Döntésekről

Adóváltozások, kitüntetések

n A városi közgyűlés múlt heti legfontosabb döntéseiről számolt be sajtótájékoztatóján Balaicz Zoltán polgármester.

A települési támogatásról és gyermekvédelmi ellátásról szóló rendelet módosításával kapcsolatban elmondta, bővült a temetési segélyre és a gyermekvédelmi étkeztetésre jogosultak köre. A déli iparterületen a településszerkezeti terv módosításának köszönhetően az ADA gyár egy tízezer négyzetméteres csarnok építésébe kezdhet tavasszal. A beruházásnak köszönhetően újabb 45 munkahely jön létre. A polgármester beszámolt arról is, december 15-én avatják Andráshidán a 360 millió forintból felépült új óvodát. A régit pedig civil szervezetek vehetik birtokba. A közgyűlés hozzájárult, hogy a Zalaegerszegi Fiatalok Egyesülete névben a Zalaegerszeg város neve szerepeljen. A civil kezdeményezés elnöke: Rigó Márton.
Döntöttek a képviselők a lakásalap 2018. évi felhasználásáról is. Százmillió forint áll rendelkezésre, ebből 40 millió forintot 24 darab bérlakás részleges vagy teljes felújítására szánják, 25 milliót pedig CSOK-támogatásra. Az andráshidai reptér hároméves üzemeltetésére pályázatot írnak ki. Az 1953-ban kialakított és 2002-ben felújított, csupán kisgépek fogadására alkalmas leszállóhelyet többek között a földrajzi adottságok miatt sem lehet nemzetközi repülőtérré átalakítani. Mint Balaicz Zoltán jelezte: bíznak abban, hogy a járműipari tesztpálya építése kapcsán lesz lehetőség további fejlesztésre.
Adórendeletek változásáról is döntött a közgyűlés. A csökkenő adóbevételek részbeni ellentételezéseként csökkentették a helyi iparűzési adó kedvezményes határát. Először 1,5 millió forint éves bevételig nem kellett fizetniük a vállalkozóknak. A kedvezményt 2015-ben 2,5 millió forintra felemelték, ezzel is segítve a kis- és középvállalkozásokat. A mostani döntéssel a kedvezményes határt 2 millió forintra csökkentették, ebből mintegy 60 millió pluszbevételt vár az önkormányzat a kieső bevételek pótlására. Módosították az építményadóval kapcsolatos kedvezményeket is, bár egyelőre marad az ingatlanok vásárlását követően két évre érvényes adómentesség.A változás, hogy ugyanazon tulajdonosi körben az ingatlan egymásnak történő átadása, megvétele esetén ezentúl nem jár adókedvezmény. Döntöttek arról is, hogy a kommunális adó alóli mentességet kiterjesztik: jövőre nem csak a városban élő magánszemélyeknek nem kell fizetniük a tulajdonukban lévő ingatlan után, a kedvezmény azokra is vonatkozik, akik haszonélvezeti joggal laknak egy adott otthonban.
Zárt ülésen született döntés az idei évi „Zalaegerszegért” díjazottakról. December 15-én az ünnepi közgyűlésen 9 magánszemély és egy szervezet veheti át az elismerést: Babos Sándorné testnevelő tanár, edző, Cserhalmi Henriette könyvrestaurátor, Fazekas Gábor szakközépiskolai nyugdíjas igazgató, Horváth Géza vállalkozó, Horváth Miklós TESZ-vezető, dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum igazgató-helyettese, Müller Imre erdőmérnök, Zalaegerszeg alpolgármestere (1990–1994), dr. Percs Erika háziorvos, dr. Vajda Istvánné magyar–latin szakos tanár valamint az Összefogás Botfáért Egyesület.
 

vissza az elejére

Téglaégetők a várárok alól

Újabb középkori kemencékre bukkantak

n Előkerültek a város középkori plébániatemplomának, illetve a püspöki udvarháznak az építéséhez használt téglaégető kemencék. Legalábbis a leletek alapján ezt feltételezik a Göcseji Múzeum szakemberei, akik a városvezetéssel közösen tartottak bejárással egybekötött sajtótájékoztatót a leendő Mindszenty-központ területén.

– pet –

Mint arról már többször beszámoltunk: a múzeum szomszédságában, az egykori egerszegi végvár területén, augusztus óta mintegy 900 négyzetméteren zajlik teljes felületű régészeti feltárás. Az ásatás már sok érdekes leletet hozott a felszínre, az utóbbi hetek pedig újabb meglepetéssel szolgáltak.
Ahogy Simmer Lívia ásatásvezető régész fogalmazott: a hamarosan záruló munkák megkoronázása mindaz, ami az utolsó szakaszban a felszínre került. Arról már nemrég tájékoztatták a sajtót, hogy a Várkör utcához közel eső részen előkerült egy téglaégető kemence, melynek működése a város középkorához köthető. A leletanyagok alapján a 14. század végén, 15. század elején használhatták.
A múzeum munkatársai bíztak abban, hogy a területről még további hasonló korú kemencék is előkerülnek, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol egy van, ott többnek is kell lennie. (Általában ugyanis egyszer használatosak voltak ezek az égetők, egy-egy nagyobb építkezés így több kemencét kívánt.) Simmer Lívia elmondta, hogy az ásatás területén végül összesen öt darab kemencét sikerült azonosítani. Ezekből kettő szinte teljesen megsemmisült az egerszegi vár későbbi erődítései miatt. Kettő viszont nagyon jó állapotban megmaradt.Az egyik a már bemutatott Várkör utca melletti téglaégető, a másik pedig a Battyhány utcához közelebb eső szakaszon került elő. Az 5x4 méteres, valószínűleg a 14. század végéről származó kemence szerkezetét tekintve két fűtőcsatornájú. A csövek szélét téglával rakták ki, és boltívek is kerültek fölé. A régész szerencsének tartja, hogy ilyen jó állapotban megmaradt. Csak a keleti széle semmisült meg a későbbi vár cölöpsorai miatt.
Szintén találtak egy kemencét a várárok betöltése alatt is. Ezt nagyon gyorsan kellett feltárniuk, mert a feltörő talajvíz nehezítette a munkát. Ez a téglaégető három fűtőcsatornájú. Érdekesség, hogy később (a 16. század körül) egy hatszögletű, faszerkezetű kutat építettek a már nem funkcionáló kemence helyére.
Az ásatásvezető a most előkerült leleteket értékelve elmondta: a város 1394-ben a Kanizsai családtól a veszprémi püspök birtokába került, aki ezután építkezésekbe kezdett. Megtörtént a korai (vélhetően faszerkezetű) plébániatemplom gótikus átépítése (ennek maradványai ma a nagytemplom alatt vannak), és püspöki udvarház is épült (ennek romjai a mai törvényszék alatt találhatók). Mindkét építkezéshez téglákra volt szükség, a kemencék pedig nagyon közel vannak ezekhez az épületekhez. Más házakról nem tudni, amihez felhasználhatták volna az itt készült téglákat. Az előkerült kemencék ezért fontos adalékul szolgálnak a város középkori történetéhez.
A régész azt is elárulta, hogy a menet közben 50 ládányira gyarapodott leletanyag között, őskori kőeszközök és Árpád-kori kerámiák is vannak. Ezek is azt bizonyítják, hogy a város ősidők óta folyamatosan lakott terület volt.
A sajtótájékoztatón részt vett Vigh László országgyűlési képviselő, dr. Vadvári Tibor alpolgármester, dr. Kostyál László, a múzeum igazgatóhelyettese is. Az országgyűlési képviselő elmondta: a Batthyány utca közelében megtalált, jó állapotú kemencével kapcsolatban felmerült az az ötlet, hogy a leendő Mindszenty-központban, egy üvegpadlózat segítségével bemutassák azt. Ehhez persze előbb ki kéne egészíteni a hiányzó részeit, és visszaállítani a téglaégető eredeti formáját. A lelet szerinte olyan értéket képvisel, amit jó lenne megmenteni, és bemutatni a látogatók számára.
Persze ez egyelőre csak álom, hiszen, előbb forrást kell találni a rekonstrukció és a beépítés költségeihez. Jelenleg szakemberek és politikusok is tárgyalnak a lehetőségekről.
 

vissza az elejére

Bálizs Andrej, Agg Ferenc és Czeglédy András

Szigorúbb építési szabályok a belvárosban

Arculati kézikönyv és új rendelet a településképről

n A településkép védelméről, a városkép értékeiről és a készülő településképi rendeletről esett szó a Zalaegerszegei Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén.

– pP –

A TIT-székházban megtartott összejövetelen Bálizs Andrej főépítész és Agg Ferenc Podmaniczky-díjas építész beszélt a készülő szabályozás részleteiről, illetve a város építészeti értékeiről, amik mentén körvonalazódik az új rendelet. Czeglédy András, a Városvédő egyesület elnöke elöljáróban elmondta: kiemelt témáról van szó, annál is inkább, mert a környezeti kultúra óvása, fejlesztése mindig fontos feladata volt a civil szervezetnek. Egy 2016-os törvény értelmében az önkormányzatoknak a helyi polgárok aktív bevonásával, ez év végéig kell elkészíteniük a településképi rendeletet, és az ezt megalapozó Településképi Arculati Kézikönyvet. Ez utóbbira Agg Ferenc kapott felkérést.A készülő rendelet egyes pontjai az arculati kézikönyv ajánlásaira támaszkodnak – fogalmazott Bálizs Andrej. A főépítész szerint egy átfogó vizsgálat és szakmai munka után elmondható, hogy jó és alapos anyag született. Az arculati kézikönyv kidolgozásához és a rendelet pontjainak megalkotásához zónákra osztották a várost, és végigfotózták az építészeti értékeket; a legkorábbi korszaktól kezdve egészen napjainkig. A szabályozás gerincét is ezek a zónák alkotják majd: ezek határozzák meg, hogy a jövőben „hová”, „mit”, „mekkorát” és nem utolsósorban „milyent” lehet építeni. Vagy hogyan lehet épületeket felújítani.
Az új rendelet értelmében a városközpontban – ahol több a történeti érték – szigorúbb szabályok lépnek érvénybe. A tervek szerint új épület építése, vagy 20. század közepe után épült ház felújítása esetén, a közterület felőli oldalon a homlokzati felületet festetten kell létrehozni, melynek során világos pasztellszínek használhatók. Huszadik század közepe előtt épült ház korhű felújítása csak az eredeti építési kornak megfelelő stílusban és anyaghasználattal történhet. Meg kell tartani, vagy megsemmisülés esetén vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét. Megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket, vagy ha erre nincs mód, ezek másolatát. Bővítésre is lesz lehetőség régi épületek esetében, ám ekkor meg kell tartani a korábbi arculat egységességét. Bálizs Andrej arról is tájékoztatta a civileket, hogy a külső városrészek felé haladva lazul a szabályozás, a zártkertek esetében pedig egészen minimális előírások várhatók.
Agg Ferenc a város egyes zónáinak és korszakainak bemutatása előtt szólt a szabályozás előzményeiről. Elhangzott: tavaly az Országgyűlés megszavazta a településkép védelméről szóló törvényt, melynek értelmében helyi szinten arculati kézikönyvet kell kialakítani. Ezen értékek és irányelvek mentén születhet meg a városok településképi rendelete. A város zónákra osztására azért van szükség, mert az egyes városrészek eltérő használatban vannak, más-más korszakban alakultak ki, így építészetileg is más-más értéket képviselnek. A stílusok sokszor keverednek (a belváros 20. század közepe előtti építészetére például az eklektika jellemző, barokk kori műemlékekkel), az új épületek arculatát és a felújításokat pedig ezekhez a viszonyokhoz kell igazítani. Az építész szerint korokkal és stílusokkal nem szabad előítéletesen bánni (sokszor a 20. század közepe után épült házak esnek ennek áldozatul), a minőséget, vagy a felhasznált anyagokat persze mindig érheti kritika.
Az ülés végén Bálizs Andrej elmondta: várhatóan a december 14-i közgyűlés tárgyalja és fogadja el az arculati kézikönyvet és az új rendeletet.
 

vissza az elejére

Tesztelések

Épül a kezelhetőségi pálya

n Már mutatja leendő formáját a zalaegerszegi próbapálya, ahol a handling, vagyis a kezelhetőségi pálya építésén is dolgoznak a többi tesztelem kivitelezésével együtt. A különböző felületekkel megépülő kezelhetőségi pályát első alkalommal mutatták be a sajtó munkatársainak.

– AL –

Az objektum kívül egy nagy sebességű kezelhetőségi pályából áll, melynek teljes hossza 2032 méter, burkolatszélessége 12 méter. Itt az egyenes szakaszok hossza és az ívsugarak lehetővé teszik a 120 km/h sebesség elérését – magyarázta a helyszínen Vigh László országgyűlési képviselő, a tesztpálya miniszteri biztosa. A nagy sebességű pályán belül épül meg a kis sebességű kezelhetőségi pálya, amelyen ugyanazokat a teszteket maximum 60 km/h sebességgel lehet végezni.Teljes hossza 1334 méter, burkolatszélessége 6 méter. Emellett több, különleges burkolatú rövidebb betétszakaszt is létesítenek. Lesz egy kátyús, leromlott állagú, egy bazaltburkolatú, egy egyenes és íves, kialakítású, hullámos burkolatú, egy dombos útszakasz, valamint egy ötszázalékos oldalesésű pályaszakasz. Továbbá kialakítanak egy bazaltburkolatú körtárcsát, amelyen sodródási, farolási műveletek végezhetők, valamint egy olyan betétszakaszt, ahol a vizes úton való csúszás szimulálható. A tesztelések célja a járműviselkedés és -kezelhetőség, valamint a műszaki beállítások vizsgálata.
A különböző tesztpályaelemek – mint a kezelhetőségi, a dinamikus pálya, vagy a fékezőfelület – eltérő domborzati viszonyok között épülnek meg, illetve kerítéssel is el lesznek választva egymástól. Az ipari kémkedést megakadályozandóan, így egyik fejlesztő sem látja, mit csinál a másik.
A járműipari kutatás-fejlesztés egyedi bázisaként megépülő zalaegerszegi tesztpályán az elektromos hajtású járművek mellett az autonóm, önvezető járművekkel is folynak majd kísérletek, mégpedig a smart cityben. Ez egy városi környezet jelzőlámpákkal, kereszteződésekkel, hidakkal, gyalogátkelőkkel, parkolókkal, ahol valós közlekedési szituációkban tesztelik az automatizált járművek viselkedését. 
 

vissza az elejére