Az olasz
klasszikustól az újhullámosig
Workshop kávékról és kávéitalokról
n Keserű
és fekete. Ezt gondoljuk a kávéról. Pedig alapból nem ilyen íze van az
emberiség egyik legkedveltebb italának. Tóth Sándor többszörösen
díjnyertes barista volt az egyik zalaegerszegi kávéház vendége.
– pP –
A Mérlegen a kávé című workshopon a kávé ízén kívül sok mindenről szó esett: a
kávékészítés történetéről, pörkölésről, termőhelyekről, fajtákról. Na, és hogy
mi a különbség a kávé és a kávéital között. Persze a laikust mindenekelőtt az íz
érdekli; az meg keserű. Legalábbis így ismerjük, ezt szoktuk meg, ezt várjuk.
Aztán csak pakoljuk bele a cukrot. Egyet, kettőt, hármat.
A barista elárulta: a kávé azért vált keserűvé az évszázadok alatt, mert
túlpörkölték. Sőt, a korábbi fatüzelésű pörkölés miatt sokáig füstös íze is
volt. Az I. világháború alatt például egyáltalán nem állt rendelkezésre
megfelelő alapanyag, így a rossz minőségű kávébab és őrlemény ízhibáit tüntették
el a sötét pörköléssel..., annak keserűségét meg a különféle édesítésekkel.
Aztán jött a gazdasági világválság, meg a II. világháború, ami csak még jobban
elmélyítette a problémát. Ekkoriban vált divattá a pótkávé, de maga a termék már
a 19. században is létezett. Korabeli újságokban is láthatunk pótkávé
hirdetéseket. Riasztó szám, de az 1940-es évekig ötven különféle anyagból
készítettek pótkávét, ezek íze szintén kesernyés volt.
Tóth
Sándor szerint több generáció nőtt fel azzal a „tudással” és elvárással,
hogy a kávé keserű és fekete. Annak ellenére, hogy ez az az íz, amit nem is
nagyon szeretünk. Napjainkban zajlik egyfajta „kávéforradalom”, melynek
köszönhetően megtapasztalhatjuk az ital valódi, gyümölcsös – kissé citrusos vagy
bogyós – ízét.
Tudni kell azt is, hogy a kávénak rengeteg fajtája van, ebből két nagy csoport,
a robusta és az arabica a legismertebb. Ezeken belül is vannak „alcsoportok”,
kereskedelmei forgalomba pedig főleg blendek, vagyis többféle kávé keverékéből
készült kávétípusok kerülnek; más-más ízvilággal. Nem mindegy, hogy egy-egy
ilyen keverék mennyi robustát és mennyi arabicát tartalmaz. Nagyanyáink „klasszikusa”
egy 50–50 százalékos – nem éppen ízletes – keverék volt. A robusta magasabb
arányát onnan lehet megismerni, hogy nyeléskor garatirritációt okoz, vagy kissé
iszapszagú a főzet.
Hazánkban – Európa sok más országához hasonlóan – az úgynevezett olasz
kávékultúra (espresso, ristretto, cappuccino) terjedt el. A szakember úgy látja,
hogy ezeknek a kávéknak meg is van a helyük a kultúrában, ám ezen a ponton
különbséget érdemes tenni kávé és kávéital között. Az igazi kávé ugyanis nem
sötét, hanem világosabb pörkölésű, és nem keserű, hanem gyümölcsös; mivel nincs
túlpörkölve, megjelenik a kávénak, mint gyümölcsnek a valódi aromája. Ezzel
szemben az erős pörkölésű, olasz kávékból készült főzetek inkább a kávéital
kategóriába sorolhatók.
Manapság egyre több újhullámos (vagy speciality) kávézó nyílik szerte az
országban, ahol a baristák a gyökerekhez, vagyis a kávé eredeti ízéhez térnek
vissza; és persze a vásárlókkal is próbálják megszerettetni a kávé valódi ízét.
Ami nem mindig egyszerű, mert az emberek szeretik az állandóságot, de sokan
kalandokra is vágynak. Ebben a kontextusban az olasz kávé az állandóság, a „nagymama
hagyományos borsólevese”, míg az újhullámos ízekben mindig ott a kaland, a
kísérletezés, a játékosság. Ez utóbbiak ráadásul nem blendek (keverékek), hanem
meghatározott éghajlatról, termőterületről származó (single origin) kávék. A
borhoz hasonlóan jellegzetes fajtajegyekkel rendelkeznek. A termőterület szerint
szelektált kávék pedig kiváló minőséget is jelentenek.
A világversenyeket megjárt, és a Speciális Kávék Európai Szövetségének
szakvizsgáival is rendelkező barista ugyanakkor azt mondta: nem lehet teljesen
átállni a speciality kávékra, hiszen ehhez nincs elég alapanyag, sem szaktudás.
És ő maga is szívesen megiszik naponta egy-egy ristrettót, vagy esperessót. Az
azonban fontos, hogy akár szakmabéliként, akár csak lelkes kávékedvelőként, az
ember mindig legyen nyitott, és hajtsa a jobbnál jobb kávékat. Ne féljen
kóstolni és új ízeket megismerni..., mert lehet, hogy nem a megszokott lesz
végül a kedvence.
vissza az elejére
Díszokleveles
pedagógusok
n
Pedagógusok kitüntetési ünnepségére került sor az elmúlt héten a Városi
Hangverseny- és Kiállítóteremben. A rendezvényt Vigh László országgyűlési
képviselő nyitotta meg. Balaicz Zoltán polgármester ünnepi beszéde után
díszokleveleket adtak át idős pedagógusoknak, akik több évtizeden keresztül
álltak a katedrán és több korosztályt tanítottak, neveltek.
Ebben az évben 14 gyémánt, 14 arany és 4 vas díszoklevelet
vehettek át, valamint nyolcan Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kaptak. Ez
utóbbiak: Kovácsné Horváth Mária (Mikes Kelemen Tagóvoda),
Balaskóné Goldfinger Lívia (Radnóti Tagóvoda), Winklerné Vincze
Jolán (Petőfi Tagóvoda), Oláhné Csák Zita és
Seressné Lóránt Éva (Napsugár Tagóvoda), Simonné Kozma Aliz
(Űrhajós Úti Óvoda), Vas Zoltánné és Zsálek Sándorné
(Landorhegyi Tagóvoda).
Az alábbi pedagógusok vették át a díszdiplomájukat: A vasdiplomások –
Bérczes Györgyné, Pankasz Istvánné, Kerese Lászlóné, Lakics Albertné –
65 évvel ezelőtt kaptak tanári oklevelet. A 60 éve tanári diplomát szerzett
pedagógusok gyémántoklevelet kaptak: Vadvári Tiborné, Benedek Béláné,
Bazsika Elemérné, Janzsó Éva Erzsébet, dr. Radnóti Béláné, Kellermann Lászlóné,
Darabos Gézáné, Hegyi Lajosné, Salamon Sándor, Módi Ferenc, dr. Kustosné
Simonffy Zsuzsanna, Horváth Jenő, Varga Sándorné, Cuba Béláné,
Az arany díszoklevél új tulajdonosai ötven évvel ezelőtt kaptak tanári diplomát:
Iványi Ildikó, Szabó Jenőné, Egervári Mária, Bánhidi Ferencné, dr. Vajda
István, Spilák Józsefné, Szabolcs Péter, dr. Szabó Ágnes, Bogár Gyuláné, Balogh
Zoltán Balogh Szilárd, Molnár Ernőné, Pintér László, Salamon Sándor.
A kitüntetési ünnepséget a Petőfi- és a Dózsa-iskola diákjainak műsora
szinesítette.
vissza az elejére
A
menhelyi póráz két végén
n
Szívetmelengető akció indult Fullár Judit kezdeményezésére, aki
elhatározta, baráti kört szervez, hogy havonta egy alkalommal közösen,
nagy számban sétáltassák be a városba a menhelyi kutyusokat. A cél a
kutyák komfortja és a menhelyi dolgozók munkájának segítése mellett a
figyelemfelhívás és ezzel az örökbefogadás segítése.
– B, K. –
Október elején már második alkalommal várták a barátokat, ismerősöket,
kutyabarátokat a közös sétáltatásra. Míg szeptember végén 15 fő csatlakozott a
kezdeményezéshez, most már negyvenen álltak a póráz másik végére. S nem kis
tervet céloztak meg, Mikulásra 100 fővel és csaknem az összes menhelyi kutyával
indulni a kétórás sétára a parkerdőbe és vissza.
– Szoktam járni a menhelyre kutyát sétáltatni, és ekkor szembesültem azzal, hogy
milyen fontos ez az ebek számára, s milyen sok kézre lenne ehhez szükség. Itt
ismertem meg néhány csupaszív embert és elhatároztam, barátokból,
állatbarátokból szervezek egy kört, hogy minél több kutyát hozzunk ki közös
sétára – mondta Fullár Judit. – Először piciben próbálkoztam,
kinek lenne kedve velem tartani? Aztán rájöttem ez nem elég. Létrehoztam egy
közösségi oldalt a havi sétáltatás népszerűsítésére, illetve szervezésére. S már
most 100 feletti a létszám. (Aki a novemberi programhoz szeretne csatlakozni a
„Menhelyi kutyasétáltatás” oldalon jelentkezhet.)
Fullár Juditnak otthon két saját kutyája van, tehát nem unalmában,
hanem állatbaráti szeretetből állt a (jelenleg még) gazdátlan ebek mellé. A
résztvevők vegyes korosztályúak, volt aki családostól jött, s remélhetőleg minél
többen kutyástól távoznak majd. Egyöntetű vélemény volt ugyanis, hogy az
embereknek is csodálatos két órában volt részük. S az sem kizárt, ők kapták a
nagyobb élményt, az önzetlen szeretet és szívbéli adás megtapasztalásával.
Mindenki várja a novemberi sétát, s még jobban a Mikulást, amikor a cél minden
kutyát kihozni, s erre még valóban nem volt precedens.
vissza az elejére
Energetikai korszerűsítés
n A Petőfi
Utcai Tagóvoda és a Zalaegerszegi Cseperedő Bölcsőde energetikai
korszerűsítése és építészeti fejlesztése párhuzamosan valósul meg. Az
ünnepélyes műszaki átadáson Balaicz Zoltán polgármester elmondta, a két
intézmény 268 millió forintból újul meg, a TOP-programban szerepelt
összeget az önkormányzat 30 millió forinttal kiegészítette.
Az óvodaépület homlokzata teljes felületen új hőszigetelést kapott. Megvalósult
a külső nyílászárók cseréje. Az épület fűtési rendszere teljesen újjáépült. A
bölcsődében szintén nyílászárók cseréjére kerül sor, valamint a gondozói
vizesblokk és öltőzők felújítása is megtörténik. Úgyszintén a fűtési rendszer
korszerűsítése is. A projekt megvalósulási időszaka három részre oszlik,
befejezését 2018 nyarára tervezik. A beruházás teljes egészét tekintve jelenleg
65 százaléknál tart, összesen 96 bölcsődei és 144 óvodai férőhely újul meg. A
polgármester szerint rekordidő alatt végeztek az energetikai korszerűsítéssel.
Vigh László országgyűlési képviselő köszöntőjében arról beszélt,
hogy aki óvodát, bölcsődét korszerűsít, az a jövőre gondol. Emlékeztetett, az
idei évben sok-sok intézmény felújítása kezdődött és fejeződik be a
közeljövőben. Dékány Endre, a városrész önkormányzati képviselője
is az intézmények felújításának fontosságáról szólt, míg Novákné Borsos
Ildikó intézményvezető és Szőkéné Szente Júlia
tagóvoda-vezető köszönetet mondtak az intézményi beruházásban közreműködőknek.
vissza az elejére