Telelés és tajvani beszámoló A „közönség füle” Rokon népek napja Bűvöletes foltok

Telelés és tajvani beszámoló

Karácsonyi készülődés és szakmai siker a griffben

n Télen telelek címmel mutatja be idei karácsonyi műsorát a Griff Bábszínház. A premierre rendhagyó módon nem Zalaegerszegen, hanem Zalalövőn kerül sor. A részletekről, valamint a társulat tajvani útjáról Szűcs István igazgató és Bartal Kiss Rita művészeti vezető számoltak be a sajtónak.

– pet –

A karácsonyi műsorral kapcsolatban elhangzott: kortárs szerzők (többek között Varró Dani, Kukorelly Endre, Tóth Krisztina) prózáiból és verseiből áll össze a zenés produkció, mely az úgynevezett koncertszínház műfajába sorolható. Bartal Kiss Rita rendező elmondta: az előadás nem egy konkrét történetet mesél el, hanem sokkal inkább az asszociációra épít, s a ritmusok, dalok és a zene nyelvén teremt ünnepi hangulatot. Mindezt segítik majd az egyszerű, letisztult (főleg fekete/fehér) díszletek és jelmezek; sok színes kiegészítővel. Ugyan hagyományos értelemben vett bábjáték sem lesz a darabban, azért tárgyjáték igen.
Takács Dániel zenei vezető szerint az országban ritka az olyan bábszínházi társulat, amelyik enynyire muzikális, és a tagok ennyiféle hangszeren tudnak játszani. Ez a karácsonyi előadás kiváló alkalom arra, hogy mindezt a közönségnek is megmutassák.
A Télen telelek című produkció természetesen Zalaegerszegen is látható lesz: december elejétől az Art moziban, de december 9-én a Hevesi Sándor Színház nagyszínpadán is műsorra kerül.
A sajtótájékoztatón Szűcs István beszámolt a társulat közelmúltban lezajlott tajvani útjáról is. Mint fogalmazott: sikeres küldetésen vannak túl. A babaszínházi műfajt népszerűsítették az ázsiai országban; a Griff művészei által rendezett előadásokon és workshopokon Japánból, Szingapúrból és a kínai nyelvterületekről is érkeztek szakemberek, pedagógusok, valamint szülők. A programokon összesen 77 színházi szakember vett részt. Az igazgató úgy látja, hogy a résztvevők bár eleinte kétkedéssel fogadták a babaszínházat, mint műfajt, a programsorozat végére sikerült a kételyeket eloszlatni. Azt volt a legnehezebb megértetni az ottani kollégákkal, hogy a babaszínház nem elsősorban oktatási és nevelési funkciót tölt be; s nem egy konkrét történet elmesélése a cél. Egy 6 hónapos, 1 éves kisgyermek esetében ugyanis nem ez a fontos, hanem hogy az érzékszervein keresztül – a ritmusok, hangok, színek segítségével – hassanak rájuk. A Griff két előadását, a Piroskalandot és a Pöttyött (melyeket többször is bemutattak Tajpejben) végül az ottani babák és szülők is ugyanannyira élvezték, mint az itthoniak.
Szűcs István komoly szakmai sikerként értékelte a több mint tíznapos utat. A tervek szerint a zalaegerszegi bábszínháznak a jövőben is lesz kapcsolata a tajvani kollégákkal.

 

 

 

 

vissza az elejére

                     A „közönség füle”

Köves marcell a hangpáholyban

n Van, amikor nem túlzás azt mondani, egyszerre ötvenfelé figyel. Sőt ez a megállapítás pontos tényt takar. Köves Marcell húsz éve dolgozik hangtechnikusként a Hevesi Sándor Színházban. Főként a zenés művek lelke a hangosítás, melynek egyik szakmailag csúcskíhívást jelentő darabja zajlik mostanában. Mégis erre a munkára leginkább csak akkor figyel fel a közönség, ha valami nem stimmel.

– Bánfi Kati –

A lesötétített nézőtér tetején kis hangpáholy a székhelye. Innét látja, helyesebben füleli az eseményeket, hiszen miközben a keverőpulton rendezgeti a darab hangjait, olvassa a szövegkönyvet, hallgatja a segítők megjegyzéseit, a közönség reagálását, a visszhangot, az akusztikát, nincs idő hátradőlni.
– Már hetek óta megy az Evita, de még nem láttam. Most már szeretném megnézni – mondja mosolyogva, de korántsem túlozva, hiszen 48 csatornára, 44 mikrofonra, 16 hangútra és három monitorra figyel egyszerre. Miközben az éneklő szereplők többségét nem is látja, és külön koncentrál a zenekar minden hangszerére is. Ismernie kell a zenét, csakúgy mint a szöveget, aztán ott vannak még az hangeffektek is. Ha minden simán megy, csak ennyi. De nála csapódnak le az esetleges műszaki hibák, ezernyi baki lehetősége, mellyel mind számolnia kell. Hangsúlyozza is, hogy ez csapatmunka, melyben fő segítői kollégái, Horváth Zsolt és Varga Zoltán.
– A hangtechnikus olyan, mint a parfümkészítő? Pluszképességei vannak az érzékelés terén?
– Kell egy adottság, zenei hallás és műszaki érdeklődés is. Az elméletet meg lehet tanulni az iskolában, de a gyakorlat, ami igazán fejleszt. A húszéves munkám során voltak mérföldkövek, és a jelenlegi Evita a legnagyobb szakmai kihívás, a legbonyolultabb, profi musical, minőségi elvárásokkal, melyet meg kell oldani. De azon még mindig meglepődöm, amikor megjegyzem, például, hogy milyen szépen szólt a kürt és visszakérdeznek, hogy milyen kürt? Nekem természetes, hogy sokfelé tudok füllel figyelni. Ahogy azt is illik kihallani, hogy mondjuk a kórusból, ki az, aki hangosabban énekel. Minden mikrofon végén emberek vannak, akár naponta más-más állapotban, hangulattal, amire szintén tekintettel kell lenni. Személyenként meg kell találni a hangot, pont ezt szeretem ebben a munkában. Sok emberrel kell konzultálni rendezőtől a szabótárig, együtt haladni a cél felé, aztán végül csak az előadáson derül ki, hogy mindez tetszik-e a közönségnek.
– Akkor a monodrámákat kevésbé kedveli?
– Az is lehet izgalmas. Attól függ, mit kér a rendező, mert lehet egy szövegkönyv oldalon belül 20 bejátszásigény is, amire már volt példa. De más jellegű feladat, mint a sok szereplős zenés darabok, vagy a több szereplős próza.
– A rémálma?
– Az, hogy belöknek a színpadra szerepelni – mondja –, de a valóságban inkább a technikai hibák és azok megoldása.
– Az ének azért menne a színpadon?
– Volt középiskolás koromban egy zenekarom. Nem olyan jelentős, inkább a zenei érdeklődés miatt volt fontos a továbbiakat tekintve.
– Pihenés?
– Mivel a munkám nagyon technikai, műszaki jellegű, a természetbe megyek. Fizikai egyensúlyt jelent a szellemi igénybevétel után a kocogás, a triatlon, a csend. Nem tagadom, a kiadós alvás is fontos, mert nagy koncentrációt követel időnként a munkám.
– Az Evita megoldásával hogy van megelégedve?
– Mindig lehetne csiszolni, amíg megy a darab. De azt hiszem, elégedettek lehetünk, megvan az összhang, mindenki százszázalékot tett bele. Amikor meghallottam, hogy jön ez a darab, először csak mosolyogtam, hogy ez komoly-e. Aztán a nyáron lassan felépítettünk egy koncepciót, ami a rendező tervei miatt lépésről lépésre omlott össze. Akkor készítettünk egy új koncepciót. Böhm György iránymutatással koordinált minket, a szakmai feladatok megoldását ránk hagyva. Végül mikor a szereplők összeálltak, jött a zenekar, énekkar, tánckar és apránként alakult minden. És mivel a zenei anyag borzasztóan nehéz, muszáj a lehető legkényelmesebb megoldásokat megtalálni a szereplőknek. A sok újratervezés után végül úgy érzem, talán hátradőlhetünk.

 

 

 

 

vissza az elejére

Rokon népek napja

n A 2013-tól „Finnugor nyelvrokon népek napja”, melyet korábban „Rokon népek napja” néven említettek, alkalmából dr. Tiborcz-Tóth Tünde, a Tallinni (Észtország) Magyar Intézet korábbi igazgatója tartott előadást a Montessori-iskolában.

– b. k. –

A tanárnő, aki a fenti pozíció mellett 3 évig tanított a tartui egyetemen anyanyelvi magyar tanárként, színes bemutatót tartott Észtország kultúrájáról a diákoknak. Többek között elhangzott, hogy a kis északi ország egyéb kincsek híján a tudásra fekteti a hangsúlyt. A fővárosban, a tőlünk 2000 kilométerre lévő Tallinnban található Európa legnagyobb összefüggő középkori városrésze, mely teljes épségben megmaradt, s hogy a lappföldi Mikulás is észtül beszél, tehát rokonunk. Szintén itt található Európa legnagyobb erdősége, bár a túrákon vigyázni kell, hiszen medve és hiúz is sétálgathat velünk szemben. Szintén sok élményt kínál az ottani Jégkorszak Múzeum, ahogy az októberben 18 foknál hidegebb tengerben fürdőző gyerekek látványa is meghökkentő lehet. De a netes világhoz is kötődnek, a skype feltalálásával. De az is érdekesség, hogy nemcsak a tanárnő zalaegerszegi, hanem a budapesti Magyarországi Észt Intézet igazgatója, Segesdi Móni, szintén városunk szülötte.
– Honnan jön az ötlet, Zalaegerszegen észtül tanulni?
– Az egyetemen a magyar szakra jártam és megtetszett ez a nyelv. Amikor a finnugor mellé fel kellett venni egy nyelvet, ezt választottam.
– Tervezi a visszatérést Észtországba?
– Nem, ez egy egyszeri alkalom volt, mindig mások az anyanyelvi tanárok.
– És akkor mit lehet kezdeni ezzel a tudással?
– Minél több nyelvet tudunk, annál könnyebb a következőt megtanulni – mondta a tanárnő, aki jelenleg öt nyelven beszél aktívan, bár bevallása szerint későn kezdte el a nyelvtanulást.

 

 

 

 

vissza az elejére

Bűvöletes foltok

n Az Apáczai Művelődési Központban működő Foltbűvölő csoport „Évszakok” című kiállítása várja november 30-ig az érdeklődőket a házigazda intézmény galériájában.

– b. k. –

A jelenleg 9 tagot számláló szakkör 17 éve működik Vaskiné Paksa Márta vezetésével. Számos pályázaton vettek már részt, országos dobogós helyeket tudhatnak magukénak, s tagjai a nemzetközi patchwork szövetségnek is.
Most ismét a közönség elé tárták munkáikat, s nem kis érdeklődés kísérte a megnyitót, ahol Léder Anita közművelődési szakember és kézműves ajánlotta a jelenlévők figyelmébe a foltvarrás technikáját. Bár ennek eredetét a szegénység szülte, ma már inkább gazdagságot jelent, aki ilyen jellegű lakástextíliákkal, dísztárgyakkal, kiegészítőkkel él(het) együtt.
Sok-sok órás munka áll egy-egy alkotás mögött, a technikai ismeretek mellett sokéves gyakorlat is szükséges. De az eredmény, nem kétséges, megéri a befektetett energiát, annyi szépség, harmónia, melegség, kellemes érzet árad a művekből. Változatos színvilág, izgalmas variációk, harmónia, egyensúly a sokféleség ellenére. A pontosan kivitelezett folt hátán folt új ruhák szépségét a kézi varrás növeli.

 

 

 

 

vissza az elejére