Cél a nemzetközi megmérettetés | A zsinagógaépítészet múltjáról | Fiatal aktivisták vacsorája |
Cél a nemzetközi megmérettetés
Az „év települése” díj
n Az Év települése díjjal jutalmazta Zalaegerszeg önkormányzatát a Magyar Turisztikai Ügynökség a 2017. évi Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.
– AL –
„Gondunkat, bajunkat akaszszuk szegre, gyerünk a virágos Zalaegerszegre!”
Czobor Mátyás egykori polgármester által elindított Göcseji Hetek
rendezvénysorozatnak volt ez a szlogenje. Balaicz Zoltán
polgármester erről annak okán beszélt, hogy a Virágos Zalaegerszegért mozgalom
egészen azokig az időkig, vagyis az 1930-as évekig nyúlik vissza. Mint mondta, a
város ekkor vonult be úgy az emberek tudatába, mint a környezetére sokat adó,
igényes település. Ezt a vélekedést a 2000-es évek után is igyekeztek
fenntartani, melynek eredményességét jelzik a Virágos Magyarország versenyen
évről évre megszerzett különféle díjak, amiért a hivatal, az ahhoz kapcsolódó
cégek és a város lakói nagyon sokat tettek. Ennek kicsúcsosodása 2015-ben volt,
amikor is az első helyet szerezte meg a megyeszékhely az 50 ezer fő feletti
város kategóriában az országos megmérettetésen. A polgármester méltatta a
Virágos Zalaegerszegért program sikerességét is, majd köszönetét fejezte ki a
Városgazdálkodási Kft.-nek, valamint a műszaki osztálynak azért a kiváló
munkáért, amiért az idei Virágos Magyarország versenyen az Év települése
oklevelet vehették át a veszprémi díjkiosztó ünnepségen.
Ez a siker valóban egy összefogás, egy csapatmunka eredménye, fűzte tovább a
gondolatot Horváth István, a Városgazdálkodási Kft. ügyvezető
igazgatója. Mint mondta, nemcsak az önkormányzatnak, hanem az intézményeknek,
lakosságnak, a társasházi közösségeknek is kijár a köszönet az alkotó munkáért,
ami elsősorban a Virágos Zalaegerszegért mozgalomban nyilvánul meg. Köszönetet
érdemelnek kollégáik is a zöld- és virágos felületek magas szintű tervezéséért,
kivitelezéséért és fenntartásáért. Úgy vélekedett, hogy a Modern városok
programban megvalósuló fejlesztések révén még több sikert érhet el a város
nemcsak országosan, de nemzetközi szinten is.
A város ezen a területen is óriásit fejlődött az elmúlt években, hangsúlyozta
Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos. Kitért arra,
a két évtizedes múltra visszatekintő Virágos Magyarország környezetszépítő
versenyen nincs könnyű dolga Zalaegerszegnek, mert a nagyvárosok között kell
megmérettetnie magát. A kiérdemelt díj jelzi, hogy ez idén is sikerült. Mint
mondta, nagy munka a szinten tartás, de még nagyobb, ha jóval többet szeretnének
ennél. A fődíjat kell ugyanis elhozni ahhoz, hogy egy település részt vehessen
az európai környezetszépítő versenyen. Mint mondta, ez a cél, mert Zalaegerszeg
alkalmas arra, hogy a nemzetközi színtérre lépjen.
A zsinagógaépítészet múltjáról
Nemcsak imaház, közösségi tér is
n 150 évvel ezelőtt fogadta el a magyar nemzetgyűlés a zsidók emancipációjáról szóló törvényt, ami utat nyitott az izraelita vallású vagy származású polgároknak tehetségük kibontakoztatásához.
–
pP –
A törvény természetesen nemcsak az egyén szintjén, hanem a társadalom, gazdaság,
kultúra, városfejlesztés terén is pozitív irányú változásokat idézett elő. A
jeles évforduló és a Zalaegerszegi Zsidó Kulturális Napok alkalmából a
közelmúltban egy építészettörténeti kiállítás mutatta be Kelet-Közép-Európa
zsinagógaépítészetének múltját. A Keresztury VMK-ban megrendezett tárlaton
Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) elnöke
bevezetésképpen elmondta: az emancipáció a zsinagógaépítkezésben is
megmutatkozott. Olyan városfejlesztési folyamatok indultak el, amik a
zsinagógákat nemcsak mint szakrális tereket emelték rangra, hanem az imaházak
egy-egy város fontos középületeivé is váltak. Arról nem is beszélve, hogy a kor
építészeti, esztétikai áramlatainak is tükre volt a zsinagógaépítészet.
A vándorkiállítás – mely először 2013-ban volt látható Kassán – színes
fotográfiák és közérthető kísérőszövegek segítségével mutatta be nyolc ország
építészeti örökségét; az 1700-as évek végétől egészen napjainkig. Hangsúlyozva:
a zsinagógák nemcsak imahelyek, hanem a zsidó szellemi élet központjai, a
közösség összetartozásának, élni akarásának jelképei is. A fotókon a legrégebbi,
egykor virágzó, ám mára enyészetnek indult zsinagógák éppúgy láthatóak, mint a
később épített vagy felújított, díszes épületek.
A kiállítás egyik fele bemutatja a 19. századi zsinagógaépítészet nyolc
alaptípusát is; a paraszt- és polgárházi típustól kezdve, az iparcsarnokszerűn
át, egészen a katolikus vagy bizánci templomtípusig. A nagyméretű molinókon
láható összeállítás külön tárgyalja a budapesti zsidónegyed történetét is.
A tárlatnyitón Agg Ferenc építész, a Zala Megyei Építészeti Kamara elnökségi
tagja tartott rövid prezentációt az európai zsinagógák építéstörténetéről. Mint
fogalmazott: az imaházak építése a nyugati kultúra függvénye volt, nem a hazai
zsidóság ízlése határozta meg az épületek stílusát. A 18–19. században a
nagybirtokosok engedélyével telepedhettek le az izraeliták a városokba, s ők
építtették a templomaikat is. A korai zsinagógaépítészet ezért koherens az
akkori arisztokrácia építészetével.
Változást egyrészt a már említett emancipáció, majd az egyházi reform hozott. Ez
utóbbi következtében a zsidóság ortodox és neológ irányzatokra vált szét. Erre
az időszakra tehető a romantika, majd eklektika és szecesszió kulturális és
építészeti korszaka, mely megváltoztatta a zsinagógaépítés rendszerét. Legyen
szó a homlokzatról, vagy a belső terekről. Míg korábban belső terekben,
tömbökben kerültek az imaházak kialakítása, ezután a keresztény templomokhoz
hasonlóan, magasabbá, tágasabbá és díszesebbé váltak az épületek. A neológ
zsinagógákon megjelent a torony is, az istentiszteletek pedig ezután nem
centrálisan, hanem lineárisan, a tórafal irányában zajlottak.
Az építész beszélt a zalaegerszegi zsinagógáról is. Az első imaház a 19. század
közepén épült fel, és a mai Arany Bárány Szálló területén állt. Ezt kinőtte a
hitközség, így 1904 őszére elkészült a mostani zsinagóga (vagyis a mai Városi
Hangverseny- és Kiállítóterem), ami egy gótikus stílusban épült, ám romantikus
jegyeket is erősen magán viselő épület. Sokáig kerítés vette körül az imaházat,
melynek alaprajza akár egy keresztény templomé is lehetne.
A századelő hangulatára jellemző, hogy az avatáson szinte minden helyi polgár és
tisztségviselő részt vett, függetlenül attól, hogy milyen vallási felekezethez
tartozott.
Közeleg az első facebookos kampány
n Hagyományos és egyre nagyobb létszámmal rendezik a fiatal politikai aktivisták év végi vacsoráját, mely a közösségépítés, kapcsolaterősítés mellett a jövőbeni tervek felvetésének egyik alkalma is.
– b. k. –
Hetedszer ültek vacsoraasztal mellé a botfai Hüvös-kastélyban a Fidelitas és az
Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség tagjai a város vezetősége és a meghívott
vendégek társaságában. Ez utóbbiak ezúttal Illés Boglárka,
ifjúsági ügyekért felelős államtitkár-helyettes és Böröcz László,
a Fidelitas országos elnöke voltak.
Bali Zoltán, az est házigazdája elmondta, 2011-ben mindössze 30
fővel indult a nevezett vacsora, melyen a jövőért tenni akaró fiatalok vettek
részt. Ma 170-en ülhettek asztal mellé, s országosan is híre van a
megyeszékhelyi fiatalság tettrekészségének, valamint a városvezetéssel való
együttműködésnek. Balaicz Zoltán polgármester 2001-ig tekintett
vissza a mai kör eredetét illetően, ismertetve a kifejlődés fontosabb
momentumait. Vigh László országgyűlési képviselő a fiatalok
ötleteinek, nyitottságának fontosságáról beszélt. Valamint megemlítette, hogy a
digitális korszakban a 2018-as kampány lesz az első, mely döntően a Facebookon
fog zajlani.
Illés Boglárka azon sajnálatos tényeken való változtatást
hangsúlyozta, hogy a felmérések szerint a mai fiataloknak jellemzően nincs
közösségi élete, sőt a baráti kapcsolatoknak is híján vannak, miközben óránként
21-szer tekintenek a mobiltelefonjukra.
Böröcz László az ifjúság inaktivitásáról szólt a választások
kapcsán, illetve a polgári gondolkodás fejlesztéséről, a közösség javáért
tevékenykedésről és a gépesített világban megnőtt szabadidő minél hasznosabb
eltöltéséről.
Dén Dániel, az IKSZ zalaegerszegi elnöke a fiatalok megnyerése
okán az eredmények hangsúlyozását tartja fontosnak. Míg Deák Milán,
a Fidelitas zalaegerszegi elnöke megemlítette, a közösségbe – melyért tenni kell
– beletartozik mindkét oldal, sőt a szélsőséges oldalak is. 15 millió magyarért,
az egész nemzetért kell tevékenykedni. Ez kell, hogy a politika, azaz a
közösségi tevékenység végső célja legyen.
A rendezvény vendégei között volt Decsi István, Pécs város
alpolgármestere is.