Városmarketing Keresztury módra | Ékszerlények és UV-festmények |
Németh János és Keresztury Dezső |
Városmarketing Keresztury módra
Film, versek és pozitív üzenetek
n Mai divatos szóhasználattal élve egyfajta városmarketing-tevékenységet folytatott a hatvanas-hetvenes években Keresztury Dezső Zalaegerszeg érdekében, hiszen ahol csak tehette, pozitív színben tüntette fel szülővárosát. Nemcsak könyvekhez írt előszót, de ő volt a szerzője a városról készült korabeli dokumentumfilm szövegének is.
– pánczélPetra –
113 éve született Keresztury Dezső (1904–1996) akadémikus, költő,
Zalaegerszeg díszpolgára. A hagyományokhoz híven, az évforduló alkalmából
belvárosi szobránál rendezett megemlékezést a nevét viselő emlékbizottság. (Bal
oldali képünkön). Az ünnepség szónoka, Kiss Gábor, a Deák
Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, a költő életútját és
Zalaegerszeghez való viszonyát értékelve tette a bevezetőben említett
megállapítást. Miszerint Keresztury amolyan marketingtevékenységet végzett a
város érdekében. Erről kérdeztük az ünnepség után az igazgatót.
– Zalaegerszeg sokáig úgy volt elkönyvelve, mint egy isten háta mögötti
település, ráadásul a sötét Zala, vagy a „göcseji” jelző sem volt túl hízelgő a
vidékre nézve. A hatvanas években aztán robbanásszerű fejlődésnek indult a város,
és ez a látványos növekedés megfogta Kereszturyt – válaszolta Kiss Gábor.
Mint mondta: a tudós korábban nem, vagy csak ritkán járt Zalaegerszegen, annak
ellenére, hogy legidősebb testvére itt élt. Valószínűleg a gyermek Kereszturynak
nem voltak túl jók utolsó emlékei a városról; apja, dr. Keresztury József
– ügyvéd, majd polgármester – 1918-ban öngyilkos lett, a családnak komoly anyagi
problémái lettek, s ezt követően költöztek el innen.
A költő, akadémikussal a hatvanas években vette fel a kapcsolatot Felföldi
Tiborné tanár, aki akkor még kollégiumi igazgató volt (később a
Zrínyi-gimnázium vezetője lett). Keresztury ezt követően gyakrabban jött,
megtetszett neki a lendületes fejlődés, és kezdte átértékelni azt, ami
emlékeiben élt; hogy Zalaegerszeg egy „por város”. Annál is inkább, mert a
megyeszékhely nemcsak méretében és lakosságszámában gyarapodott, hanem a
kultúrpolitikai törekvések miatt egyre több fiatal értelmiségi, illetve művész
is otthonra lelt itt.
–
Az akadémikus egyre inkább kezdte felvállalni zalaiságát, zalaegerszegiségét.
Egyre többször hívták, szívesen jött, s láthatóan kicsit imponált is neki a sok
felkérés. Több képzőművésszel, pedagógussal, intézményvezetővel baráti viszonyt
is kialakított. Például egy idő után Kustos Lajos tanácselnökkel
is, aki tényleg egy városért tevékenykedő, agilis vezető volt.
Bár Kiss Gábor szerint ez a barátság lassan alakult ki, ami
ismerve Keresztury életútját, érthető is valamelyest. Az egykori Eötvös
Collegium-i igazgatót és művelődési minisztert a kommunista rendszer „kényszerítette”
könyvtári és akadémiai pályára. (Így lett az MTA főkönyvtárosa, majd az Országos
Széchényi Könyvtár főosztályvezetője.) Bár tudományos munkásságát mindvégig
elismerték. Kustos is nagyra becsülte az akadémikust, és talán egyfajta
lehetőséget is látott abban, hogy egy országosan elismert tudós, költő nemcsak
felvállalja, hogy idevalósi, hanem népszerűsíti is szülővárosát.
– Pedig direkt politikai vagy pártérdek nem volt emögött – folytatta a
könyvtárigazgató. – Keresztury a ’60-as ’70-es években minden vele készült
interjúban, minden nyilatkozatban egyszerűen csak pozitív képet festett a
fejlődő, növekedő Zalaegerszegről. Mai szóhasználattal élve: pozitív üzeneteket
küldött a nyilvánosság felé. Ez azért volt fontos, mert előtte rossz híre volt
ennek a vidéknek, a költő pedig mindig beszámolt valami jóról, valami látványos
előrelépésről.
Számszerűsíteni persze nehéz ennek a ténykedésnek a hozadékát. Ám rengeteg helyi
könyvhöz, kiadványhoz írt Keresztury előszót, illetve az ő nevéhez köthető annak
a rövid, kétrészes dokumentumfilmnek is a kísérőszövege, ami 1971-ben készült a
városról. Ezenkívül több költeményben is megemlékezett szülőföldjéről. A
Hazalátogatóban című vers például pont a „visszatalálásról”,
kapcsolatfelvételről szól.
A pozitív üzeneteket erősítette az is, hogy a hetvenes években a szintén zalai
születésű Deák Ferenc is kezdett kiszabadulni abból a politikai
karanténból, amibe korábban zárták. Így Keresztury – aki kutatója és nagy
tisztelője is volt a „haza bölcse” munkásságának – azt is fel tudta mutatni,
hogy ő is onnan származik, mint Deák. Az igazgató szerint pedig Keresztury és
Deák nevének lett egyfajta identitásképző ereje is a helyiek számára.
Keresztury Dezső 1975-ben a város díszpolgára lett, s egészen
haláláig (1996) megőrizte szoros, baráti kapcsolatát a várossal. A család
egykori Jánka-hegyi hajléka ma a város tulajdona, ahol sok fontos dokumentum
található a tudós életéről.
Különös technikával készült művek a zsinagógában
n Ritkán fordul elő, hogy különleges ékszerek és kortárs festmények kerülnek egy kiállítótérbe; és még a megvilágítás/elsötétítés is kulcsfontosságú momentummá válik a tárlatnyitón.
– pet –
Bánfalvi
Rita zalaegerszegi ékszerész és Kő Ferenc budapesti
festőművész, galériatulajdonos alkotásaiból nyílt tárlat a minap a Városi
Hangverseny- és Kiállítóteremben. Az alkotókat és a szépszámú közönséget
Balaicz Zoltán polgármester köszöntötte, aki a helyi közösségi és
művészeti élet fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta: idén, mikor 770.
évfordulóját ünnepli a város, különösen fontos, hogy a múlt értékeinek
bemutatásán túl, napjaink alkotásaira is fókuszáljunk. Bánfalvi Ritának
ez az első tárlata, ahol egyedi, különös technikával készült ékszereit, figuráit
mutatja meg a nagyközönségnek.
Kő Ferenc képei mindezt kiegészítik, hiszen azok is újszerű, csak
rá jellemző eljárással készülnek. Az UV-technikát felhasználó művei
tulajdonképpen „dupla” festmények; mást látunk a vásznon világosban, és mást, ha
besötétítjük a helyiséget és UV-lámpával világítjuk meg a képeket.
A zalaegerszegi ékszerész munkásságát Frauenhoffer Márta, a
Zalaegerszegi Televízió és Rádió Kft. ügyvezetője méltatta. Elhangzott:
Bánfalvi Rita Budapesten végezte el az aranyműves szakmát, majd
városunkban kezdett vállalkozásba. Minden ékszere egyedi és sajátos technikával
készül. Jellemző rájuk az úgynevezett hálós formavilág, valamint a tenyésztett
gyöngyök, nemesfémek használata, illetve a merész és különleges látványvilág.
Amikből hol pókok, hol szitakötők, vagy más élőlények, néha meg egyszerű mértani
formák bontakoznak ki. A tévé vezetője szerint mindezeket nemcsak csodálni,
hanem viselni is élmény.
A megnyitó után Kő Ferenc tartott tárlatvezetést, melynek során a
közönség megismerkedhetett festményeinek „világos” és „sötét” oldalával.
A tárlat október 10-ig látogatható.