Könyvbemutató

A nándorfehérvári csatáról

n Cseh Valentin zalaegerszegi történész Nándorfehérvári csata 1456 című kötetének második kiadását mutatták be az elmúlt héten.

A szép kivitelezésű, színes fotókkal, térképekkel illusztrált kiadványt – mely a nándorfehérvári csata történetét, előzményeit mutatja be a déli határvédelem kialakulásától Kapisztrán Szent János és Hunyadi János kultuszának utóéletéig – dr. Veszprémy László alezredes, az MTA doktora ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.
A hadtörténész jelezte: minden városban öröm, ha van olyan fiatal történész, aki a nemzeti múlt területével foglalkozik, ugyanis történelmi elődeink tettei példaértékűek. 560 éve annak, hogy a nándorfehérvári diadal bebizonyította, hogy a legyőzhetetlennek hitt oszmán birodalom sem verhetetlen. Nándorfehérvár emléke európai és hazai visszhangot váltott ki, hiszen a szétszóródott forrásanyagok több európai levéltárban találhatók. A csata résztvevői Hunyadi Jánostól kezdve különböző leveleket, beszámolókat készítettek, többen másféleképpen írták le a hadi eseményeket, így mindezek összefoglalója komoly kutatómunkát igényelt.
Dr. Veszprémy László szólt a török hadászati, katonai tévedésekről is, ami a csata elvesztéséhez vezetett. Úgy véli, ennek oka többek között, hogy korán abbahagyták a vár lövetését és lebecsülték a „szedett-vedett” kereszteseket.
A második kiadású könyv anyaga tartalmában is megújult az előzőhöz képest a számos új forrásanyaggal, valamint fotókkal, ezért a korabeli hangulatot hűen idézi fel.

vissza az elejére

Érzelmi otthontérképek

Hogyan hatnak ránk lakásunk terei?

n A helyek és a terek fontosak életünkben; olyannyira, hogy még a szoba sarkában felállított fotelhoz vagy íróasztalhoz fűződő érzelmi viszonyunk is sokat elárulhat családi kapcsolatainkról. A Zalaegerszegi Pszicho Estek legutóbbi rendezvényén az otthonok érzelmi térképe került terítéke.

– pP –

Szinte szó szerint „kiterítve” azt a bizonyos térképet, hiszen egy-egy ház vagy lakás alaprajzán keresztül került fókuszba a benne élők egyes helyiségekhez való viszonya. A házigazda Nagy Réka klinikai szakpszichológus vendégei ezúttal dr. Sallay Viola egyetemi adjunktus (SZTE), családterapeuta és dr. Martos Tamás egyetemi docens (SZTE) voltak, akik évek óta család- és környezetpszichológiával foglalkoznak. (A két pszichológus a civil életben házaspár.)
A Térbalett című est többek között arra kereste a választ, hogy hogyan mozgunk az otthonunk egyes tereiben, és milyen érzelmeket kapcsolunk az egyes helyekhez; mintegy lavírozva, balettozva a mentális állapotok és a helyszínek között. A kérdés nagyjából az, hogy a lakás melyik pontján érezzük magunkat biztonságban, kellemesen, vagy éppen feszülten, bizonytalanul?
Bármilyen furcsa, de emiatt az otthon nem egy egységes hely és nem feltétlen a béke szigete. Bizonyos részeihez más-más érzések kötnek minket. Sokszor az erőszak, a fájdalom is megjelenik. A hátterében akár komoly családi konfliktusok vagy feldolgozatlan, kibeszéletlen problémák állhatnak. Vagy nem ritkán tényleges, fizikai erőszak. Ezek a lelki viszonyulások kihatnak kapcsolatainkra, mindennapjainkra; és végső soron egész életünkre. Persze gyakran az sem mellékes, hogy mekkora térben kell alakítani kapcsolatainkat. A vizsgálatok szerint minél nagyobb a zsúfoltság és minél kisebb a tér, annál inkább megjelenik az erőszak. Ennek oka az, hogy nincs hely, ahová az egyén kicsit visszahúzódhatna. Márpedig a személyes tér fontos, de az is, hogy legyenek olyan közös terek, ahol örömmel vagyunk együtt másokkal.
A szakemberek a terápiák során arra kérik a családtagokat, hogy – egymástól függetlenül – rajzolják le a lakásuk alaprajzát, és jelöljék meg benne a biztonság, bizonytalanság, szenvedés, összetartozás, elvonulás helyeit, és mondjanak is hozzá egy-egy történetet. A családban élők válaszait összevetve gyorsan kiderül, hogy hol van, vagy nincs összhang. Beszédes, ha például egy apa az autóját jelöli meg a legbiztonságosabb helynek, ha valaki a szenvedést társítja a hálószobához, vagy ha a lakás előtti gang az egyetlen kellemes hely. Az is jelképes, mikor az egyén nem tud megszabadulni valamely régi, elavult tárgytól, és lakásról lakásra cipeli azt, mint egy régi családterhet. Persze kell az állandóság és a múlthoz való kötődés, de nem mindegy, hogy milyen áron és milyen érzések kíséretében. Na, és hogy viszonyul mindezekhez az, akivel éppen összeköltözünk.
A pszichológusok az eddigi munkájuk során azt tapasztalták, hogy emberi sorsok és emberi kapcsolatok drámái bontakoznak ki a rajzok alapján, az ezekből származó problémákat viszont a családterápia során fel lehet oldani. A szakemberek leszögezték: nincs olyan otthon, ahol ne lenne feszültség, stressz vagy szenvedés. (Maximum nem szabad kimondani.) Az viszont nagyon nem mindegy, hogy a környezeti önszabályozást hogyan végzik el a családtagok. A „térbalettben” minden szereplőnek megvan a maga koreográfiája. A cél a stabilitás, kiegyensúlyozás. Ha ez nem megy, célszerű szakemberhez fordulni.

vissza az elejére

A versenyt a Belga söröző nyerte

n A város idén is meghirdette az „Év legkedveltebb vendéglátóhelye” versenyt, melynek célja a zalaegerszegi éttermek, kávézók és cukrászdák kínálatának értékelése, elismerése, illetve azok szakmai nívójának emelése.

– pet –

Mint azt Balaicz Zoltán polgármester az idei díjátadón elmondta: a hagyomány ugyan 2010 után néhány évre megszakadt, ám tavaly újra meghirdetésre került a verseny, ám ezúttal már a digitális kor elvárásainak megfelelően. Most ugyanis nem a zsűri dönt, hanem maga a közönség. Vagyis az éttermeket, cukrászdákat látogató vendégek, akik szavazataikat egy erre a célra létrehozott internetes oldalon adhatták le.
Idén a tavalyinál is több, összesen 4312 szavazat érkezett. A legtöbben a Belga Étterem és Sörözőre voksoltak. A második helyen a tavalyi nyertes, vagyis a Terra Incognita Étterem végzett, a harmadik a Díszpinty Gasztrobár, a negyedik a Zalaco Bisztró, az ötödik pedig a Tóka Étterem lett.
Az első helyezettnek járó százezer forintos jutalmat és a homlokzatra kihelyezhető „Év vendéglátóhelye 2017” táblát Zrinszki István, a Belga étterem tulajdonosa vette át a polgármestertől. A ceremónia után elmondta: a nyeremény elsősorban az itt dolgozó kollégák érdeme és szakmai sikere, hiszen egy csapatmunkáról van szó. Büszke a személyzetre és a közösen elért eredményre. A díj pedig egyfajta ösztönzés a további munkához.
Tolvaj Márta a verseny fontosságával kapcsolatban úgy nyilatkozott: a város a jövőben komoly idegenforgalmi fejlesztésekre készül. Azonban az attrakciókon túl az is fontos, hogy megfelelő minőségű szálláshelyekkel és vendéglátóhelyekkel fogadhassuk az ideérkező turistákat. Az évente meghirdetett verseny ezért remélhetőleg minden éttermet, kávézót, cukrászdát arra ösztönöz, hogy a tőlük telhető legmagasabb minőséget produkálják, s ne féljenek az újításoktól.
A városmarketing nemcsak arról szól, hogy „kifelé” népszerűsítsük Zalaegerszeget, hanem arról is, hogy a helybélieknek élmény legyen itt lakni – fogalmazott Horváth Szilárd, a Városmarketing Iroda vezetője. Szerinte a verseny abban is segít, hogy a zalaegerszegiek jobban megismerjék a rendelkezésükre álló vendéglátóhelyeket, és hogy az üzemeltetők magas színvonalon működtessék az éttermeket.

vissza az elejére