Középpontban az ember Nincs hibás láncszem Sűrítés és művészi kivitelezés  

Középpontban az ember

Konferencia a skanzen fejlesztéséről

n Kétnapos konferencián vitatták meg a szakemberek a szabadtéri múzeumok gyűjteménykezelésének aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseit. A rendezvénynek a hagyományokhoz híven a Göcseji Falumúzeum adott otthont. A tanácskozáson nemcsak hazai, hanem szlovén és ukrán intézményvezetők, muzeológusok is részt vettek.

– pet –

Varju András, a Göcseji Falumúzeum osztályvezetője a konferencia előtt érdeklődésünkre elmondta: immár negyedik alkalommal tartanak a skanzen átfogó fejlesztése előtt szakmai tanácskozást. A rendezvény célja, hogy legyen egy fórum, ahol a szabadtéri gyűjtemények vezetői, munkatársai megvitathatják a legfontosabb kérdéseket, és megoszthatják egymással a tapasztalataikat. Az előző években – a Göcseji Falumúzeum fejlesztését alapul véve – már több témát is körüljártak. Terítékre került például a skanzen fejlesztésének átfogó terve, a műtárgybiztonság, a kiállításokkal, enteriőrökkel kapcsolatos kérdések. Idén pedig a gyűjteménykezelés és állagmegóvás került középpontba.
Az osztályvezető arról is tájékoztatott, hogy egy olyan komoly gyűjteményezési feladat előtt állnak, melyre az elmúlt 50 évben nem került sor a skanzenben. Idetartozik például a már meglévő gyűjtemény állagmegóvása, restaurálása is.
Varju András úgy látja, hogy az elmúlt fél évszázadban jelentősen átalakult mindaz, amit a szabadtéri múzeumok feladatáról gondolunk. A skanzenek eredetileg a népi építészetet bemutató kulturális helyszínek voltak. Ez ma már kevés.
A 21. században az embert kell a középpontba helyezni; vagyis azt megmutatni, hogy milyen volt a korabeli lakókörnyezet, életmód, gondolkodásmód vagy akár nyelvhasználat. Ezért a skanzen újonnan felépülő portáit a korábbiakhoz képest „látogatóbarát” módon alakítják ki. Az enteriőrökön túl kiállítások és más attrakciók is fogadják majd a közönséget, de különféle interaktív foglalkozásokra is sor kerül a házakban. Gyakorlatilag közelebb kell csalni a látogatókat magához az élményhez – fogalmazott az osztályvezető. A tervek szerint jövő év elején indulnak meg a munkálatok a skanzenben, a projekt pedig 2019 szeptemberéig tart.
A kétnapos tanácskozást Balaicz Zoltán polgármester köszöntője után Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a város díszpolgára nyitotta meg.

 

 

 

vissza az elejére


Nincs hibás láncszem

Megújult a „földön járó toronyóra”

n Tizenkét éve díszíti a színház előtti teret a hatszáz kilós, több mint kétszáz esztendős, míves óraszerkezet. A „földön járó toronyóra” és az óraház rekonstrukciója a napokban fejeződött be.

– pet –

Preisz József órásmester lapunkat arról tájékoztatta, hogy hét évvel ezelőtt végeztek utoljára nagyobb felújítást az órán, ezért már ráfért az újabb javítás, karbantartás. A munkálatokat Antos Gyula gépészmérnök segítette. Érdeklődésünkre elárulták: komoly felújítás zajlott az elmúlt hetekben. Újrafestették az óraházat, kicserélték a megfakult információs táblákat, a száz kilogrammos súlyokat pedig 3 méteres mélységbe eresztették, hogy az óraláncokat is újra tudják olajozni. A hibás láncszemeket pedig ki is cserélték. Ezenkívül lemosták és újra kenték a fogaskerekeket, valamint finomabbra állították a harangütő-szerkezetet.
A mesterek szerint a rekonstrukció manapság azért is nehéz, mert nincsenek kész alkatrészek. Egy esetleges meghibásodás esetén újra kell gyártani a szükséges darabokat. Ráadásul egyre kevesebb a hozzáértő mesterember is. Antos Gyula szerint a fiatalabb korosztály már nem szereti a nagyfokú precizitást igénylő „finommunkát”. Napjainkban csak szerelemből lehet efféle munkát végezni; aki nem elhivatott, nem vállal ilyent – folytatta.
Szakemberre márpedig azért is szükség lenne, mert Preisz József visszavonul. Azt mondta, ezzel a rekonstrukcióval fájó szívvel ugyan, de elbúcsúzik az órától. Elmúlt hetvenesztendős, ezért szeretné megtalálni a méltó utódját. Úgy érzi, hogy a toronyórának akkor is működnie kell a színház előtti téren, ha ő már nem lesz. Szerinte ez a város egyik ékköve, ahová nagyon sok turista is elzarándokol. Az óra a szívéhez is nőtt az elmúlt évtizedekben, hiszen huszonkilenc éve a kezelője. Még valódi toronyóra korában került kapcsolatba a szerkezettel. Minden héten ránézett, s ha szükségesnek érezte, igazított rajta. Az ő ötlete volt az is, hogy miután a nagytemplom óráját korszerűsítették, ez a régi darab ne menjen veszendőbe, hanem kerüljön a Kosztolányi térre, egy arra méltó üvegházba. Annál is inkább, mert az óraszerkezet nemcsak tökéletesen működőképes, hanem szép, míves darab, és látványelemnek sem utolsó a működési folyamata. Hogy a toronyóra jelleg a „földre szállás” után is megmaradjon, a negyedórás és egész órás ütéseket annak idején harangimitációval tették érzékelhetővé, ami azóta is különleges hangulatot ad.
Az órásmester azért nem akar teljesen elszakadni az órák és a toronyórák világától. Elárulta: még az idén szeretne Londonba eljutni, a híres Big Bent ugyanis éppen most javítják, és ő mindenképpen látni szeretné az óraszerkezetét. A Westminster-palota órájához persze nem engednek akárkit közel; a szakmai találkozó előkészületei éppen zajlanak.

 

 

 

vissza az elejére


Sűrítés és művészi kivitelezés

n A plakát a kor papírtükre – legalábbis így véli a Magyar Plakát Társaság. A grafikusokat, plakátművészeket tömörítő szervezetnek a minap nyílt tárlata a Keresztury VMK Gönczi Galériájában.

– pet –

A „Nagy mesterek – fiatal tehetségek” című kiállítást Tóth Tamás, a társaság alelnöke nyitotta meg. Elhangzott: 2004-ben azzal a szándékkal alakult meg az egyesület, hogy az ínséges időkben valamit átmentsenek az utókor számára mindazokból a gondolatokból, amit a plakátművészet üzen.
Mert napjainkban a plakát már nem eredeti helyén, vagyis az utcán van. A fontos információkat már ennél sokkal gyorsabb médiumok közvetítik. A plakátművészet ezért keresi a helyét és szerepét a világban.
Pedig plakátot tervezni, készíteni igazi művészet; hiszen az üzenetet látványos, célirányos, frappáns és figyelemfelkeltő módon kell egy képbe és rövid mondatba sűríteni. Egy jól kieszelt és megrajzolt kép néhány másodperc alatt képes olyan dolgokat megvilágítani, melyeket leírni, elmagyarázni hosszadalmas lenne.
A mostani tematikus kiállítás ezekbe az ötletes, vicces és ironikus megoldásokba enged némi bepillantást. A kiállított művek hol univerzális politikai és társadalmi témákra reagálnak, hol pedig reklámozni szeretnének valamit (színi előadást, könyvet, filmet).
Tóth Tamás elmondta: szerencsés helyzetben vannak, hiszen a társaság létszáma negyven fő körül mozog. A nagy mesterek – mint például Árendás József grafikus, aki 26 évig volt a Hevesi Sándor Színház plakáttervezője – mellett fiatal tehetségek is feltűntek. Külön öröm, hogy a szakmai szervezet most Zalaegerszegen is bemutatkozhat, hiszen a művészek a várost a magyar plakát fellegvárának is tekintik Árendás korábbi tevékenysége miatt.
A kiállítás november 8-ig látogatható.

 

 

 

vissza az elejére