Vasútmodellek a VMK-ban | Szemléletváltás, drónok, adatbázisok | Egerszegi kapocs: együttgondolkodás |
Vasútmodell- és vasúttörténeti kiállításra várták az érdeklődőket a hétvégén a Keresztury Dezső VMK-ba. A nemcsak gyerekeknek szóló programon eredeti tervek alapján készült vágányhálózatokat és állomásokat láthattak a nézők.
Meg persze vonatokat szép számmal; legyen szó személy- vagy tehervagonokból
összeállított szerelvényekről. A több mint 250 méter hosszú terepasztalon
megelevenedett ezenkívül a közúti közlekedés is, sőt a valósághű domborzati
viszonyok között még mezőgazdasági munkagépeket, tűzoltóautót, vagy éppen
vonatra várakozó, miniatűr embereket is látni lehetett. A vasúti és közlekedési
modellek H0 (1:87) méretarányúak.
|
Szemléletváltás, drónok, adatbázisok
Újdonságok a közgyűjteményekben
n 1986-ban került sor az első zalai közgyűjteményi szakmai napokra, mely azóta is a megyében működő kulturális intézmények egyfajta seregszemléje. A legfrissebb kutatási eredményeket ismertető előadás-sorozatra kétévente kerül sor.
– pP –
Idén a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtá rban zajlott a
kétnapos esemény, melyen a megyében működő múzeumok, könyvtárak, illetve a
levéltár munkatársai tartottak változatos témákban előadásokat. A résztvevőket
Gecse Péter alpolgármester és Kiss Gábor, a
házigazda intézmény igazgatója köszöntötte. Bevezetésképpen elhangzott:
örömteli, hogy harmincegy év elteltével sem fulladt ki az előadássorozat.
Köszönhető ez többek között annak, hogy az intézményeket szoros munkakapcsolat
és együttműködési szándék köti össze.
A mostani, harmincnál is több prezentáció során számos érdekesség és szakmai
újítás hangzott el. Lapunk kulturális oldalán ezekből olvasható ízelítő.
|
Havasi Bálint |
Szemléletváltás előtt a múzeumok
Mi lehet a múzeumok és a közönség, illetve a közösségek viszonya a 21.
században? Milyen új kihívásoknak kell megfelelniük a közgyűjteményeknek
napjainkban ahhoz, hogy ne csökkenjen drasztikusan a múzeumok látogatottsága?És
egyáltalán, mi egy mai modern múzeum feladata? Többek között ezekre a kérdésekre
kereste a választ előadásában Havasi Bálint, a keszthelyi Balatoni
Múzeum igazgatója. Az előadó az ICOM (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) irányelveit,
valamint olasz, brit és dán modelleket figyelembe véve úgy látja, hogy az
intézmények paradigmaváltás előtt állnak. A hazai muzeológiában azonban
lassabban haladnak ezek a folyamatok, mint a nyugat-európai országokban. Ma már
elavultnak számít az a szemlélet, ami a múzeumokat a „tudomány templomaiként”
tiszteli.
Az igazgató elmondta: míg a tradicionális múzeumok célja és alapelve az anyagi
örökség megőrzése és fenntartása, valamint a tárgyak védelme volt, addig az új
múzeumoknak az identitásképzéssel, a mindennapi problémákkal és a közönség
orientációjával is foglalkozniuk kell. A korábbi tárgyközpontúság helyett pedig
a témaközpontúságra kell törekedni. Nemcsak a közönség (egyéni vagy csoportos
látogatók), hanem a helyi vagy virtuális közösségek aktív részvételére is
szüksége van a mai múzeumoknak. Jelenti ez például az interneten lévő közösségi
oldalak (az osztott és osztható tartalmak) aktívabb használatát, de egy-egy téma
iránt érdeklődő csoportok (térképészek, fémkeresősök, gyűjtők, helytörténet
iránt érdeklődők) bevonását is a munkába. Havasi Bálint szerint a
közösségfejlesztésen túl, ugyanilyen fontos az üzleti szféra megszólítása is,
hiszen az állami finanszírozáson kívül a helyi forrásokat is meg kell találni.
Új adatbázisok és levéltári pedagógia
Egy országos projekt részeként két új adatbázis kiépítése zajlik az MNL Zala
Megyei Levéltárában. A szakmai napon a „Csillagosok és katonák” címet kapó
munkafolyamatról Káli Csaba történész, a levéltár
igazgatóhelyettese számolt be. A „Csillagosok” valójában nem más, mint egy
pártarchontológiai (tisztségviselői) adatbázis, mely az 1948–89 közötti
pártvezetők adatait (név, életpálya, párttagság, pártfunkció, kitüntetések,
büntetések) gyűjti össze egy webes felületen. A dolog érdekessége, hogy a zalai
levéltár munkatársai által néhány éve kitalált rendszert vették át a levéltárak,
így a jövő év közepére összeálló országos adatbázis is erre épül, kiegészülve a
többi levéltár anyagával. Az adatbázis-fejlesztés másik eleme, vagyis a
„Katonák” pedig Zala megye I. világháborús katonai veszteségeit foglalja össze a
halotti anyakönyvek alapján. Az adatbázisban nemcsak a magyar, hanem a megye
területén elhunyt olasz és orosz hadifoglyok adatai is szerepelnek majd.
A szakmán belül újdonságnak számít a levéltár-pedagógia is, melynek részleteiről
Erős Krisztina levéltáros számolt be. Mint fogalmazott: a
múzeumokhoz hasonlóan a levéltáraknak sem csak a klasszikus feladatokra kell
napjainkban fókuszálniuk. Az adatbázis-építés, digitalizálás, elektronikus
ügyintézés és a szolgáltató levéltárak program után az is fontos, hogy a 10–18
éves korosztályt bevonzzák az intézménybe. Vagy, hogy a levéltár kollégái
menjenek a gyerekek közé, egy-egy tematikus foglalkozás erejéig. A levéltári
órák elindításához jó alkalom volt a reformáció 500. évfordulója, melyhez több,
diákoknak szóló, interaktív program is kapcsolódott. A tanulókat ezenkívül a
családfakutatás alapjaival, valamint a címer- és pecséttannal, vagy akár
iskolájuk történetének dokumentumaival is megismertetik.
Művészeti hagyaték és drónok a tudományban
Öt évvel ezelőtt hunyt el Fischer György szobrászművész, akinek
munkásságát – szobrainak szimbolikájától kezdve a köztéri alkotásait övező
mizériákig – dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji
Múzeum igazgatóhelyettese értékelte. Az előadás apropóját az adta, hogy november
végén a múzeum gondozásában megjelenik egy átfogó kötet a képzőművész
életművéről. Fischer három évtizedes pályáját – néhány kisebb változástól
eltekintve – nem lehet korszakokra osztani. Absztrahálásának lényege mindvégig
ugyanaz maradt: az emberi test részekre bontása, a felesleges dolgok
eltávolítása. Ennek eredményei az izgalmas, elnyújtott, groteszk mozdulatok;
vagyis azok a fischeri formák, amik valójában az emberi psziché rejtelmeibe
avatják be a nézőt. Az alkotások azt mutatják meg a lélek rezdüléseiből, amit a
társadalom épp elhallgatni igyekszik. Ezért is volt néha elutasító alkotásaival
a közönség konzervatívabb ízlésű része, illetve sok megrendelő. Pedig Fischer
nem a megbotránkoztatást, hanem az ízlésformálást tűzte ki célul; szobrászként
éppúgy, mint művésztanárként az Ady-iskolában.
A múzeumi munka egy másik újdonságáról Eke István régész számolt
be. Rávilágítva a drónok használatának fontosságára a kulturális
örökségvédelemben. Elmondta: a közelmúltban egy Ligetfalva határában lévő neolit
körároknál, illetve a leendő Mindszenty-központ területén zajló régészeti
ásatásnál tesztelték az eszközt. A légi felvételek segítségével pontosabb
digitális domborzati modelleket tudnak létrehozni, és olyan dolgokat is
megláthatnak a szakemberek, amik a felszínről nem megfigyelhetők. A múzeum
tervei között szerepel az is, hogy tudományos célra drónt vásárol a
közeljövőben.
Miért jó (öröm)olvasni?
Az olvasási szokásokra, illetve a megváltozott olvasási körülményekre hívta fel
a figyelmet előadásában Tóth Renáta, a megyei könyvtár
olvasószolgálati csoportvezetője. Olvashatunk tanulási, ismeretbővítési, vagy
éppen szórakoztató céllal, azonban az olvasott dokumentumok formája ma már
többféle is lehet. A hagyományos könyveken kívül megjelentek az
e-bookok, és más elektronikus tartalmak. Mindezek pedig figyelmünket is
befolyásolhatják; főleg, ha ismeretszerzési céllal próbálunk minél gyorsabban,
minél több információkhoz jutni. A többfelé osztott figyelem nem mindig
hatékony, jobb, ha inkább csak egy dologra/szövegre koncentrálunk egyszerre.
Az örömolvasás leginkább akkor élhető át, ha nyugodt körülmények között, saját
kedvünkre, saját szórakoztatásunkra olvashatunk. Ez azon túl, hogy esztétikai
élményt ad, akár terápiás célokat is szolgálhat. Egy-egy jól megválasztott könyv
ugyanis átsegíthet a nehezebb élethelyzeteken. A könyvtár több célirányos
programmal is igyekszik a fiatalabb korosztályokat (öröm)olvasásra ösztönözni.
A megye közgyűjteményeinek munkatársai legközelebb 2019-ben találkoznak, a
tervek szerint akkor a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum ad otthont a szakmai
tanácskozásnak.
A közgyűjteményi napok zárásaként mutatták be a „Csány László és
kortársai” című kötetet. Ennek részleteiről lapunk következő számában
olvashatnak.
Egerszegi kapocs: együttgondolkodás
Sínáthelyezés, megszüntetett átjárók
n Hetedik alkalommal találkoztak Budapesten a Zalaegerszegről elszármazottak, de a városhoz a mai napig kötődők. Az Egerszegi Kapocs jó alkalom minden évben arra, hogy a résztvevők együtt gondolkodjanak a zalai megyeszékhely további fejlesztéséről, melyhez segítséget is tudnak nyújtani.
A rendezvény Balaicz Zoltán köszöntőjével kezdődött. A
polgármester az elmúlt év gazdasági helyzetéről szólt, bemutatva az eredményeket
és utalva arra a folyamatra, melyet 2014 óta követ az újonnan választott
képviselő-testület. Mint fogalmazott, 2020-ig Zalaegerszeg az európai uniós
TOP-program keretében 16,8 milliárd forintot használhat fel, aminek
következtében intézmények, utak, járdák, terek, parkok újulnak meg. A Modern
Városok Program mintegy 200 milliárd forintos beruházást jelent szintén
2020-ig.Mit jelent mindez a számok tükrében? A városi uszoda beruházásra 6,7
milliárd, az Alsóerdei Sport- és Rekreációs Központ megvalósítására 3,6
milliárd, a Zöld Zala Park, Gébárti-tó fejlesztésére valamint a Vizslapark
megújítására 982 millió forint, a kézművestermékek helyi piacára 500 millió
forint jut. 2020-ig 15 kilométer kerékpárút-hálózat épül meg 1,1 milliárd
forintból. A Mindszenty-projektre 5,6 milliárd áll rendelkezésre. A polgármester
elmondta: a 2010-ben bezárt Balaton Hotel felújítása és új néven történő
újranyitása
64 szobával, négycsillagos minősítéssel, 100-fős konferenciateremmel,
wellnessfürdővel szintén napirenden van. 2015-től 438 új vagy épülő otthon talál
gazdára, a város támogatási rendszert dolgozott ki a CSOK-programhoz
kapcsolódva.
A munkaerőhelyzetről Balaicz Zoltán elmondta: míg 2014-ben 4,7,
addig 2017 októberében 2,7 százalék a regisztrált álláskeresők száma, ami
mintegy ezer főt jelent. Az elmúlt év munkahelyteremtő beruházásait is értékelte
és jelezte, a jövő évre áthúzódó fejlesztésekkel közel 800 új munkahely jön
létre. Kiemelte, a Flextronics 15 év után új üzemcsarnok építésébe kezdett.
Fontosnak nevezte, hogy a volt ZÁÉV-szálló a 21. század igényeinek megfelelő
munkásszállóvá válik, az építkezés 2018 januárjában kezdődik. Az
útfejlesztésekkel kapcsolatban elhangzott: a Zalaegerszeg és M7-es közötti
R76-os kétszer kétsávos gyorsforgalmi út beruházásánál az M7-es és Fenékpuszta,
valamint Zalaegerszeg és Alsónemesapáti közötti szakasz kivitelezésére a
közbeszerzési eljárás már lezajlott. A járműipari tesztpálya építéséről
elmondta, Zalaegerszeg az ötödik generációs mobilhálózat tesztvárosa. A
kormánytól 300 millió forintot kaptak a logisztikai központ és konténerterminál
előkészítésére.
A prezentációban kitért a polgármester a nevelési, oktatási intézmények
felújítására, az egészségügyi ellátásra, megemlítve a Botfy utcai ügyelet
megújítását. Szó volt természetesen a felsőoktatás helyzetéről, a duális
képzőközpont lehetőségeiről, az idősellátásról. Újdonságként megemlítette, hogy
adventkor szabadtéri jégpálya nyílik Zalaegerszegen.
Balaicz Zoltán tájékoztató előadása után Vigh László
országgyűlési képviselő a járműipari tesztpálya jelentőségéről szólt, valamint
kiemelte a megyében folyó legfontosabb fejlesztéseket. Dr. Palkovics
László, a tesztpálya kormánybiztosa elismeréssel szólt a zalaegerszegi
fejlesztésekről és a tesztpálya-beruházás jelenlegi helyzetéről, dicsérve a
közreműködők munkáját. Az Egerszegi Kapocs kötetlen, baráti beszélgetéssel
folytatódott.