Palánkfal, ágyúgolyók és téglaégető

Értékes leletek az egerszegi vár területéről

n Hamarosan befejeződik a régészeti feltárás a leendő Mindszenty-emlékközpont területén. A szakemberek augusztus vége óta végeznek ásatásokat a Göcseji Múzeum mellett elterülő 900 négyzetméteres telken, melyen egykoron az egerszegi végvár egy része terült el.

– pP –

Az elmúlt hónapok ásatásainak eredményeiről bejárással egybekötött sajtótájékoztatón számolt be Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum régésze. Az ásatásvezető elmondta: a 14. századtól a 18–19. századig találtak objektumokat és leleteket a helyszínen, hiszen a város ezen területe gyakorlatilag mindvégig lakott volt. Sok minden előkerült az egykori végvárral kapcsolatban, amire számítottak is, ám számos meglepetés is érte a szakembereket; és nemcsak a török korból.
Ami várható volt – és már a korábbi kutatások is bizonyították –, hogy ezen a részen terült el az egerszegi vár keleti palánkfala és a várárok. Ezek maradványait most is megtalálták. A keleti palánkfal cölöpsorai jól kivehetők; a kisebb és nagyobb cölöplyukak arra engednek következtetni, hogy masszív fal övezte a várat. A végvár korából nagyon sok leletanyag került elő. A használati tárgyak maradványai között találni fazéktöredékeket, kannákat, kályhacsempét, korsókat és állati csontokat is. Előkerült továbbá két ágyúgolyó és egy ágyúcső töredéke is. Mivel a várat nem ostromolták, a régészek azt feltételezik, hogy a végvár fegyverraktárából maradtak hátra az emlékek.
A szakembereket meglepetésként érte, hogy az említett keleti palánkfaltól kissé nyugatra, a Várkör utca irányába, egy másik kettős cölöpsor is előkerült. Ez viszont nem olyan masszív, mint az előző. Valószínű, hogy a vár egy korábbi erődítésének része lehetett ez fal, amit később elbontottak.
A keleti, masszívabb falhoz támaszkodott a feltárás egyik legfontosabb objektuma, egy 17. század második feléből származó épület. Ennek betöltésében egy összeomlott kályhát találtak a múzeum munkatársai. Innen került elő az az 1670-es évszámmal ellátott díszes kályhacsempe is, melyen egy kétfejű sas, vagyis a Habsburg-címer látható. Simmer Lívia érdekességképpen elmondta, hogy ugyanilyen csempékből épült fel a sümegi palotában a veszprémi püspök kályhája is. A püspök az egerszegi vár birtokosa is volt akkor, így előfordulhat, hogy valamilyen előkelőség használta ezt az épületet. Ezt támasztja alá az is, hogy úgynevezett habánkerámiák is előkerültek a ház betöltéséből, ami szintén módosabb tulajdonosra utal. Ebben az objektumban egyébként sok elszenesedett növényi maradványt (lencse, borsó, köles) és zsákvászondarabot is találtak. Sőt, még kukoricát is, ami azért érdekes, mert ilyen korai időből még nem került elő kukoricamaradvány Zalában.
Ami az ásatás területéről előkerült korábbi leleteket illeti: felszínre került egy 14. század második feléből, vagy 15. század elejéről származó, „egyszer használatos” téglaégető kemence. Ez az objektum azért fontos, mert ilyen korai időszakból származó régészeti emlék még nem nagyon volt a város területén. Csak az innen nem messze álló, egykori gótikus plébániatemplom. A régész szerint ezért lehet, hogy a kemencében éppen annak a tégláit égették ki egykor. De az is lehet, hogy a börtön épülete alatt megbúvó, egykori püspöki udvarház épületéhez égették itt a téglákat. Mivel ezek a nagyméretű kemencék egyszer használatosak voltak, előfordulhat, hogy több ilyen téglaégető kemence maradványát is rejti a közelben a föld.
Az újabb kori leletekkel kapcsolatban elhangzott: találtak egy 19. századi téglaépületet is, ami 1823-ban épülhetett, egy évvel később pedig a Festetics-család vásárolta meg a szomszédos telkekkel együtt. (Ez az épület amúgy már szerepel az 1826-os tűzvész után készült városi rendezési terv térképén is.)
Simmer Lívia elárulta azt is, hogy a különböző korokból származó leletanyagok (melyek jó része a már említett használati tárgyak töredéke) összesen negyven ládát töltöttek meg. A leendő Mindszenty-központ területén végzett ásatás mindenképpen sikeresnek és eredményesnek mondható, ami sok újdonsággal szolgál nemcsak a végvár, hanem a város történetével kapcsolatban is.

vissza az elejére

Segítve a szakmaválasztást

Szakképzési börze általános iskolásoknak

n A zalaegerszegi és más települési középfokú oktatási intézmények által nyújtott szakmai képzésekkel ismerkedhettek meg a hetedikes, nyolcadikos általános iskolások a Zala Megyei Kormányhivatal által szervezett Pályaválasztási Kiállítás és Szakmabemutatón az Apáczai VMK-ban.

– liv –

A rendezvényt azzal a szándékkal szervezték meg, hogy az elérhető szakmák bemutatásával megkönnyítsék a döntést a pályaválasztás előtt álló általános iskolás diákok számára, mondta el érdeklődésünkre dr. Árok Krisztina, a kormányhivatal társadalombiztosítási és foglalkoztatási főosztályának vezetője. A látványos szakmabemutatók révén valóban testközelből ismerhetik meg, illetve kaphatnak információkat azokról a szakmákról, melyek érdeklik őket. Ebben készséggel áll rendelkezésükre valamennyi zalaegerszegi szakközépiskola és szakoktató intézmény, valamint a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A kiállításon a katasztrófavédelem és a rendőrség is számít a diákok figyelmére, ahogy más településbeli képzőintézmények is.
Nagy volt a nyüzsgés valamennyi standnál, hiszen nemcsak beszéltek az adott szakmáról, hanem be is mutatták azokat a már odajáró középiskolások jóvoltából. A zalaegerszegi Páterdombi Szakképző Iskola cukrásztanulói fondantból tortadíszeket készítettek. A képzés sikerességét mutatja, hogy egyik diákjuk cukrász kategóriában aranyérmet szerzett a felcsúti Letenyey Gasztro versenyen a 2016–17-es tanévben.
– A cukrászszakmát elsősorban azoknak ajánlom, akik szeretnek alkotni. Ebben a szakmában valóban az alkotás örömét, saját kreativitásunkat tapasztalhatjuk meg olyan kitűnő alapanyagok tárházával, amikből szinte bármi készíthető. A vizuális látvány mellett persze még fontosabb a gasztronómiai élmény, amit egy sütemény nyújthat – válaszolta kérdésünkre Czimber Patrícia végzős hallgató, aki szeretné ezen a területen továbbképezni magát.
A kiállításon idén is megjelent az FVM Vépi Mezőgazdasági Szakgimnáziuma és Szakképző Iskolája, amely több zalai diákkal büszkélkedhet, és akikről úgy tartják, hogy nagyon jól neveltek. Az iskola képzési kínálatáról Savanyó Ferencné gyakorlati oktatásvezetőt kérdeztük. Elmondta, szakgimnázium keretében növénytermesztést és állattenyésztést, valamint mezőgazdasági gépészetet tanulnak a diákok, akik felsőfokú intézményekben folytathatják tanulmányaikat. A rendészeti képzésükön pedig közszolgálati ügyintézőket képeznek. Nagy népszerűségének örvend a középiskolai mezőgazdasági gépész szakuk is, ami hiányszakma lévén, ösztöndíjas képzés. A következő tanévben két új, a kistermelői élelmiszer-előállító, falusi vendéglátó valamint a családi gazdálkodó szakot vezetik be.
Az iskolák interaktív módon is felhívták a diákok figyelmét az általuk oktatott szakmákra, akik kérdéseiket feltehették a pályaorientációs foglalkozásokon is.

vissza az elejére

Roma holokauszt

Tanulni kell a múltból

n A roma holokauszt áldozataira emlékeztek Zalaegerszegen a vasútállomásnál található emlékműnél. Immár tizenötödik éve helyeznek el itt, Farkas Ferenc szobrászművész alkotásánál koszorúkat, gyújtanak mécsest, miközben a túlélők is felidézik a 73 évvel ezelőtti eseményeket.

– b. k. –

A Zalaegerszegi Roma Nemzetiségi Önkormányzat vállalta a megemlékezés évről évre való megrendezését. Ilyenkor az 1944. november 3-án elhurcolt cigány családok sorsát idézik fel. Évek óta csatlakoznak a rendezvényhez a városi önkormányzat, illetve a zsidó hitközség képviselői.
Galbavy Zoltán városházi képviselő az etnikai hovatartozás miatt elhurcoltak sorsáról beszélt. Az orvosi kísérletekről, az éheztetésről, az egyéb megaláztatásokról, a sáros földről kényszerített evéstől a WC hiányáig, fizikai bántalmazásoktól az elhunytakkal megesett méltánytalanságokig.
Dömötör Csaba, az RNÖ elnöke napjaink háborújáról beszélt, mely a lelkekben és a gondolatok szintjén zajlik. A gyűlöletkeltés korában, még a tettlegesség előtt lépni kell, mondta, hozzátéve: aki roma, az ma is kevesebbnek számít, azt ma is kevesebb illeti.
– A múltnak akkor van értelme, ha tanulunk belőle, és a múltról azt is tudni kell, hogy hajlamos megismételni önmagát. Nem szabad címkézni, az egyént kell nézni – mondta többek között Dömötör Csaba.
A zsidó hitközség nevében Árvai József alelnök mondott beszédet, míg túlélőként Forgács József idézte fel az anno hétévesen átélt eseményeket.
A rendezvény végén koszorúzásra és mécsesgyújtásra került sor.

vissza az elejére