Kiemelkedő árbevétellel Kutatás-fejlesztés, innováció a 3b Hungáriánál    

Kiemelkedő árbevétellel

zárja a zalai magasépítő, a záév zrt. az évet

A Festetics-kastély Keszthelyen.

A Haladás új stadionja Szombathelyen.

n Munkaszeretet, szorgalom, tisztesség, szakmai becsület, csapatszellem, elhivatottság, adott szó – a zalaegerszegi székhelyű ZÁÉV Zrt. vezetése ebben látja 68 éves fennállásának sikerét. Hazánk meghatározó magasépítési vállalata a 2017-es esztendőt 2016-os árbevételének megduplázásával zárja, és nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy 2018-ban 50 milliárdos árbevételt érjen el.

– A 2016-os 15,427 milliárd forintos árbevételünkkel mindössze 20 millió forinttal maradtunk le az előkelő harmadik helyről, így a negyedik helyre soroltak bennünket a közelmúltban megjelent, a megye száz legnagyobb vállalkozását ismertető TOP 100 kiadványban – kezdte a számok ismertetésével a beszélgetést Istenes István, a ZÁÉV Zrt. termelési igazgatója. – 2016-ban még több kisebb értékű munkáink voltak, a 2017-es esztendő azonban meghozta sikerét, mert közbeszerzéseken nagyprojekteket nyertünk el. Ennek okát abban látjuk, hogy egyre kevesebb a nagy magasépítő cég, közelegve a 70 éves fennállás felé, hogy egyedül mi tudtunk megmaradni az egykori állami építőipari vállalatok közül, miközben sorra fogyatkoztak meg a nagy magasépítő-ipari cégek hazánkban. A ZÁÉV töretlen sikere abban is rejlik, hogy itt Nyugat-Magyarországon, távol a nagy zűrzavaroktól, Hévíz, Zalakaros, Sárvár, a Balaton, Vas és Somogy megye környezetében talpon tudtunk maradni. Mindennél fontosabb, hogy mindig is jól összeszokott csapatként működtünk, a szakmaiságunk megkérdőjelezhetetlen, a társaság a tulajdonosi változások közepette is együtt maradt, harcolt és dolgozott egymást segítve. A tulajdonosok pedig tartalékoltak, így nem volt finanszírozási és likviditási problémánk az ínséges időkben sem.
– Mindehhez hogyan társul a szakmaiság?
– Ahogy korábban, most is nagyon odafigyelünk a humánpolitikára. A szakmaiság egyik zálogának ugyanis azt tekintjük, hogy a fiatalabb és az idősebb szakemberek jó csapategységet alkossanak egymással. Így minden főmérnökségen tud egymással találkozni az idősebb kollégák nagy szakmai tapasztalata a fiatalok által képviselt lendülettel és szókimondással. Jómagam a ZÁÉV sikere titkának azt is tartom, hogy cégünk megmaradt vidéki, családias cégnek, ahol a munkaszeretet, a becsület, a tisztesség, az adott szó kötelez, nemcsak egymás között, hanem az alvállalkozókkal való kapcsolatunkban is. Bibliának tekintjük a velük kötött szerződések teljesítését. Ezt tükrözi az is, hogy országszerte 24 alvállalkozó céggel van stratégiai együttműködési megállapodásunk.
– Az építőipar, ahogy más ágazat is, munkaerőhiánnyal küzd. Ezt hogyan tudják kezelni a vállalatnál?
– Mindenekelőtt jó hírünkkel, ami az előbb elmondottakból is kitűnik. Az idén elnyert nagyprojekteknek köszönhetően harminc mérnököt vettünk fel. Elvárásunk velük szemben, hogy illeszkedjenek be munkakultúránkba, mert az összeszokottság is feltétele az elvégzett munka minőségének. A munkaerőhiány miatt valóban meg kell küzdeni a mérnökökért, hiszen ők is érdeklődnek, és olyan céghez mennek el dolgozni, ahol családiasabb a hangulat. Ezért is részesítenek bennünket előnyben vetélytársaink hátrányára. S mivel sok a munka, az alvállalkozók is megbízható partnereket keresnek. Az idei nagy építőipari bumm okán a legsúlyosabb problémát a szakmunkáshiányban látom. Nagyon kevés az építőipari szakmunkás azért is, mert a szülőket nehéz meggyőzni, hogy építőipari szakmákra adják gyerekeiket. Ezért is vagyunk büszkék arra, hogy a ZÁÉV-nek, mint magasépítési cégnek, szinte egyedül az országban, most is van nyolcvan tanulója. Ők villanyszerelők, kőművesek, ácsok és festők, akiket zalaegerszegi és nagykanizsai tanműhelyeinkben oktatjuk. Előremutatónak tartjuk a kormány által is szorgalmazott duális képzést, és a szakmunkásbérek emelkedését, melynek következtében az építőipari szakmák értéke is a helyére kerülhet.
– Melyek a legnagyobb hiányszakmák?
– Már évek óta a szerkezetépítő. Ezt a problémát egy erdélyi ácsokat és betonacél-szerelőket foglalkoztató céggel oldjuk meg, tőlük kapunk munkaerőt, ahogy a kőműveshiányt ukrán nemzetiségű szakemberekkel oldjuk meg. Valóban egyre több külföldi szakmunkást kell bevonni. Villanyszerelőből is hiány van az építőiparban, ami szerencsére nálunk nem gond, mert ezen szakembereket legnagyobb leányvállalatunkkal, a Zala-Elektroval biztosítjuk. A ZÁÉV a gondok ellenére azért van jó helyzetben, mert jó kapcsolatot építettünk ki, emberként kezeltük az alvállalkozókat, ami most fizetődik ki.
– Mindez megmutatkozik a bevételek alakulásában is?
– 2016 előtt 40–50 kisebb projektből tudtunk elérni 11–15 milliárdos árbevételt. Tavaly viszont már fordult a kocka, amit jól mutat a 15,427 milliárd forintos árbevétel. A közbeszerzéseken idén elnyert nagy- illetve óriásprojekteknek köszönhetően jelentős ugrással számolhatunk, hiszen 2017-es árbevételünket 34 milliárd forint körüli összegre becsüljük. Sorolnám a projekteket. Kaposváron a Csiky Gergely Színház beruházása 7 milliárd forint, míg a fedett sportkomplexum építése 4,4 milliárd forint. Pécsett a 2,1 milliárdból épülő Rátgéber Kosárakadémiát jövő tavasszal adjuk át, és most nyertük el az orvosi egyetem 8,4 milliárdos zöldmezős beruházását. Szintén nemrég írtuk alá a budaörsi Tetra Pak új csomagolóüzeme 3,5 milliárdos szerződését. Kecskeméten a Pallas Athéné Egyetem új kampuszát építjük 12 milliárd forintos beruházásban. Budapesten a Gül Baba türbéjét újítjuk fel, ami 2,5 milliárd forintos projekt. Az emlékhely rekonstrukciójában törökök is részt vesznek. Szombathelyen októberben adtuk át a Haladás-stadiont. Az új sportkomplexum 13,7 milliárd forintos költséggel épült fel. Körmenden az Egis Gyógyszergyár új gyártóüzemének létesítése 4,4 milliárd forintos munkát jelent. Zalaegerszegen a Vizslaparkban két társasházat építünk jelenleg, és részt veszünk a zalai megyeszékhely legnagyobb projektjében, a 40 milliárd forintos járműipari tesztpálya beruházásában. 2018. március végén adjuk át a technikai épületet, melynek acélszerkezeti kialakítását ezen a héten megkezdjük.
– Minderre a koronát az új Puskás Ferenc Stadion építése teszi fel.
– Ez a 143 milliárdos bekerülési költségével valóban egy gigaprojekt, amit a Magyar Építő Zrt.-vel konzorciumban valósítunk meg 50–50 százalékban. Jelenleg 500 szerkezetépítő dolgozik, 13 óriás toronydaruval és 5 mobildaruval. Ez egy ultraszuper, 65 ezer főt befogadó stadion lesz, óriási parkokkal, kiegészítő építményekkel, terekkel. A beruházással 2019 novemberére kell elkészülnünk, ugyanis november 25-én az 1953-as, az angolok feletti, londoni 6-3-as győzelem emléknapján a tervek szerint magyar–angol nyitómeccsel adják át hazánk új futballsportszentélyét – zárta a beszélgetést Istenes István.

 

 

 

 

 

vissza az elejére

Úszó szállítószalag Magyarország, Hejőpapi.

Hajórakodó állomás, Norvégia.

Kutatás-fejlesztés, innováció a 3b Hungáriánál

Eco-city projekt – zéró hulladék

Épülő hulladékfeldolgozó üzem, Zalaegerszeg.

n Az egerszegi 3B Hungária Kft. múltját, jelenét, s jövőbeni terveit megismerve, csak azt tudja mondani az ember, ez igen, még akkor is, ha éppen nem nagyon van otthon az anyagmozgató, anyagfeldolgozó vagy hulladékhasznosító rendszerek világában.

Az 1992-ben alakult, magánkézben lévő gazdasági társaságot a folyamatos fejlesztési, profilbővítési igény emelte ki társai közül. Az egyedi tervezésű gépek gyártásától kezdve eljutottak a komplex üzemek, technológiák megvalósításáig, kapcsolódási pontot találtak még a bioenergetikai iparágakkal is. Előállított termékeik 70–80 százalékát az elmúlt években külföldre szállították, s amit talán kissé nehezen értettünk idáig, relatíve miért találnak kisebb piaci lehetőséget hazánkban.
Ez most jelentősen változott, de talán ne szaladjunk ennyire előre.
– Az európai kapcsolataink változatlanul élnek, s továbbra is igénylik munkánkat, azaz a számunkra szükséges megrendelésekkel ellátnak bennünket – mondja Nagy Zoltán ügyvezető. – Nagyon érdekes feladataink voltak idén is, Belgiumban egy elektronikai hulladékfeldolgozó üzem létesítésében voltunk érdekeltek, a lengyelektől komoly megrendeléseket kaptunk építőanyag-ipari gépekre, s minden diplomáciai nézeteltérés ellenére Ukrajnában is jól működnek piaci kapcsolataink. De szállítottunk Pakisztánba, Iránba vagy Thaiföldre is különféle anyagmozgató, hulladékfeldolgozó berendezéseket.
Az idáig jól működő piaci kapcsolataikat megtartva, azonban a közelmúltban Zalaegerszegen is nagy fába vágták fejszéjüket.
Miről is van szó?
A világ minden részén lassan megoldhatatlan problémát jelent a kommunális hulladékok folyamatosan növekvő mennyisége. A közép-európai országokban ennek a hulladéknak mintegy 80–90 százaléka lerakóba kerül. A 2016-ban a GINOP-2.1.1. felhíváson sikeresen elnyert pályázatnak köszönhetően a 3B Hungária egyrészt több innovatív fejlesztést tudott megvalósítani, ezeknek is köszönhetően jelentősen bővült a cég profilja, másrészt pedig a Szabadics Zrt.-vel konzorciumban a Zalaegerszegi Önkormányzat támogatásával a városban létrehoznak egy referenciaüzemet, ahová az általuk újonnan kifejlesztett gépekkel is kiegészítve egy teljesen új, kommunális hulladékkezelő technológiát telepítenek. Az Eco-city projekt – zéró hulladék technológia névre hallgató projekt zárását 2018 tavaszára tervezik.
– Városunkban mintegy 60 ezer tonna hulladék képződik évente – folytatja Nagy Zoltán. – A most befejezés előtt álló hulladékválogató rendszerünk leválasztja a szervetlen fémeket, üveget, köveket és kavicsot, majd a szerves, komposztálható anyagokat – ez a teljes mennyiség több mint fele, aztán a közel negyedrészt kitevő papír, textil és vegyes műanyag alapú anyagokat, és csak 12 százalék kerül a lerakóba, ami anyagában már nem feldolgozható. Ez a technológia egyszerű, költségtakarékos, s majdnem a teljes rendszer a 3B Hungária által fejlesztett, gyártott elemekből épül fel.
A városunkban megvalósuló mintaüzem az első hazánkban, amely ezt tudja, s remélhetően sok referencialátogatót vonz majd ide. A Zéró hulladék technológia bevezetése a modern városok számára egyre inkább elodázhatatlanná válik, ha nem akarnak belefulladni saját hulladékukba,
– A jelentős külföldi és most már hazai, városunk jövőjét is komolyan befolyásoló feladataink teljesítése sem vonja el azonban figyelmüket a további fejlesztések szükségességéről. Tervezzük az előrelépést raktározási technológiánk területén, egy új, 1500 négyzetméteres csarnokban a profilmegmunkálás fejlesztése kerül előtérbe, az acélszerkezetek gyártásánál, hegesztésénél robotokat állítunk üzembe, és még folytathatnám terveink felsorolását. És a fejlesztések tükrében talán érdemes megemlíteni, létszámleépítést ugyan nem tervezünk, de a mintegy 3,5 milliárd forintos éves forgalmunkat természetesen a fejlesztéseinknek köszönhetően növelni kívánjuk – mondta végezetül Nagy Zoltán, a 3B Hungária ügyvezetője.

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére