Rendelőfelújítások városszerte

Jövő év elejére befejeződnek a munkálatok

n Az elmúlt héten megkezdődtek a felújítási munkálatok a Wlassics utca 13. szám alatti háziorvosi rendelőkben, míg a Nemzetőr utca 15. szám alatti gyermekorvosi rendelőben a július közepére elvégzett korszerűsítés ünnepélyes műszaki átadással zárult.

– AL –
 

Mindkét beruházás a TOP-program „Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Zalaegerszegen” című projektjében valósult meg. A Wlassics utcai rendelők felújítására nettó 46,5 millió forintot költenek. A közel 40 éves elavult épületben funkcionális átalakítást is megvalósítanak, a rendelők önálló hátsó személyzeti bejáratot kapnak. Megújítják a teljes gépészetet, és új kondenzációs fali kazánokat építenek be. Az épületet és a lapos tetőt újraszigetelik. Négy új és egy akadálymentes parkolót alakítanak ki, valamint néhány kerékpár tárolására alkalmas felületet is. A tervek szerint, 2018. január 15-ig befejeződő projektben eszközbeszerzést is megvalósítanak.
A Nemzetőr utca 15. szám alatt már megszépült a gyermekorvosi rendelő, és a védőnők is kicsinosított helyszínen fogadhatják a kicsiket. A 14,5 millió forintba kerülő beruházás során az energetikai előírások teljesülése érdekében kicserélték a külső és belső nyílászárókat, korszerűsítették a fűtést, valamint a villamos hálózatot. Belső festést végeztek a teljes felületen, a padló- és a falburkolat részben újult meg az érintett helyiségekben. A külső hőszigetelés költségeit az önkormányzat önerőből biztosította. A doktornő és a védőnő kérésére a mesefigurás falfestéseket a kivitelezők megóvták a felújítás során.

vissza az elejére

Vissza a forrásokhoz

n Zalaegerszegre érkezett az az országos vándorkiállítás, mely a reformáció 500. évfordulójának állít emléket. A „Vissza a forrásokhoz” című tárlat a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Reformáció projektjének keretében, a kormány által létrehozott Reformáció Emlékbizottság támogatásának köszönhetően járja az országot.

– pet –

A mostani bemutatóra a Zalaegerszegi Református Egyházközösség Kálvin-termében került sor, ahol Balaicz Zoltán polgármestert követően Hodánics Péter református, majd Zsugyel Kornél evangélikus lelkész köszöntötte a megjelenteket. A kiállítást dr. Bilkei Irén történész, az MNL Zala Megyei Levéltárának főlevéltárosa nyitotta meg.
Elhangzott: a levéltárak szerte az országban többféle programmal emlékeznek meg a jeles évfordulóról. A mostani vándorkiállítás anyaga egy kétéves kutatómunka eredménye, melyben a Magyar Nemzeti Levéltár 21 taglevéltára vett részt. A 20 darab molinóból álló tematikus kiállításon valamennyi levéltár irategyütteséből válogattak a szervezők, így Zalából is vannak korabeli dokumentumok. A tárlat a reformáció magyarországi történetén és annak kulturális, valamint társadalmi hatásain túl arra is felhívja a figyelmet, hogy mennyi érdekes és értékes anyag található a témával kapcsolatban a levéltárakban.
A kiállításon megismerkedhetünk többek között a reformáció magyarországi elterjedésével, a felekezeti megoszlással, az egyházszervezettel, az „új vallás” közösségi tereivel, a protestáns oktatás létrejöttével és a reformáció hatására felélénkülő nyomdászattal, valamint a protestantizmus kultúrára és művészetekre gyakorolt hatásával.
A történész elmondta: az köztudott, hogy 1517. október 31-én Luther Márton kiszögezte 95 pontból álló, vitaindító téziseit, mely aztán alapjaiban változtatta meg a kereszténységet. Azt már kevesebben tudják, hogy a reformáció magyarországi megjelenését úgy lehet a forrásokban nyomon követni, hogy milyen törvényeket hoztak a vallás terjedése ellen. A folyamatot azonban nem sikerült megállítani. 1681-ben törvényekkel szabályozták a vallásgyakorlás lehetséges helyszíneit. A korabeli Zala vármegyében például Zalaszentgrót egy ilyen artikuláris hely volt.
Protestáns iskolák már 1595-től működtek, a 16. század végén Alsólendván is volt tanító. Az oktatás annál is inkább fontos volt, mert a protestáns embereszmény a művelt, úgynevezett hasznos ember képében jelent meg. Ezért a kultúra, oktatás, anyanyelven történő olvasás- és könyvnyomtatás szerepe felértékelődött. Mindez kihatott a társadalmi életre, tudományos tevékenységre és a művészetekre (építészetre, irodalomra, díszítőművészetre) is.
A kiállítás október 15-ig látogatható.

vissza az elejére

Gyógyító főzetek

Amit jó tudni a gyógynövényekről

n Forrázatok, főzetek, pakolások, kencék. Na, és mindezek előzménye; a gyűjtés és szárítás. Szerencsére ma már nem kell javasasszonyhoz fordulni, vagy a meséből ismert sárkányfűárusra várni, ha gyógyító növényekhez szeretnénk hozzájutni.

– pet –

Néhány alapvető ismeret elsajátításával mi magunk is beszerezhetjük a virágokat, leveleket, gyökereket. Persze, nem mindegy, hogy hogyan és mikor. Afféle gyorstalpaló gyógynövénytan órára került sor a minap a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban, ahol László Ildikó és Kocsisné Sipos Rozália tartott ismeretterjesztő előadást a növényekben rejlő gyógyító erőről. Az előadók bár más-más területen dolgoznak, évek óta foglalkoznak a témával és ismereteiket, tapasztalataikat szívesen megosztják a nagyközönséggel is.
Mint mondják, a gyűjtés komoly ismereteket és szakértelmet kíván. Nemcsak az egyes növények felismerése miatt, hanem azért is, hogy maximálisan hasznosíthatók legyenek a bennük rejlő hatóanyagok. Ezért célszerű az egészséges, tiszta (nem közút mellett, vagy más szennyezett helyen) lévő növényeket leszedni, s azokat vagy frissen elkészíteni, vagy szárítással tartósítani. Ez utóbbi folyamat szellős, sötét helyen történjen, lehetőleg függesztve, vagy szétterítve a növényeket. A szárítmányokat aztán morzsolás, darabolás után üvegben vagy papírzacskóban célszerű tárolni.
László Ildikó szerint a hatóanyagok akkor oldódnak ki a legjobban teakészítés során, ha a 10–15 percig áztatjuk a növényt. Levelek, virágok esetében inkább forrázatot, míg gyökereknél főzetet készítsünk. Most, hogy jönnek a hűvösebb hónapok, nem is tehetünk jobbat testünkkel és lelkünkkel, minthogy különféle gyógyteákat iszunk. Ezek hatására erősíthetjük immunrendszerünket, és egy-egy megfázásból is gyorsabban meggyógyulhatunk.
Felsőlégúti megbetegedésekre a feketebodzát, lándzsás útifűvet, kakukkfüvet, kamillát, csipkebogyót ajánlják a szakemberek. Ez utóbbinak nagy a C-vitamin-tartalma is. Immunerősítésre, gyulladások és reuma csökkentésére kiváló a csalán. Magas az ásványianyag-, vas- és fehérjetartalma, ám vigyázni kell vele, mert hosszú távon gyomorpanaszokat okozhat. Ezért 2–3 hétnél tovább nem ajánlják a fogyasztását. Szóba került az egyik legismertebb és legsokoldalúbb növényünk is, a kamilla. Mint kiderült, ezzel sem árt óvatosan bánni, mert allergizálhat, így aki még nem fogyasztotta, kisebb adaggal próbálkozzon. Gyulladáscsökkentő hatásáról szinte mindenki hallott, ezenkívül enyhe nyugtatóként is funkcionál. A stresszes hétköznapokon, vagy alvászavarok esetén ehhez hasonlóan jó szolgálatot tesz a levendula is, amit szörpként, fűszerként, olajként is használhatunk. Sőt, gyógynövénypárnába téve a hálószobába is tehetjük, mert segíti az elalvást.
A növények egy részét persze fűszerként is használhatjuk, de otthonunkat, kertünket is díszíthetjük velük. Előbbivel kapcsolatban a kakukkfüvet, rozmaringot, zsályát emelték ki az előadók. Talán kevesen tudják, de a zsálya zsírbontó hatású, így nehezebb ételek után javasolt a fogyasztása, de húsokat is fűszerezhetünk vele. A rozmaring pedig amellett, hogy nagyon jól harmonizál a paradicsomos ételekkel és különféle sültekkel, élesíti a memóriát és gyulladáscsökkentő hatása is van.
A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy ugyan a gyógynövényekkel enyhébb, vagy akár közepesen súlyos betegségeket is lehet kezelni, vagy más terápiákkal együtt is alkalmazhatjuk őket, azért lehetőleg ne igyuk össze-vissza a belőlük készült teákat. Mert mondjuk a szomszédasszony azt javasolta. A megfelelő gyógynövény és a megfelelő kúra kiválasztásához mindig kérjük ki hozzáértők (természetgyógyász, gyógynövényárus) véleményét.
 

vissza az elejére