Séták, imák, ételek

Tudj meg minél többet zalaegerszegről!

n Három éve várják ismertterjesztő sétákra a városlakókat és a turistákat az idegenforgalmi szakemberek a megyeszékhelyen. A fő cél, Zalaegerszeg megismerése, az identitástudat erősítése. S megannyi rácsodálkoznivalót találhatunk, akárha tősgyökeres helybéliek vagyunk is. A 770 éves városnak van múltja, 550 utcája, vannak titkai, legjei. Sétálni tehát lesz hová jövőre is.

– Bánfi Kati –

Addig is egy kis mérlegelésre kértük Pereszteginé Szabó Júliát, a városi önkormányzat által is támogatott program szervezőjét.
– Harmadik éve hirdetjük meg a séta lehetőségét. A város napjától a turizmus napjáig, azaz május közepétől szeptember végéig tart ez a rendezvény. Az idén 6 alkalomból állt, s voltak benne úgynevezett premierséták, melyre első alkalommal került sor. Így Mindszenty nyomába eredtünk, kitekintettünk a városrészek felé, Jánkahegyre és Páterdombra, valamint a piac és környékének érdekességeit is meglátogattuk. De hagyomány az is, hogy a sikeres, jó visszhangú sétákat megismételjük. Szintén újdonság, hogy a történelmi érdekességekre építő séták mellett megjelentek a tematikusok is, így a város templomait, gasztronómiáját bemutató programok.
– Milyen részvétel jellemző?
– Átlagosan harmincan jelentkeztek egy-egy alkalomra. Főként a nyugdíjas korosztály, bár volt példa diákokra is. Többségében helybeliek vesznek részt, 10–20 százalékban turisták. A jövőbeli cél ez utóbbiak számának növelése. De sok rácsodálkoznivalót tudunk mutatni a helybélieknek is.
– Zalaegerszeg kellő turisztikai érdekességeket tud felvonultatni?
– Abszolút. Az idei évforduló alkalmából több tájékoztatófüzetet is kiadtunk, mely ezeket mutatja be. S éppen a sok érdekesség miatt szeretnénk jövőre is folytatni a programot.
S aki nem hiszi, járjon utána, mennyi mindent nem tud arról a városról, ahol nap mint nap él, munkába jár, családot nevel, pihen. Több leget, akár világszenzációt is, fel lehet sorolni. Így a világon egyedüli földönjáró toronyórát. Vagy Közép-Európa legelső integrált játszóterét, Európa legrégebbi türelemüvegét, az ország első szabadtéri múzeumát, legnagyobb szabadtéri műszaki múzeumát, legnagyobb hullámmedencéjét, első Deák-szobrát tudhatjuk magunkénak. De lehet, ezek a közismertebb tények közé tartoznak.
Akkor tudjuk meg, mekkora a világ legkisebb könyve és türelemüvege, mely szintén a mi birtokunkban van. Vagy miért nem háromtornyos a Mária Magdolna- templom, illetve, mire emlékeztet a posta tetején lévő torony. Magyarország legelső polgári gépeltérítése is idekötődik, ahogy az egyik legnagyobb kockásliliom-mező is. A város legmagasabb pontja Botfán van, a Kandikónál is magasabb Karácsony-hegyen. Talán sokan elsétálnak észrevétlen a ruhaipari emlékművek előtt, s tudjuk-e, melyik szobrot költöztették a legtöbbet, s melyik utca viselte a legtöbb nevet. Szobroknál maradva, melyik városrészben van a legtöbb, illetve hol van a régió legnagyobb rendezett szoborparkja? Vagy, hogy hol volt régen a piac, melyik óvodát jelölt egy kis angyalka, melyik „étteremben” születtek egykor a babák, hol tartották az első majálisokat, illetve a mozizás milyen egerszegi érdekességekkel és leggel bír. Miről nevezetes a vasútállomás épülete, hol állt a kórházkápolna, vagy az egykori gettó?
Hol lehetett egykor sziklakert mellett múlatni az időt? Tudjuk-e, hogy az Azáleás-völgy helyén sűrű akácos volt, s hogy az Alsóerdő, az ország második létesített parkerdeje, Aranyoslap pedig elsőként élvezte a helyi védettséget. Hogy a hírhedt tűzeseteket előre bejelentették? Hogy a levéltár 3 méteres Balaton-atlaszt rejt, ahogy a Deák-könyvtár páncéldoboza is kincseket zár magába. Honnét kapta nevét a Kispest utca, s melyik hídunk a budapesti Árpád-híd kicsinyített változata, miről nevezetes a tv-torony? Hány éves a legrégebbi sírjel, illetve a legidősebb fa? Mi volt a Petőfi laktanyából induló „Zala-gyakorlat”? Hallottuk-e, hogy a Gébárti-tó helyén egykor malom őrölt? Melyik múzeumunk vonultatja a legek garmadáját?
Ha több kérdésre is „nem” vagy „nem tudom” a válasz, sétára fel!

vissza az elejére

Környezettudatosság a Zöld kampuszon

Ötéves a bge gazdálkodási karának mintaprojektje

n A fenntartható életmód népszerűsítését, a környezettudatos fogyasztói magatartás elterjesztését tűzte zászlajára öt évvel ezelőtt a BGE zalaegerszegi gazdálkodási kara Zöld kampusz mintaprojektjében. A zöld út ötéves születésnapját Nyári egyetem az ősz jegyében című konferenciával ünnepelték meg, melyen a projekt eredményeinek tükrében a fenntarthatóság témáját állították a középpontba.

– A. L. –

Több mint hétezer látogató, több mint háromezer sajtóhír, ez a rövid mérlege az uniós támogatásból megvalósított Zöld kampusz mintaprojektnek, mely előtt a BGE az Infocentrum létesítésével már letette névjegyét a fenntarthatóság mellett. Lambertné Katona Mónika dékán, a projekt vezetője tájékoztatójából továbbá kiderült, hogy a 2012 őszén induló projekt során olyan beruházásokat hajtottak végre, melyekkel egyaránt csökkentették a környezeti terhelést, valamint dologi kiadásaikat. Ezeket a megoldásokat tanösvénybe ágyazva mutatták be az érdeklődőknek. Mindehhez sajátos egyetemi nevelési programot társítottak, az oktatás és kutatás mellett úgynevezett harmadik missziót vállalva a környezettudatos magatartásformák elterjesztésében. A Zöld kampusz mintaprojekt mára olyan egységes szemléletté forrott ki a karon, ami egyedi értéket képvisel a felsőoktatási intézmények között, emelte ki a dékán.
A kampusz csakugyan zöld, hiszen több mint negyven mérőhelyen kísérik figyelemmel a környezeti terhelés alakulását, amit széndioxid-egyenértékben is kifejeznek. Gombos Tamás műszaki ügyvivőtől azt is megtudtuk, hogy fogyasztási adataikat külsős cégek is felhasználják saját fejlesztéseikben.
Dr. Takács Dávid főiskolai docens, boldogságkutató többek között arról beszélt, fontos hogy a hallgatóik környezettudatosak legyenek, és tisztában legyenek azzal, hogy a fősodrú közgazdaságtan, illetve a pénzügyi és gazdasági gondolkodás nem feltétlenül teszi boldoggá az embert, és nem feltétlenül fenntartható. Ez a profitorientált szemlélet uralja a társadalmakat, a vállatokat és az egyéneket, ami károsítva az ökoszisztémát, veszélybe sodorta a földi létet.
A mintaprojektben kialakított tanösvény az egyetem geotermikus rendszereit, a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket, kerékpáros közlekedést, a víztakarékos megoldásokat, a napelemes kiserőművet, valamint a komposztálót mutatja be. E programelem egyik vezetője volt Balázsné Lendvai Marietta főiskolai docens, aki elmondta, hogy tanösvényvezetés mellett számos, az ismeretbővítést és szemléletformálást szolgáló programot valósítottak meg. Ezeken az eltelt öt év alatt összesen 7093 fő vett részt, zömmel általános és középiskolás diákok, saját hallgatóik valamint a helyi lakosok.
A mintaprojekt sikerét jelzi, hogy a Földművelésügyi Minisztérium és a KÖVET Egyesület által kiírt pályázaton, a ráfordítást nem igénylő intézkedések kategóriájában a zalaegerszegi gazdálkodási kar elnyerte a „Legszebb mosott gyümölcs a tálban” díjat.

vissza az elejére