A nemzeti konzultációról | Szeméttelepből belvárosi erdő | Legyen részese a csapatnak! |
n A történelmi tapasztalat arra kötelez bennünket, hogy „Magyarország soha többet nem eshet el” az iszlám hódítás által és nem engedjük, hogy „belülről foglalják el Magyarországot” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az elmúlt héten Zalaegerszegen.
A nemzeti konzultációról tartott lakossági fórum előtt tartott sajtótájékoztatón
úgy fogalmazott: az illegális migráció kezelésével kapcsolatban „Brüsszel
politikája három jelzővel illethető: törvénytelen, antidemokratikus és
inkorrekt”. Nem tartják be a dublini szerződést, mely szerint illegálisan senki
nem léphet az EU területére. Elfelejtették megkérdezni a német és az európai
polgárokat, hogy akarnak-e tömegesen együtt élni az iszlámmal. A magyar kormány
azért demokratikus, mert népszavazáson és nemzeti konzultáción is megkérdezte
erről az embereket, „és a magyar nép azt mondta, nem akar”. Brüsszel azt
csinálja, hogy a migránsok közül kiválogatják azokat, akiknek szakmájuk van és
nyelveket beszélnek, őket megtartják, a többieket pedig el akarják osztani.
Magyarország azt mondja, ne induljatok el, ne hagyjátok magatok mögött
otthonaitokat, mert „nem fogunk beengedni titeket”. Ezért a magyarok inkább
segítséget nyújtanak, kórházat, iskolát építenének, hogy emberi életet
élhessenek szülőföldjükön. A nemzeti konzultáció azért fontos, hogy azt tudjuk
mondani, a magyar társadalom a kormány mögött van, és ezzel az erővel „harcolunk
Brüsszellel, hogy ne legyen illegális migráció”.
A sajtótájékoztatón Vigh László országgyűlési képviselő,
miniszteri biztos arról beszélt, hogy Magyarország jó úton halad, „ez egy békés,
nyugodt, konzervatív ország, mi ezt szeretnénk megtartani a jövőben is”. Ehhez
kérik az emberek felhatalmazását. Zalaegerszegre október 30–november 9. között
érkeznek meg a nemzeti konzultáció ívei, melyek kitöltését kérte a fideszes
politikus.
Fókuszban a negyvenéves parkerdő
n A Balatoni úti Parkerdő története és jelenlegi állapota került fókuszba a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén. A Zala-réten elterülő, 95 hektáros erdő idén negyvenesztendős. Kezelésére, karbantartására a civilek szerint különös figyelmet kellene fordítania a fenntartó önkormányzatnak.
– pet –
Czeglédy András, az egyesület elnöke az ülés előtt érdeklődésünkre
elmondta: negyven évvel ezelőtt fejeződött be a Parkerdő kialakítása. Az
évforduló jó alkalom arra, hogy a várossal közösen áttekintsék az erdő
állapotát, illetve azt, hogy milyennek is szeretnék látni Zalaegerszeg egyik
legszebb zöld szigetét. A civilek véleménye az, hogy vannak problémák, hiszen az
utóbbi időben olyan sok fát irtottak ki, mintha faipari gazdálkodás zajlana a
területen. Ezenkívül sokszor késik a kaszálás. Néhány hete (hosszú szünet után)
éppen volt, így most rendezett az összkép. Sajnos, a nyár folyamán viharkárok is
történtek, amik tovább pusztították a faállományt.
Az elnök szerint nemcsak pihenőerdőről van szó, hanem egy belvároshoz közeli
természeti értékről is, ami kiemelt gondoskodást igényelne. Bíznak abban, hogy
az önkormányzat illetékes szakembereinek vannak konkrét elképzeléseik az
intenzívebb karbantartással és fejlesztéssel kapcsolatban.
A
város szerencsés helyzetben van, hiszen déli és keleti részén összefüggő erdők
fekszenek, amik jótékony hatással vannak a levegőre, de akár hangulatunkra is.
Pihenésre, sportolásra, rekreációra egyaránt használhatjuk őket – fogalmazott az
ülésen Szakács László erdész, aki a Parkerdő múltjáról tartott
előadást. Mint mondta: a Balatoni úti – vagy ahogy korábban nevezték Zala-réti –
Parkerdő területe és környezete az 1700-as éveket megelőzően összefüggő erdő
volt, ami később kipusztult. Ezt követően sokáig marhalegelőként funkcionált,
1969 előtt pedig itt volt a város szeméttelepe. 1969–1977 között alakították ki
a mai Parkerdőt; egy új telepítésről van tehát szó. Hivatalosan már 1976
áprilisában megnyílt a látogatók előtt, néhány kivitelezési munka – melyet az
Erdőváll végzett – azonban átcsúszott a következő évre. Az erdő terveit a
Zalaegerszegi Erdőfelügyelőség készítette. A telepítés és parkosítás állami
beruházásban valósult meg, ám a területet ezt követően átadták a városnak.
Sokan nem tudják, s ma már nehéz is elképzelni, hogy eleinte szinte teljesen
átlátható volt a terület, hiszen a fák még nagyon kicsik voltak. A park közepén
álló domb pedig valójában szemétdomb. Alatta van ugyanis a „város szemete”. A
dombot a korábbi hulladéktelep felszámolásakor alakították ki. Tetejére
esőbeálló is került, ami azóta leégett. Az sem köztudott – hiszen csak
felülnézetből látszik –, hogy a sétautak egy tölgyfalevél alakot formálnak.
Az erdész is úgy látja, hogy a területen sok a kivágás, annak ellenére, hogy
gazdasági célú kitermelés nem zajlik. Csak úgynevezett szálalásos felújítást
végeznek a szakamberek. Pedig a Parkerdő hihetetlen értéket képvisel: több mint
80 fa- és cserjefaj található benne, illetve védett növények is gazdagítják az
állományt. A pihenésen, sportoláson – tehát a közjóléti célokon – túl, az erdő
„feladata” az is, hogy a fajok sokféleségét bemutassa. A parkban tanösvény,
tájékoztatótáblák, padok, játszótér és focipálya is található; állaguk azonban
nem megfelelő. Sokszor válnak a vandalizmus áldozatává. Mindezek ellenére a
Parkerdő még mindig közkedvelt pihenőhely a lakosság körében.
Az önkormányzat részéről Cukker Szilvia, a műszaki osztály
vezetője reagált az észrevételekre. Elhangzott: 2006-ban készült koncepció a
Parkerdő fejlesztésére, egy évvel később pedig helyi természetvédelmi területté
nyilvánították az erdőt. A részletes kezelési terv meghatározására 2010-ben
került sor. Az osztályvezető is úgy látja, hogy több gondoskodásra szorulna a
hely, ám forráshiány miatt nem minden elképzelés valósul meg, vagy nem olyan
ütemben, ahogy azt az erdő állapota megkívánná. Szerinte szakmai körökben, és
területrészenként kellene megvitatnia az erdő sorsát, hiszen vegyes összetételű
állományról van szó. A vandálok „akcióival” folyamatosan küzd a város, de nem
mindig sikerül olyan tempóban helyreállítani az utcabútorokat, táblákat, ahogyan
azokat megrongálják. A kilátódomb is rekonstrukcióra szorul, mert a leégett
esőbeálló nyomai még ott vannak, ezenkívül a növényzet elburjánzott, pedig
korábban nemesített rózsafaj díszítette a dombot.
Az osztályvezető szerint a civil lakosság (egyesületek, intézmények) is sokat
tehet azért, hogy rendezett legyen az erdő. Ezt szolgálja például a Te Tedd!
program is, mellyel ösztönözni kívánják az itt élőket, hogy fogadjanak örökbe
egy-egy városi közterületet, vagy annak egy részét, aminek aztán rendszeresen
gondját viselik. A forráshiány ellen ez is lehet egy megoldás.
A város tervei között többek között új kerékpárossétány kialakítása, valamint a
játszóterek felújítása, bővítése is szerepel. Az is felmerült, hogy a tervezett
Mária-zarándokút várost érintő szakaszának egy része nem a Balatoni úton
haladna, hanem a Parkerdőn át; némi csácsi kitérővel. A fejlesztések által még
látogatottabb lehetne a belvároshoz közeli erdő.
A Rudi Transport Kft. belföldi hűtöttáru-terítésre munkatársakat keres n Stabil munkahelyet keres, és szeret vezetni, akkor legyen ön is a Rudi Transport Kft. munkatársa! Magyarország meghatározó, hűtött áruk szállításával foglalkozó és teljes körű logisztikai szolgáltatást nyújtó vállalatánál, ha teljesíti az elvárásokat, hosszú távú munkalehetőségre lelhet.
– Cégünk, a pécsi székhelyű Rudi Transport Kft. 2008-ban alakult. Akkor tíz
hűtődobozos tehergépkocsival kezdtük meg tevékenységünket, mely azóta jelentős
mértékben fejlődött és bővült eszközállományban és területi lefedettségben –
mutatja be a vállalkozást Csókás Norbert HR-vezető. – A kezdeti
egyetlen megbízó elégedettségének köszönhetően ma már több mint tíz megrendelőt
tudhatunk magunkénak, mely által képessé váltunk arra, hogy ügyfeleink
szállítással kapcsolatos igényeit kiszolgáljuk az ország egész területén. Ezen
innováció révén feladataink is megnövekedtek, magával hozva ezzel a
létszámnövelést a gépkocsivezetői, raktárosi és adminisztratív foglalkoztatási
körökben egyaránt.
Az álláslehetőségekről érdeklődni lehet:
|