt-tengeren túl” címmel nyílt kiállítása a zsinagógában.

– pet –

A képzőművész – aki nemcsak grafikus, hanem festőművész, szobrász és világhírű plakáttervező dizájner is egyúttal – zalaegerszegi felmenőkkel is rendelkezik. Lendván pedig díszpolgárrá választották; többek között azért, mert 53 műalkotását a szlovéniai városnak ajándékozta, illetve támogatta őket az Európa Kulturális Fővárosa címért folyó versenyben.
A mostani tárlat a Lendvai Galéria és Múzeum, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Béke-Shalom Magyar–Izraeli Baráti Társaság jóvoltából került Zalaegerszegre. Az anyag az utóbbi másfél-két évtized munkáiból válogat, és bemutatásra került már Szentendrén, valamint a lendvai zsinagógában is.
Mint azt Szepesi Hédi művészettörténész, a tárlat kurátora elmondta: a kiállítás több sorozatból tevődik össze, melyek egy része a zsidóság történetét illusztrálja. A páratlan anyag tartalmazza például a tavaly Budapesten felállított Munkaszolgálatosok című emlékműhöz készült akvarelleket is. A kiállítás címe pedig azokra a művekre utal, melyek a Holt-tenger csodás látványát örökítik meg a festészet eszközeivel. Dan Reisinger ugyanis 1949-ben emigrált Izraelbe, 1950-től szobája ablakából nézhette a Holt-tengert, mely azóta is sok festményének ihletője.
A művész 1958-tól vált nemzetközileg is ismertté és elismertté, miután a Brüsszeli Világkiállításon díjnyertes lett egyik plakátjával. S bár 1966-tól végleg Izraelben talált otthonra – ahol többek között a tervezőgrafika megújítójaként is ismerik –, nem szakadt el Magyarországtól sem; a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem például címzetes professzorának választotta a művészt. Ahogy Szepesi Hédi utalt rá: néhány alkotását a hétköznapokból is ismerhetjük, hiszen gyógyszeremblémákat éppúgy tervezett, mint légitársaságoknak arculatot. Az alkotó szerint a dizájn nem más, mint „a mi és a hol egysége, ami új realitást teremt”.
Ha Dan Reisingert, mint dizájnert nem is ismerhetjük meg a hangversenyteremben nyílt tárlaton (hiszen a zalaegerszegi kiállítás nem ezekre a művekre fókuszál), festményein és grafikáin keresztül bőséges betekintést nyerhetünk a rá jellemző tömör gesztusnyelvbe, arányrendszerbe, minimalizmusba. Na, és abba a gazdag érzelemvilágába, mellyel nemcsak a zsidóság múltjára, hanem napjaink folyamatosan változó történéseire is reagál.

 

 

 

vissza az elejére

Népművészet és reformáció

n Hatvan fővel a Zala Megyei Népművészeti Egyesület ismét résztvevője volt a hétvégén, Budapesten megrendezett Mesterségek ünnepének.

Skrabut Éva elnök arról tájékoztatta a sajtót, hogy a 31. Mesterségek ünnepe idei kiemelt témája a reformáció és a hímzés volt. Az egyesület elnöksége, a reformációs továbbképzéseken és kiállításon részt vevő mesterek, valamint a hímzők már január óta foglalkoztak a témával; illetve az ehhez kapcsolódó bemutatók kidolgozásával.
A rangos börzén a zalai fafaragók, a Zalai Népi Design Stúdió, a fazekasok, a baba- és játékkészítők, a hímzők, a kosárfonók és a kovácsok is bemutatkoztak.
A rendezvényen a Zala Megyei Népművészeti Egyesület hét kézművesműhelye közül öt állított emléket a reformáció 500. évfordulójának. Az egyesület mesterei az elmúlt fél évben előadásokon és gyakorlati foglalkozásokon ismerkedtek a reformáció hatásával a magyar népművészetre. A műhelyekben a felfrissített anyagból mutattak be tárgyakat illetve a megszerzett technikai és művészeti ismereteket.
Az egyesület a központi mesterségbemutatókhoz kapcsolódva fejfakiállítással is készült: erre a Budapesti Történeti Múzeum kertjében került sor. A tárlatra többek között a korábbi években elkészült protestáns fejfákból válogattak. A Mesterségek ünnepére a hagyományokhoz híven a zalai vezér-jurtát is magával vitte a zalai csapat.

 

 

 

vissza az elejére