Változások a PopUp Caféban | Bemutatkoztak a Fischer-ösztöndíjasok | Ifjúsági piknik | Szüreti felvonulás Botfán |
Egyesület a régi
tárgyakért |
A díjnyertes göcseji leves |
Az új helyszín. |
Kultúrkocsma a taverna helyén
n Hamarosan újra élet költözik a néhány hónapja bezárt Taverna étterem falai közé. A vendéglátóhelyből amolyan kultúrkocsma lesz; Cserpes Attila ide költözteti ugyanis a VMK PopUp Caféjában működő vállalkozását.
– pet –
Az üzletvezető érdeklődésünkre elmondta: való igaz, szeptember 14-én a Slam
Poetry-esttel elbúcsúzott a stáb a landorhegyi helytől, ezzel párhuzamosan
viszont már zajlik az új klub kialakítása a belvárosban. Munka van bőven, hiszen
a Taverna egy klaszszikus kocsma/étterem volt, így a klub hangulatához egy
teljesen új dizájnt kell adni a pincehelyiségnek. A hangulatot szeretnék „PopUp-osra”
formálni; piros, sárga, kék színvilággal, képregényes dekorációkkal. Az
elképzelések szerint továbbra is koncertekkel várják a közönséget, annál is
inkább, mert pályáztak a következő könnyűzenei évad rendezvényeit támogató
Cseh Tamás Programra. Ennek elbírálása október közepén lesz.
Ezenkívül az új helyszín befogadja a szerepjátszó klubot, akik eddig a Rákóczi
úton működtek. Januártól pedig büfékonyhát is nyitnának a kultúrkocsmában,
hiszen az egykori étterem konyhája a rendelkezésükre áll. Bisztrós kínálat,
melegszendvicsek és különféle helyi termékekből (sonka, kolbász, sajt) készült
tálak szerepelnek majd az étlapon.
Az új hely a szeptember 22–23-i hétvégére tervezi a „próbanyitást".
Hogy mi lesz a Keresztury VMK-ban lévő üzlethelyiség sorsa, arról Flaisz
Gergőt, az intézmény igazgatóját kérdeztük. Érdeklődésünkre elmondta: a
hely marad PopUp Café, a régi névvel és berendezéssel. Annyi változik, hogy nem
naponta lesz nyitva a hely, hanem csak rendezvények idején. Továbbra is lesznek
a Cseh Tamás Programhoz kötődő koncertek, ezenkívül továbbra is
itt működik a Pszicho Est, a következő évtől pedig pódiumelőadásokkal, irodalmi
estekkel is készülnek.
Bemutatkoztak a Fischer-ösztöndíjasok
Kiállítás az adyban
n A hagyományokhoz híven az Ady-iskola galériájában került sor a Fischer-ösztöndíj legutóbbi nyerteseinek beszámoló kiállítására.
– pet –
Az
ösztöndíjat Fischer György szobrászművész (az iskola egykori
tanára) halálát követően hívta életre a művész családja, valamint a ZAZEE
Kulturális Egyesület, hogy érettségizett pályakezdő, vagy már felsőoktatásban
részt vevő alkotóknak nyújthassanak anyagi támogatást.
Idén Bor Anna, Gyenes Júlia Boróka és Kauker Dóra
részesült jutalmazásban, így az ő alkotásaikkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők
a következő hetekben. A kiállítást Monok Balázs művésztanár
ajánlotta a közönség figyelmébe, bemutatva a fiatal tehetségek eddigi
pályafutását. Bor Anna és Gyenes Júlia Boróka
zalaegerszegiek, s már nem ismeretlenek a helyi művészek, műkedvelők körében.
Mindketten jártak az Ady-iskolába és Kölcsey-gimnáziumba is, ahol már gimnazista
korukban részt vettek műveikkel kiállításokon. Anna jelenleg a Pécsi Egyetem
Művészeti Karán tanul tervezőgrafikát, Boróka pedig a Képzőművészeti Egyetem
festő szakos hallgatója. Kauker Dóra Veszprémből pályázott, hiszen
az ösztöndíjat néhány éve nemcsak zalai származású, hanem dunántúli fiatalok
körében is meghirdeti az egyesület. Ő szintén a Képzőművészeti Egyetem
hallgatója. Pályamunkáival a geometrikus absztrakció műfaját képviselte.
Bor Anna nemcsak ötletes, hanem szépen kidolgozott, színvonalas
plakáttervekkel jelentkezett, Gyenes Júlia Boróka pedig színes,
expresszív, kompozícióival pályázott, s ezek kerültek most kiállításra.
Tóth Norbert képzőművész, a Fischer-ösztöndíj egyik alapítója a
tárlatnyitón elmondta: ez már a harmadik beszámoló kiállítása a 2013-ban életre
hívott ösztöndíjnak, mely a fiatal alkotók fejlődését hivatott támogatni.
Köszönetet mondott mind az Ady-iskola vezetésének, hogy befogadták az eddigi
tárlatokat, mind pedig Fischer György örököseinek és a ZAZEE
egyesületnek, hogy munkájukkal segítették a működést és a pályáztatást.
A tárlat szeptember 29-ig látogatható.
n A Zalaegerszegi Ifjúsági Kerekasztal szeptember 21-én várja a fiatalokat a botfai Hűvös-kastélyba. Hagyományteremtő szándékkal 2010. szeptember 15-én újult meg a kerekasztal, amely 37 szervezetet fog össze 60 delegálttal. Ezen a héten már nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre a fiatalok találkozója.
Számos előadást hallgathatnak meg, így elsőként a fiatalkorúak drogterápiás otthonának bemutatóját, majd az Új Nemzedék Zalaegerszegi Közösségi Tér ifjúságszakmai koordinátora „Önkéntesség” címmel tart előadást. Tari Annamária pszichoterapeuta „Az online tér érzelmi hatásai – mit kezdhetnek az offline felnőttek?” címmel mondja el véleményét a témáról. A nyitott igazságügyi program eredményeit dr. Vándor Virág, a Zalaegerszegi Törvényszék Cégbíróságának csoportvezető bírája ismerteti, majd Kulcsár Gábor, a Varázsházikó-program koordinátorának előadásában szó lesz a szociális intézmények és egyéb szervezetek, valamint gazdasági szereplők kapcsolatáról.
n Az időjárás kegyes volt és szünetelt az eső arra a néhány órára, amíg díszbe borultak, majd Botfa utcáit ellepték a szüreti felvonulás járművei.
Szekerekkel, traktorokkal vagy éppen a junkerrel sorakoztak a fiatalok és az
örök ifjak, hogy a sportpályától Rapácsig végigjárják a településrészt. A menet
elején pompázatos lovak, s azokat biztosan megülő lovasok haladtak. A hangulatot
fokozták az idén jubiláló helyi Lányok-Asszonyok Tánckara és a vendég Kerka
Táncegyüttes alkalomhoz illő produkciói. Nem hiányzott a kisbíró sem, aki
közhírré tette, amit mostanában tudni érdemes, s a kétórás felvonulás alatt
szinte mindenki kóstolót is kapott az ünnepelt gyümölcs levéből.
|
Begyűjtik, felújítják, bemutatják
n A Kertvárosi Vigasságok rendezvényen mutatkozott be a közelmúltban alakult Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület. Az Apáczai Csere János Művelődési Központ udvarán megrendezésre kerülő családi hétvégén több tucat korabeli használati tárgyat nézhettek meg az érdeklődők.
–
pet –
Papp Tamás, az egyesület elnöke ottjártunkkor elmondta: már évek
óta gyűjti a régmúlt idők eszközeit. Főleg a mezőgazdasági tevékenyégekhez
kötődő tárgyakat. A 20. század elejétől egészen a ’60–70-es évekig bezárólag.
Mostanra olyan naggyá vált a gyűjtemény, hogy családjával és társaival együtt
úgy gondolta, jó volna mindezt megmutatni a közönségnek is; ezért hozták létre
az egyesületet.
Céljuk, hogy Zalaegerszegről, illetve a megyéből begyűjtsék a még fellelhető
emlékeket, majd felújítsák és be is mutassák azokat. A következő időben
szeretnének minél több rendezvényre és iskolába eljutni, hogy akár egy-egy
tematikához kapcsolódva elevenítsék fel az egyes eszközök használatát, és magát
azt a munkafolyamatot, amiben kulcsszerepet töltött be az adott tárgy.
A Kertvárosi Vigasságokon az egyik legnagyobb érdekesség egy 19–20. század
fordulójáról származó kocsifecskendő volt, amit Gyűrűs község önkéntes tűzoltói
használtak anno. Az egyesület kiállította a tűzoltók egyik parancsnoki ruháját
is. Ezenkívül kukoricadaráló, répavágó, Orion kávéfőző, mérlegek, gyaluk
színesítették a bemutatót.
A nemrég alakult egyesületnek több közismert zalaegerszegi személy is ajánlott
fel tárgyakat, amik szintén láthatóak voltak a hétvégi eseményen. Kiss
Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés egykori elnöke például egy
bontóasztalt, Böjte Sándor önkormányzati képviselő egy régi
bicikliülést, Péntek Károly cégvezető egy gyalut, Szabó
Zoltán, a Restart Fesztivál sportigazgatója pedig egy régi írógépet
adományozott a szervezetnek.
Papp Tamás elmondta, hogy az egyesület működéséhez szeretnének
pályázati forrásokat is felkutatni, hiszen a tárgyak szállítása, karbantartása,
felújítása nem olcsó. Remélik továbbá, hogy a civil kezdeményezésnek hamar híre
megy, és egyre több helyre hívják majd őket, hogy tartsanak bemutatót a korabeli
eszközökből, illetve azok működtetéséből.
n A hétvégén rendezték meg Nyíregyházán A Régi Magyarország Ízei című gasztronómiai fesztivált, ahol a nagyközönség a folklór- programok megtekintése mellett hazai és nemzetközi ételkülönlegességeket is megkóstolhatott. A rendezvény hazai díszvendége a szomszédos Debrecen városa volt, de óriási szeretettel fogadták a határon túlról – az ungvári skanzenből – érkezett kollégákat is.
A fesztivál a tájjellegű konyha ételeiből, étkezési szokásaiból és az ezeket
körülvevő hagyományokból nyújtott ízelítőt. A látogatók olyan ételekkel
ismerkedhettek meg, mint a káposztás lapcsanka, a bigos, a töltike, de zúzós lé
is tányérra került. A szervezők nem titkolt célja az volt, hogy egy történelmi
időutazásra invitálják az érdeklődőket, hiszen a régen elfeledett és
szokatlannak tűnő középkor ízei is megjelentek az egynapos rendezvényen.
A Göcseji Múzeum csapata is részt vett a vasárnapi programkavalkádon, s
benevezett a megmérettetésre, a tájjellegű ételek mustrájára. A sóstói
Múzeumfaluban göcseji kanászlevest főztek, s mi sem bizonyítja jobban az ország
legtávolabbi szegletében élők kiváló ízlését, minthogy a göcseji leves elnyerte
a „Legjobb leves” díját. Mi került a tájjellegű ételbe? Kolbász, füstölt csülök,
sok-sok gomba, zöldség, tárkony és sok más értékes fűszer, frissen gyúrt
csipetke – nem csoda, ha az illatok odacsalogatták a zalai csapat bográcsához a
vendégeket, és percek alatt elfogyasztották a nagy gonddal és szeretettel
készített göcseji ételt.