Virágok, rend, harmónia

Kiosztották a virágos zalaegerszegért pályázat díjait

n Zalaegerszeg önkormányzata és a Városgazdálkodási Kft. idei környezetszépítő pályázatán 47-en vállalkoztak a megmérettetésre.

A hagyományos négy kategória (családi ház, társasház, oktatási-nevelési intézmények, kereskedelmi egységek, gazdálkodó szervek) mellett ebben az évben Zalaegerszeg legvirágosabb utcája, valamint különleges, újszerű kertészeti megoldások kategóriájában is jelentkezhettek a vállalkozókedvűek. A részletekről Tolvaj Márta alpolgármester és Horváth István, a VG Kft. ügyvezetője számolt be.
Tolvaj Márta hangsúlyozta: a város számára fontos a természeti örökség védelme, a környezettudatos gondolkodás, a települési összefogás a fenntartható fejlődés érdekében. A környezet tisztasága, a rend szépsége minden harmónia alapja – fogalmazott az alpolgármester. Horváth István arról beszélt, hogy a Városgazdálkodási Kft. igyekszik a vonzó, kulturált városkép kialakítására. Mindezek mellett a gyermekek (diákok) természettudatos nevelését tartják fontosnak.
A szakmai zsűri értékelés alapján a családi házas kategóriában I. helyen Csahók Józsefné (Martinovics út 25.) végzett. II. helyen dr. Asztalos Dóra (Cserfa u. 24.), III. helyezett pedig Kovács Miklósné (Szedenik u. 23.) lett.
A társasház kategóriában I. helyezett a Landorhegyi u. 15., II. helyezett a Kispest u. 8., míg a III. helyezett a Vajda Lajos u. 28–30. társasház lakóközössége lett.
Kereskedelmi és ipari telephely kategória I. helyezettje a Zalaco Bistro, II. a Gömby Hobby telephelye, a III. helyet pedig a Reininghaus Söröző és Étterem érdemelte ki.
Az intézmények közül az I. helyezést a Landorhegyi-óvoda bazitai csoportja érte el, a II. az Öveges József Általános Iskola, míg a III. a Szent László Utcai Tagóvoda környezete lett.
Az új pályázati kategóriában nem volt rangsorolás, mindkét nevező elismerésben részesült. Így dr. Asztalos Dóra (Cserfa u. 24.) és a Landorhegyi u. 15. társasház. Zalaegerszeg legvirágosabb utcája 2017-ben a Berek utca.

vissza az elejére

Válóperek és templomépítések

Konferencia a protestantizmus történetéről

n A reformáció és a protestantizmus történeti kérdéseit helyezte középpontba az a konferencia, melyet a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára szervezett az önkormányzattal közösen, a Reformáció 500 Emlékbizottság támogatásával, a vallás születésének 500. évfordulója alkalmából.

– pet –

„A protestantizmus zalai évszázadai” című tudományos ülésre a város dísztermében került sor. Az eseményen köszöntőt mondott Balaicz Zoltán polgármester és Soltész Miklós, egyházi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár.
A polgármester elmondta: a város 35 millió forintot fordít a reformáció 500. évfordulójának méltó megünneplésére. Kiadványok jelennek meg, illetve koncertek, előadások színesítik a programot. Október végén felavatásra kerül Luther Márton szobra az evangélikus templom melletti téren, de a Rózsák tere is megújul a református templom előtt.
Soltész Miklós beszédében kiemelte: a kormány 2,7 milliárd forinttal támogatja országos szinten az emlékév különféle rendezvényeit; mintegy 1200 programra kerül sor idén, és számos protestáns templom is megújul.
A konferenciát megnyitva, dr. Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese elmondta: a reformáció alaptéziseit Luther Márton 500 esztendővel ezelőtt a hitélet megújítása érdekében tárta a nyilvánosság elé. A mai emlékülés többek között arra keresi a választ, hogy miként lett ezekből politikai, társadalmi kérdés; jóval túllépve az eredeti célon. Az sem utolsó szempont, hogy a vallás milyen funkciót töltött be az egyén vagy a kisközösségek életében, s hogy maga a reformáció milyen változásokat idézett elő az európai társadalmi, kulturális térben. Például az oktatásban, Biblia-fordításokban és az anyanyelvi könyvnyomtatásban.
A rendezvényen – melynek levezető elnöke Török Zoltán, a város nyugalmazott református lelkésze volt – tizenkét előadás hangzott el a témával kapcsolatban, bemutatva többek között a reformáció 16. századi elterjedését Zala megyében (dr. Bilkei Irén főlevéltáros), egy prédikátor életét a 18–19. század fordulóján (Kapiller Imre nyugalmazott levéltáros), illetve hogy a protestantizmus hogyan hatott a válóperek számának emelkedésére a megyében. És egyáltalán miféle indokkal lehetett a 18–19. században felbontani egy házasságot (dr. Németh László Sándor főosztályvezető, MNL).Szóba kerültek a megyéhez és az egykori Zala vármegyéhez kötődő protestáns professzorok és más személyiségek, kiemelkedő református lelkészek és családok.
Zalaegerszeg protestáns múltjával kapcsolatban az evangélikus és a református templom építésének – nem éppen zökkenőmentes – története került fókuszba. Dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese az evangélikus templommal kapcsolatban elmondta: bár már 1900-ban felvetődött a kis helyi közösségben a templom építésének gondolata, a tényleges építkezésnek csak 1906-ban álltak neki az akkori Fehérképi (ma Kossuth) utca végén. A neogótikus stílusú templom Gerey Ernő budapesti építész tervei alapján készült, a kivitelező pedig Morandini Tamás volt. Az épület 1907-re készült el, s ekkor került az orgona is a helyére. A templomnak eredetileg két harangja volt: egy nagyobb G-hangú, és egy kisebb H-hangú, ám a nagyobbat az állam 1916-ban hadi célokra „igénybe vette”.
A művészettörténész szólt arról is, hogy a templomkert mérete többször csökkent az elmúlt évszázadban (kórházi parkoló, majd kerékpárút-fejlesztés miatt). A késő középkori arányrendszert idéző, puritán templombelső Jézust ábrázoló oltárképe pedig kissé elhibázott. Sinkó Pál festőművésznek valószínűleg nem ez a legsikeresebb munkája.
A Rózsák terén álló református templom felépítése körüli mizériákat dr. Gyimesi Endre, a levéltár nyugalmazott címzetes igazgatója elevenítette fel tanulmányában. Az első gyűjtés már az 1910-es évek elején lezajlott, a templom megépítésére azonban még sokáig várni kellett. Nemcsak pénzügyi nehézségek, hanem jogi és telekviták is akadályozták a végleges tervek elkészítését. Közben 1928-ban felépült a református lelkészlak, melynek következtében újra felmerült a templomépítés gondolata. Végül Szeghalmy Bálint 1937-ben elkészült tervei alapján, 1942-ben épült fel a város református temploma. Az imaház a népies stílus elemeit, a kalotaszegi formavilágot viseli magán, ám az építész a korszakra jellemző modernizmus alól sem vonta ki magát. A református templom felépítésének egyik jelentősége abban rejlik, hogy a sok huzavona után, mindezt a II. világháború idején sikerült megvalósítani.
A konferencia előadói a reformáció zalai történetét egészen a kommunizmus időszakáig; vagyis a felekezeti iskolák államosításáig, a gyülekezetek betiltásáig követték nyomon.
A tervek szerint az emlékülés anyaga bővített formában, kötetben is napvilágot lát.
 

vissza az elejére