Emlékezés | Új köntöst kap a plébánia | „Színekbe bújt érintés” | Idősbarát régió |
1849. október 6-án végezték ki Aradon az
1848/49-es forradalom és szabadságharc hős honvédtisztjeit. A
hagyományoknak megfelelően Zalaegerszegen az 1931-ben emelt
Csány László- szobornál gyűltek össze az emlékezők.
|
Felújításával megkezdődött a mindszenty-program
n Padányi Bíró Márton veszprémi püspök kezdeményezésére, 1763-ra megépített Mária Magdolna Plébánia épületén megkezdődtek a külső felújítási munkálatok a Mindszenty-program keretében. A beruházás részleteiről a helyszínen tartottak sajtótájékoztatót Zalaegerszegen.
– liv –
Balaicz Zoltán polgármester elmondta, hogy a Modern Városok
Programon belül megvalósítandó Mindszenty-programmal Zalaegerszeg egykori
apátplébánosának, Mindszenty Józsefnek kívánnak emléket állítani,
aki 1919-től 1944-ig látta el ezt a tisztséget. A több elemből álló program
részeként létesül a Mindszenty-emlékmúzeum, megújul a Göcseji Múzeum, a
Mária Magdolna-plébániatemplom épülete, ahová egy új orgonát is
beszereznek. Továbbá felújítják a kvártélyházat és a botfai
Erdődy-Hüvös-kastélyban zarándokszállást hoznak létre. A Mária Magdolna
Plébánia külső megújítása szintén eleme a programnak, mely kezdetét vette ezzel
a kivitelezéssel. A beruházás 10 millió forintból valósul meg, mely költségben
kétmillió forintot tesz ki Stróber
László
apátplébános által szerzett egyházi forrás. Ebből az összegből valóban olyan
megújulás valósulhat meg, ami tovább szépíti a városközpontot, hangsúlyozta a
polgármester.
A kormány kiemelt feladata az egyházak támogatása, melynek része az egyházi
épületek felújítása is, fűzte hozzá Vigh László országgyűlési
képviselő, miniszteri biztos. Úgy vélekedett, hogy Mindszenty József életének,
tetteinek öröksége még mindig érződik a városon. A nevét viselő fejlesztési
program célkitűzései, közte a plébánia megújítása is, emlékének megőrzését
szolgálja.
Böjte Sándor Zsolt önkormányzati képviselő azt emelte ki, hogy az
új dolgok, épületek létrehozása mellett fontos odafigyelni a régi épületekre is,
melyek a város múltjáról árulkodnak. Mint mondta, a jövőt építik a plébánia
felújításával, ami nemcsak a belvárosban élőket, hanem minden zalaegerszegi
lakost és a vidékről bejárókat is érinti.
Mindszenty bíborosnak két álma volt, igaz magyarnak és jó kereszténynek lenni,
amiért mindent meg is tett, idézte fel szellemiségét Stróber László
apátplébános. Úgy fogalmazott, Mindszenty József bíboros
valóban megérdemli, hogy abban a városban legyen emlékhelye, ahol a legtöbbet
tette, nemcsak építkezésekben, hanem a lelkek építésében. A műemlék épület
homlokzatán több helyen meglazultak a betonelemek és a vakolat, ami így teljes
beavatkozást igényel. A földszinti rész vizesedését lélegzővakolattal kívánják
meggátolni. A homlokzat színezése mellett lefestik az utcai nyílászárók kereteit,
valamint új bejárati kaput helyeznek el az északi oldalon. A kivitelezést három
hónap alatt tervezik elvégezni.
n A„Színekbe bújt érintés” címmel nyílt kiállítás Ambrus Edit régészeti grafikus üvegképeiből az Öveges-iskola aulájában. A szemet gyönyörködtető tárlat november 14-ig látható.
Színpompa, érzelemgazdagság, az ölelés megannyi módja, helyszíne, szituációja,
kifinomultság, lelket tisztító hatás. A látogatók, alig tudnak továbblépni
egy-egy kép szemlélése után a másikhoz, olyan nehéz betelni a látvánnyal. Az
üvegalapra készült festett képek, zománchatásúak. Amburs Edit
bevallása szerint időnként a véletlen hozza létre a kép bizonyos részleteit a
rakoncátlankodó vagy éppen túl gyorsan száradó festéknek köszönhetően. Az
alkotás nagy része azonban láthatóan tudatos, azazhogy ihletett kéz vezette,
melynek az előbbi, a laikus számára fel nem fedezhető részletei csupán az alkotó
munkát teszik játékossá és még élvezetesebbé. Nem szokványosak az érdekes
körvonalat adó, időnként a kép részleteivé váló keretek, Bónyai Árpád
kreativitásának köszönhetően.
A megnyitón Bíró Norbert, Ambrus Edit barátja beszélt a
hétköznapinak gondolt látás és így a színbefogadás, a művészeti alkotások
élvezetének képességéről, valamint az ölelés lehetőségének fontosságáról.
n Hazánkban a lakosság egyötöde időskorú – ezzel a problémával foglalkozik a most induló osztrák–magyar projekt, amelynek nyitókonferenciáját a napokban tartották. Két határon túli település mellett Szombathely, Zalaegerszeg és Győr is részt vesz a munkában.
– Az első lépésben felmérjük, miként működnek az adott településeken az
egészségügyi és a szociális ellátórendszerek, illetve hogy ezek mennyiben
elégítik ki az ott élő időseknek a szükségletét. Nyilván ebből a kutatási
folyamatból majd kialakul egy kép, ami az alapja lesz annak a modellprogramnak,
amit szeretnénk bevezetni – mondta el Kulcsár Lászlóné, a
szombathelyi Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ vezetője.
|