Cél a nemzetközi megmérettetés A zsinagógaépítészet múltjáról Fiatal aktivisták vacsorája  

Cél a nemzetközi megmérettetés

Az „év települése” díj

n Az Év települése díjjal jutalmazta Zalaegerszeg önkormányzatát a Magyar Turisztikai Ügynökség a 2017. évi Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.

– AL –

„Gondunkat, bajunkat akaszszuk szegre, gyerünk a virágos Zalaegerszegre!” Czobor Mátyás egykori polgármester által elindított Göcseji Hetek rendezvénysorozatnak volt ez a szlogenje. Balaicz Zoltán polgármester erről annak okán beszélt, hogy a Virágos Zalaegerszegért mozgalom egészen azokig az időkig, vagyis az 1930-as évekig nyúlik vissza. Mint mondta, a város ekkor vonult be úgy az emberek tudatába, mint a környezetére sokat adó, igényes település. Ezt a vélekedést a 2000-es évek után is igyekeztek fenntartani, melynek eredményességét jelzik a Virágos Magyarország versenyen évről évre megszerzett különféle díjak, amiért a hivatal, az ahhoz kapcsolódó cégek és a város lakói nagyon sokat tettek. Ennek kicsúcsosodása 2015-ben volt, amikor is az első helyet szerezte meg a megyeszékhely az 50 ezer fő feletti város kategóriában az országos megmérettetésen. A polgármester méltatta a Virágos Zalaegerszegért program sikerességét is, majd köszönetét fejezte ki a Városgazdálkodási Kft.-nek, valamint a műszaki osztálynak azért a kiváló munkáért, amiért az idei Virágos Magyarország versenyen az Év települése oklevelet vehették át a veszprémi díjkiosztó ünnepségen.
Ez a siker valóban egy összefogás, egy csapatmunka eredménye, fűzte tovább a gondolatot Horváth István, a Városgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója. Mint mondta, nemcsak az önkormányzatnak, hanem az intézményeknek, lakosságnak, a társasházi közösségeknek is kijár a köszönet az alkotó munkáért, ami elsősorban a Virágos Zalaegerszegért mozgalomban nyilvánul meg. Köszönetet érdemelnek kollégáik is a zöld- és virágos felületek magas szintű tervezéséért, kivitelezéséért és fenntartásáért. Úgy vélekedett, hogy a Modern városok programban megvalósuló fejlesztések révén még több sikert érhet el a város nemcsak országosan, de nemzetközi szinten is.
A város ezen a területen is óriásit fejlődött az elmúlt években, hangsúlyozta Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos. Kitért arra, a két évtizedes múltra visszatekintő Virágos Magyarország környezetszépítő versenyen nincs könnyű dolga Zalaegerszegnek, mert a nagyvárosok között kell megmérettetnie magát. A kiérdemelt díj jelzi, hogy ez idén is sikerült. Mint mondta, nagy munka a szinten tartás, de még nagyobb, ha jóval többet szeretnének ennél. A fődíjat kell ugyanis elhozni ahhoz, hogy egy település részt vehessen az európai környezetszépítő versenyen. Mint mondta, ez a cél, mert Zalaegerszeg alkalmas arra, hogy a nemzetközi színtérre lépjen.

 

 

 

 

vissza az elejére


A zsinagógaépítészet múltjáról

Nemcsak imaház, közösségi tér is

n 150 évvel ezelőtt fogadta el a magyar nemzetgyűlés a zsidók emancipációjáról szóló törvényt, ami utat nyitott az izraelita vallású vagy származású polgároknak tehetségük kibontakoztatásához.

– pP –

A törvény természetesen nemcsak az egyén szintjén, hanem a társadalom, gazdaság, kultúra, városfejlesztés terén is pozitív irányú változásokat idézett elő. A jeles évforduló és a Zalaegerszegi Zsidó Kulturális Napok alkalmából a közelmúltban egy építészettörténeti kiállítás mutatta be Kelet-Közép-Európa zsinagógaépítészetének múltját. A Keresztury VMK-ban megrendezett tárlaton Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) elnöke bevezetésképpen elmondta: az emancipáció a zsinagógaépítkezésben is megmutatkozott. Olyan városfejlesztési folyamatok indultak el, amik a zsinagógákat nemcsak mint szakrális tereket emelték rangra, hanem az imaházak egy-egy város fontos középületeivé is váltak. Arról nem is beszélve, hogy a kor építészeti, esztétikai áramlatainak is tükre volt a zsinagógaépítészet.
A vándorkiállítás – mely először 2013-ban volt látható Kassán – színes fotográfiák és közérthető kísérőszövegek segítségével mutatta be nyolc ország építészeti örökségét; az 1700-as évek végétől egészen napjainkig. Hangsúlyozva: a zsinagógák nemcsak imahelyek, hanem a zsidó szellemi élet központjai, a közösség összetartozásának, élni akarásának jelképei is. A fotókon a legrégebbi, egykor virágzó, ám mára enyészetnek indult zsinagógák éppúgy láthatóak, mint a később épített vagy felújított, díszes épületek.
A kiállítás egyik fele bemutatja a 19. századi zsinagógaépítészet nyolc alaptípusát is; a paraszt- és polgárházi típustól kezdve, az iparcsarnokszerűn át, egészen a katolikus vagy bizánci templomtípusig. A nagyméretű molinókon láható összeállítás külön tárgyalja a budapesti zsidónegyed történetét is.
A tárlatnyitón Agg Ferenc építész, a Zala Megyei Építészeti Kamara elnökségi tagja tartott rövid prezentációt az európai zsinagógák építéstörténetéről. Mint fogalmazott: az imaházak építése a nyugati kultúra függvénye volt, nem a hazai zsidóság ízlése határozta meg az épületek stílusát. A 18–19. században a nagybirtokosok engedélyével telepedhettek le az izraeliták a városokba, s ők építtették a templomaikat is. A korai zsinagógaépítészet ezért koherens az akkori arisztokrácia építészetével.
Változást egyrészt a már említett emancipáció, majd az egyházi reform hozott. Ez utóbbi következtében a zsidóság ortodox és neológ irányzatokra vált szét. Erre az időszakra tehető a romantika, majd eklektika és szecesszió kulturális és építészeti korszaka, mely megváltoztatta a zsinagógaépítés rendszerét. Legyen szó a homlokzatról, vagy a belső terekről. Míg korábban belső terekben, tömbökben kerültek az imaházak kialakítása, ezután a keresztény templomokhoz hasonlóan, magasabbá, tágasabbá és díszesebbé váltak az épületek. A neológ zsinagógákon megjelent a torony is, az istentiszteletek pedig ezután nem centrálisan, hanem lineárisan, a tórafal irányában zajlottak.
Az építész beszélt a zalaegerszegi zsinagógáról is. Az első imaház a 19. század közepén épült fel, és a mai Arany Bárány Szálló területén állt. Ezt kinőtte a hitközség, így 1904 őszére elkészült a mostani zsinagóga (vagyis a mai Városi Hangverseny- és Kiállítóterem), ami egy gótikus stílusban épült, ám romantikus jegyeket is erősen magán viselő épület. Sokáig kerítés vette körül az imaházat, melynek alaprajza akár egy keresztény templomé is lehetne.
A századelő hangulatára jellemző, hogy az avatáson szinte minden helyi polgár és tisztségviselő részt vett, függetlenül attól, hogy milyen vallási felekezethez tartozott.

 

 

 

 

vissza az elejére


Fiatal aktivisták vacsorája

Közeleg az első facebookos kampány

n Hagyományos és egyre nagyobb létszámmal rendezik a fiatal politikai aktivisták év végi vacsoráját, mely a közösségépítés, kapcsolaterősítés mellett a jövőbeni tervek felvetésének egyik alkalma is.

– b. k. –

Hetedszer ültek vacsoraasztal mellé a botfai Hüvös-kastélyban a Fidelitas és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség tagjai a város vezetősége és a meghívott vendégek társaságában. Ez utóbbiak ezúttal Illés Boglárka, ifjúsági ügyekért felelős államtitkár-helyettes és Böröcz László, a Fidelitas országos elnöke voltak.
Bali Zoltán, az est házigazdája elmondta, 2011-ben mindössze 30 fővel indult a nevezett vacsora, melyen a jövőért tenni akaró fiatalok vettek részt. Ma 170-en ülhettek asztal mellé, s országosan is híre van a megyeszékhelyi fiatalság tettrekészségének, valamint a városvezetéssel való együttműködésnek. Balaicz Zoltán polgármester 2001-ig tekintett vissza a mai kör eredetét illetően, ismertetve a kifejlődés fontosabb momentumait. Vigh László országgyűlési képviselő a fiatalok ötleteinek, nyitottságának fontosságáról beszélt. Valamint megemlítette, hogy a digitális korszakban a 2018-as kampány lesz az első, mely döntően a Facebookon fog zajlani.
Illés Boglárka azon sajnálatos tényeken való változtatást hangsúlyozta, hogy a felmérések szerint a mai fiataloknak jellemzően nincs közösségi élete, sőt a baráti kapcsolatoknak is híján vannak, miközben óránként 21-szer tekintenek a mobiltelefonjukra.
Böröcz László az ifjúság inaktivitásáról szólt a választások kapcsán, illetve a polgári gondolkodás fejlesztéséről, a közösség javáért tevékenykedésről és a gépesített világban megnőtt szabadidő minél hasznosabb eltöltéséről.
Dén Dániel, az IKSZ zalaegerszegi elnöke a fiatalok megnyerése okán az eredmények hangsúlyozását tartja fontosnak. Míg Deák Milán, a Fidelitas zalaegerszegi elnöke megemlítette, a közösségbe – melyért tenni kell – beletartozik mindkét oldal, sőt a szélsőséges oldalak is. 15 millió magyarért, az egész nemzetért kell tevékenykedni. Ez kell, hogy a politika, azaz a közösségi tevékenység végső célja legyen.
A rendezvény vendégei között volt Decsi István, Pécs város alpolgármestere is.

 

 

 

 

vissza az elejére