L. Stipkovits Erika és Nagy Réka

Féltékenység, rivalizálás

Testvérkapcsolatokról a pszicho esten

n A testvérkapcsolatoknak legalább akkora hatása van személyiségünk fejlődésére, mint a szülő-gyerek viszonynak. De miért is veszekednek/verekednek egymással a testvérek? És az hogy lehet, hogy egy családon belül – azonos nevelési elvek mellett – sokszor nagyon különböző a gyerekek mentalitása, gondolkodása?

– pP –

A legutóbbi Pszicho Esten ezúttal a testvérkapcsolatokról és azok felnőttkori hatásairól esett szó. A rendezvény házigazdája, Nagy Réka klinikai szakpszichológus L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológussal, pszichoterapeutával beszélgetett a VMK kávézójában. A szakember harmincöt éve van a pályán, foglalkozott már a párkapcsolatok különböző szakaszaival, a szülő-gyerek viszonnyal, majd a testvérkapcsolatokkal; a témákról több kötete is napvilágot látott.
Mint mondta: a szülői viselkedésmintákat (többféle szülőtípus is meghatározható) több generáción át visszük magunkkal, így a testvérkapcsolatok vizsgálatánál is fontos a szülő-gyerek viszony elemzése, értelmezése. Annál is inkább, mert ezek a minták később a párválasztásra, párkapcsolatokra is kihatnak.
A testvérek viselkedése leképezheti a családon belüli konfliktusokat, a túlzó szülői elvárásokat, az anya/apa helytelen magatartását. Miért utálják egymást a testvérek, amikor egy vérből valók? – merül fel sokszor a kérdés. A pszichológus szerint bizonyos szintű féltékenység és rivalizálás (például a szülő szeretetéért) teljesen természetes, mint ahogy a viták, veszekedések is. Fontos, hogy a harag „kijöjjön”. Egy jó szülő, pedig képes is kezelni ezeket a dolgokat. A jó kapcsolat ugyanis nem azt jelenti, hogy tökéletes, hanem azt, hogy „megdolgoztunk érte”; vagyis megbeszéltük, kibeszéltük az érzelmeket. Az egyik legfontosabb dolog, hogy a szülő hagyja, hogy a gyerekek egy bizonyos pontig maguk oldják meg a konfliktusokat. A szülő inkább legyen egyfajta mediátor, aki abban segít, hogy miután a felek lehiggadtak, el tudják mondani az érzéseiket egymásnak. Az is lényeges, hogy az anya vagy az apa ne adjon igazat egyik gyereknek sem a konfliktusos helyzetben, mert az csak elmérgesítheti a köztük lévő viszonyt (irigység, szorongás stb.).
A megfigyelések szerint, ha a szülők között sok a veszekedés, indulat, akkor a testvérek is gyakrabban veszekednek, sőt verekednek egymással. Ugyanígy a korán kezdett – és sok esetben a felnőttkorra is jellemző – drog- és alkoholfogyasztás is családi problémákra utal; valakinek nincs helye a családban, vagy valami megbomlott a család rendszerében.
L. Stipkovits Erika kutatásai alapján azt mondja, hogy a szülői elvárások nagyon is meghatározzák azt, hogy melyik testvér milyen lesz. Tévhit, hogy minden gyereket egyformán lehet szeretni. Mindig az a kedvenc gyerek, akivel azonos a szülő értékrendje (egy lassúbb szülő például nehezen viseli a pörgős gyereket, egy diplomás meg azt, aki rosszabbul tanul). Viszont a „kedvencezést” nem szabad túlzásba vinni és éreztetni. Mert akkor a gyerek is sérül és a testvérei is. A gyerekek egy családon belül is nagyon különböző személyiségek lehetnek, akik másképp reagálják le a környezetben zajló folyamatokat. Az a jó, ha a szülő felismeri ezeket a különbözőségeket, és ezeknek megfelelően kommunikál. A túlféltés vagy a túlzott elvárások pedig nem tesznek jót sem a gyerekek egymás közötti kapcsolatának, sem a személyiségük fejlődésnek.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyerekek születési sorrendje is meghatározó lehet abból a szempontból, hogy ki milyen személyiség lesz. Az első gyerekben az összes szülői szorongás benne van; így gyakran az elsőszülöttek túlteljesítők, szabálykövetők lesznek. A másodszülöttek inkább lázadóbbak, és a kutatások szerint inkább ők a „forradalmár” típusok. A pszichológus eloszlatta azt a kételyt is, hogy az egykék önzők, el vannak kényeztetve és kevésbé szociálisak. Itt is minden azon múlik, hogy milyen szülő neveli őket. Mindegy, hogy egy gyerek, vagy több gyerek... a családi kapcsolatok minősége, az érzelmek megismerése, a konfliktusok kibeszélése a fontos.
A testvérkapcsolatokat tárgyaló rendezvénnyel zárult a 2017-es Pszicho Estek sorozat. Az idei hat program az Esély Európára Egyesület „EGYRE NŐ AZ ESÉLY” című, EFOP-1.2.1-15-2016-00915 számú projektjének keretében valósult meg. Az estek – melyek kivétel nélkül telt ház előtt zajlottak – ingyenesek voltak a közönség számára.

vissza az elejére

Mézfesztivál

n Mézlovagrendek felvonulásával, hazai és határon túli méhészek mézkülönlegességeinek kóstoltatásával, méhészeti eszközök bemutatásával kétnapos Kárpát-medencei mézlovagrendi találkozó és mézfesztivál kezdődik december 2-án Zalaegerszegen, a sportcsarnokban. A részletekről sajtótájékoztató keretében számoltak be.

A mézfesztiválon minden a mézről, a méhészeti termékekről szól: a látogatók olyan mézet, méhészeti termékeket kóstolhatnak, amelyet bevonhatnak a napi étkezésbe. A rendezvényen csaknem félszáz kézműves, helyi termelő mutatkozik be a termékeivel.
Németh Zsolt méhész, a söjtöri Ambrózia Mézlovagrend nagymestere elmondta: a mézfesztivál standjain székelyföldi, sárréti, észak-bácskai, tolnai és zalai méhészek mutatják majd be termékeiket. A Kárpát-medence szinte összes méze és méhészeti terméke megtalálható lesz a virágportól, a propolisztól kezdve a kaptár összes termékéig.
Vigh László, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: a fesztivál jó lehetőséget ad arra, hogy mind többen megismerjék és megszeressék a mézet. Jó lenne elérni, hogy az évi egy főre jutó 70 dekagramm mézfogyasztás 1 kilogramm fölé emelkedjen. Ezért nagyon fontos, hogy az iskolai étkeztetésbe is bevonják a mézet, és több méz kerüljön családok asztalára is – hangsúlyozta Vigh László.
A mézfesztivállal „kétnapos édes élet költözik a városba” – fogalmazott a mézre és a fesztivál sokszínűségére utalva Tolvaj Márta alpolgármester. Beszámolt arról is, hogy a zalaegerszegi piac területén 2019 augusztusára felépül a kétszintes helyi termelői és kézművespiac háza. Az épületben folyamatosan kaphatók lesznek majd a helyi termékek.

vissza az elejére

Csiba Erika és dr. Kostyál László

Fájdalmak és rút szépségek

Retrospektív album fischer györgy szobrászatáról

n Öt évvel ezelőtt hunyt el Fischer György Munkácsy-díjas szobrászművész. Az évforduló alkalmából a Göcseji Múzeum kiadásában egy impozáns album látott napvilágot, melyet a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutattak be. Az eseményen részt vett a művész családja is, akik segítséget nyújtottak a kiadvány összeállításánál.

– pet –

Kaján Imre múzeumigazgató és Gecse Péter alpolgármester köszöntője után Frimmel Gyula grafikusművész emlékezett meg egykori kollégájáról és barátjáról – nem nélkülözve a Fischerre is jellemző humort és iróniát. A 140 oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált kiadványt (melynek megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap, a zalaegerszegi önkormányzat, valamint több cég is támogatta) Csiba Erika, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum művészettörténésze méltatta.
A Fischer György szobrász – Fájdalmak és rút szépségek (1956–2012) című albumot dr. Kostyál László művészettörténész szerkesztette, és ő írt előszót is a könyvhöz. Felelevenítve többek között a szobrász pályájának kezdetét, csakúgy mint a zalaegerszegi művészeti gimnázium alapításának nehézségeit. Szóba kerül „mindig huncut, hamiskás mosolya”, szarkasztikus gondolkodása, mely alkotásait is meghatározta.
A művész munkásságáról Wehner Tibor művészettörténész értekezik bővebben a kötetben. Kitér többek között arra, hogy Fischer életműve egységes, korszakokra nem bontható. Stílusának groteszk-ironikus szemléletmódja és fájdalmasan keserű hangvétele, a rútságokkal viaskodó szépségek küzdelmének kifejezése már kezdetektől szobrászati védjegye volt.
Az album kiadványterveit Árendás József grafikus készítette, a plasztikákról, nagyobb szobrokról és köztéri művekről készült fotók pedig Zóka Gyula munkáját dicsérik.
A retrospektív album a Széchenyi téri antikváriumban kapható.

vissza az elejére

Balaicz Zoltánné és Kigyós Borbála

Színes pontok ruhán, képen, ékszeren

Képző- és iparművészet egy térben

n Közös pont. Mindössze ennyi a címe annak a színes és nem mindennapi tárlatnak, ami a közelmúltban nyílt meg a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. Kigyós Borbála festő- és textiltervező alkotásairól és a művész munkáiról elsőre talán keveset árul el az elnevezés.

– pet –

A kiállítást végignézve aztán nyilvánvaló lesz, hogy mi(k) a közös pont(ok). A többesszám azért indokolt, mert az alkotó egyrészt közös nevezőre emeli a képzőművészetet az iparművészettel. Különös hangulatú és színvilágú festményeket, egyedi tervezésű ékszereket és textíliákat (legyen szó ruhákról, vagy bútorszövetekről) egyaránt láthatunk a kiállítótérben. Másrészt pedig a díszítésül használt minták, formák és színkombinációk jelentik a közös pontot, hiszen ezek képesek egyik tárgyról a másikra „vándorolni”. A piros pontok, kacskaringós vonalak, geometrikus minták, és a hol sárga, hol zöld, hol pedig arany színnű alapozás ugyanúgy megjelenik a formatervezett fülbevalókon, karkötőkön, mint a festményeken, selyemruhákon, vagy éppen az art deco stílusú karosszékek kárpitján.
Kigyós Borbála – bármilyen furcsa is – eredetileg a Pécsi Egyetem Művészeti Karának fémszobrász szakán végzett, majd fotográfiát tanult. A szobrászat iránti érdeklődése nem véletlen, hiszen édesapja Kigyós Sándor szobrász volt, aki fiatalon hunyt el. Hogy miért nem maradt lánya az eredeti „szakmája” mellett, arról Körtvélyesi László fotóművész mesélt a tárlatnyitón. Hát azért nem, mert amíg szobrokat készített, hiányoztak neki a síkok. Amikor meg csak festett, hiányoztak neki a terek. Szóval a művész valahol a két állapot között lebeg; így hol fest, hol ékszereket készít, hol meg ruhákat, bútorokat tervez.
Ha pedig formavilágán és színhasználatán keleties hatásokat is érzünk, az sem véletlen. Az egyetemi évek után ugyanis több évet töltött Japánban, s ez máig inspirálja műveit. A mostani tárlaton a tárgyak és képek mellett van egy különös fal is, amit szintén a keleti gondolkodás ihletett. Ezer darab papírból hajtogatott színes madár (daru) került a központi falra. Japánban azt tartják, ha segítségre van szükségünk, vagy megerősítést várunk valamilyen cél érdekében, akkor a daru-origami segít. Mert a madár hatalmat, erőt képvisel.
A tárlatnyitót követően a Zalaegerszegi Női Szalon jóvoltából egy beszélgetésre is sor került. Balaicz Zoltánné, a szalon vezetője és Körtvélyesi László az alkotói munka hátteréről és fortélyairól kérdezte a művészt.
A tárlat január 6-ig látogatható. A tárgyak megvásárolhatók.

vissza az elejére