A zalai top 100 kiadvány

n „Tükör és összefoglaló egy megye gazdaságáról” – így jellemezte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a TOP 100 bemutatóján a kiadványt, amelynek hatodik száma jelent meg a közelmúltban.

A NAV Zala Megyei Adó- és Vámigazgatósága, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Zalai Hírlap közös kezdeményezését az a szándék hívta életre, hogy az üzleti élet aktualitásai iránt érdeklődők pontos és részletes képet kapjanak a térség, a megye gazdaságáról.
A megyeházán megtartott találkozón dr. Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat tevékenységével kapcsolatban elmondta: a legfontosabb a térség gazdasági fejlődésének előmozdítása és az európai uniós források felhasználásának koordinálása. A 2020-ig tartó időszakban 23 milliárd forintot fordíthatnak fejlesztésekre a TOP-program keretében, melyre 100 százalékos támogatási intenzitással civil szervezetek, egyházak és önkormányzatok pályázhatnak. Ezen túl a két megyei jogú városnak is közel 25 milliárdos a kerete, hangzott el. A közgyűlés elnöke szólt azokról a beruházásokról, fejlesztésekről, melyek a pályázatok keretében valósulnak meg a közeljövőben. Kiemelt fejlesztési programként említette, hogy 2018-ban elkezdődhet a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő, a sármelléki repülőteret érintő R76-os gyorsforgalmi út építése, mintegy 170 milliárd forintos költségvetéssel. Több mint 21 milliárd forintból kétszer kétsávos gyorsforgalmi úttá bővül az M70-es, melynek kivitelezési munkái már el is kezdődtek. Szólt a Zalaegerszeg– Rédics–Lendva vasútvonal felújításáról és helyreállításáról, a 40 milliárd forint hazai forrásból megvalósuló járműipari tesztpályáról.
Ugyanakkor megjegyezte: a nagy fejlesztések mellett, nem feledkezhetnek meg a megye mellék- és kerékpárút-hálózatának fejlesztéséről, felújításáról sem.

vissza az elejére

Tavaszra két épület is elkészülhet

Sajtóbejárás a zalaegerszegi tesztpályán

n A zalaegerszegi járműipari tesztpálya az ékes bizonyítéka annak, hogy Magyarország nem egy „összeszerelő üzem” – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere a több mint 40 milliárd forintos beruházással épülő tesztpálya első épületének induló alapozásán.

– A. L. –

Balog Zoltán kifejtette, hogy az autóipar hazánk húzóágazata, ekképpen ami tudásban, kutatásban, fejlesztésben köré épül, azt saját erőből kell megcsinálni és működtetni. A tesztpálya helyi jelentőségén túl egy olyan szintlépést jelent a magyar gazdaságban, a magyar iparfejlesztésben, ami eddig nem volt. Mindehhez a magyar felsőoktatás „gazdaságbarát programjai”, szakirányú képzései is illeszkednek, ami éppen ezért köti össze a Nemzetgazdasági Minisztériumot az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI), emelte ki.
Dr. Palkovics László, az EMMI oktatási államtitkára, a tesztpálya kormánybiztosa ehhez azt fűzte hozzá, hogy ma éppen két nagyobb, együttesen több mint 3 milliárd forintos forrást felhasználó oktatási, kutatás-fejlesztési projekt nyitórendezvényét tartották a BGE zalaegerszegi gazdálkodási karán. A több, egyetemet érintő projekt közvetlenül kapcsolódik a járműipari tesztpályához, és ezzel nemcsak az infrastruktúrát, hanem a szakmai tudományos környezetet is fejlesztik olyan mérnökök, kutatók és más szakemberek képzésével, akik a próbapálya működtetése mellett, az azt igénybe vevő vállalatok szükségleteit is kiszolgálják.
A zalaegerszegi tesztpályát három év alatt kívánják felépíteni, melynek első ütemével jövő tavaszra szeretnének elkészülni, mondta el Vigh László országgyűlési képviselő, a pálya miniszteri biztosa. A sajtóbejárás okán jelezte, most kezdődött el az első épület, egy 2000 négyzetméteres technikai épület alapozása, melynek építését a kivitelező ZÁÉV Zrt. március végére fejezi be. A szomszédságában ugyancsak tavaszra épülhet meg egy 2200 négyzetméteres, Z-épületnek nevezett fogadóépület. A járművek teszteléséhez elkészült már egy 300 méter átmérőjű körpálya 80 centiméter mély kavicsággyal, alatta szőtt geotextíliával. A dinamikus pályán egyszerre 12, áruval megrakott kamiont tudnak tesztelni különféle közlekedési helyzetekben – ismertette Vigh László.
Aznap a BGE két projektnyitó rendezvénynek adott helyet. Az egyik a jövőben meghatározó járműtechnológiák tesztelési folyamatainak kutatása és a Zalaegerszegen épülő járműipari tesztpálya műszaki támogatását szolgálja, melyben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, valamint a Széchenyi István Egyetem vesz részt. A másik uniós program a tehetséggondozás és kutatói utánpótlás fejlesztése autonóm járműirányítási technológiák területén. Ebben a BME, az ELTE, valamint a Széchenyi István Egyetem fogott össze.

vissza az elejére

Káli Csaba

Zavarodottság és emelkedett hangulat

Előadások az ’56-os események emlékére

n Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének emlékére szervezett történelmi emlékestet a Zalaegerszeg Barátai Egyesület. A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben megrendezett eseményen Bali Zoltán elnök köszöntője után Káli Csaba történész, az MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese, és Ötvös István történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja tartott előadást.

– pet –

Káli Csaba a korszak zalaegerszegi történéseivel kapcsolatban elmondta: a vidék forradalma a fővárosihoz képest párnapos késéssel kezdődött el. A zalai megyeszékhelyen október 26-án és 27-én zajlottak a főbb események. Megjelentek a lyukas zászlók, spontán tüntetések kezdődtek (például a Csány-szobornál és az Ady utcában lévő megyei pártbizottság épületénél, ahol ketten meg is haltak). Sor került továbbá a kommunista rendszer szimbólumainak (a vasútállomással szemközti felszabadulási emlékműnek) a ledöntésére is. Más városokhoz hasonlóan, itt is Forradalmi Tanács alakult. Első elnöke Varga Ferenc, november 2-a után pedig Szerencsés Rudolf lett.
Az előadáson számos korabeli fotográfia – többek között dr. Szentmihályi Imre titokban készített fotói – alapján elevenedett meg a múlt. Szentmihályi, a Göcseji Múzeum első igazgatójaként főleg a decemberben zajló újabb tüntetéshullámot dokumentálta, de megörökítette az októberben ledöntött felszabadulási emlékmű környezetét is; immár a szobor nélkül. Felvételeit legtöbbször valamilyen „takarásból” készítette. A hatalom számára veszélyesnek számító negatívokat aztán elrejtette egy hajdinamorzsolóban, amit csak 2006-ban találtak meg véletlenül a Göcseji Falumúzeum kollégái, egy karbantartás során.
A történész a korabeli fotókon látottakat elemezve arra is felhívta a figyelmet, hogy néhányon jól látszik a zavarodott hangulat. Az október 26-i, Csány téri tüntetésnél például a tömegben állók közül nagyon sokan nem is a szónokot, vagyis Szerencsés Rudolfot nézik, hanem mintha forgolódnának az emberek: vajon tényleg megtörténhet-e mindez? Vajon ki áll a háttérben? Az akkori hangulatra az emelkedettség, felfokozottság volt jellemző, némi anarchiával vegyítve. Na, és hogy mindenki tenni akart valamit: orvosolni saját vagy mások sérelmeit.
A megtorlás időszakával kapcsolatban Káli Csaba elmondta: érdekes, hogy éppen ötvenhat ember ellen indult eljárás. Ebből ötvenötöt ítéltek el. Halálos és életfogytig tartó ítélet nem született. A hatalom azonban soha nem felejtett, és nem bocsájtott meg senkinek.
Az est másik előadója, Ötvös István a forradalom és ezzel együtt az azt követő Kádár-korszak legitimitásáról értekezett. Elhangzott: Kádár János utolsó, 1989-es beszédében tulajdonképpen elárulta, hogy mindvégig tudatában volt annak, hogy ha az 1956-os eseményekre nem ellenforradalomként, hanem forradalomként tekintünk, akkor az ő hatalmuk illegitim.

vissza az elejére

Fidesz: közgyűlés után

n Képviselő-testületi döntésekről számolt be a Fidesz-KDNP sajtótájékoztatóján dr. Tóth László frakcióvezető és Bali Zoltán frakcióvezető-helyettes, a gazdasági bizottság elnöke.

Elhangzott, mintegy 1,7 milliárd forintból a TOP-program keretében elvégzik több önkormányzati tulajdonú ingatlan energetikai korszerűsítését. Az általános iskolák közül a Dózsa-, a Liszt- és a Petőfi-iskolák felújítására több mint 800 millió forintot szánnak. Ezenkívül a városi sportcsarnokra 805 milliót és a polgármesteri hivatal hőszigetelésére pedig 120 milliót fordítanak. Hazai forrásból újul meg a sportcsarnok és a Keresztury VMK előtti tér, valamint beruházásokhoz kapcsolódóan olyan útrekonstrukciók is elkezdődhetnek, melyekhez nem kell külön engedély bekérése.
Bali Zoltán a Smart City (intellinges város) programról elmondta: a jövőben az előretekintő, korral haladó városok lesznek előnyben, akik lépést tartanak a modern technológiával. „Okos” utak, zebrák, parkolók, játszóterek, továbbá öt okos infótorony kialakítása is várható. Szólt még a képviselő a szerveshulladék továbbhasznosításának a lehetőségéről, egy biogáz alapú távhőrendszer kiépítéséről.
Dr. Tóth László a Hevesi Sándor Színházzal és a Griff Bábszínházzal kötött fenntartói megállapodásról szólt, melyet az önkormányzat 2020 végéig meghoszszabbított. Jelezte azt is, hogy a város a bazitai TV-toronyra az Antenna Hungaria Zrt.-vel bérleti szerződést módosított, és 2024-ig 15 darab antenna elhelyezését engedélyezi.

vissza az elejére

Száz új munkahely

Hárommilliárdos beruházás zalaegerszegen

n Az elmúlt héten Budapesten az Edelmann Hungary Packaging Zrt. beruházásával kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megbeszélést folytatott a cég képviselőivel, melyen részt vett Vigh László országgyűlési képviselő és Balaicz Zoltán polgármester.

A 100 új munkahelyet teremtő fejlesztéshez a kormány 786,9 millió forint támogatást ad, mondta a megbeszélést követő sajtótájékoztatón a miniszter, hozzátéve: Az Edelmann zalaegerszegi beruházása teljes mértékben egybevág a magyar gazdasági stratégiával. Czirkl György vezérigazgató elmondta: új gépeket, köztük nyomó- és ragasztógépeket állítanak termelésbe, ezzel a vállalat bővíteni tudja termékpalettáját, korszerűbb és versenyképesebb lesz.
Vigh László országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy az elmúlt három év alatt több mint háromezer munkahely létesült Zalaegerszegen, a munkanélküliségi ráta pedig most csak 2,7 százalék.
Ezren keresnek munkát, míg a kínált munkahelyek száma 1500. A képviselő szólt a város 18 pontos programcsomagjáról, a folyamatban lévő beruházásokról, fejlesztésekről, kiemelve a tesztpálya építését.

vissza az elejére