Megszépült a kollégium

Új köntösben a kaffka margit tagkollégium

n Száztíz középiskolás kollégista örül annak, hogy megszépült „lakóhelyük” az év elejére. A Kaffka Margit Tagkollégiumban ugyanis 2017 januárjában kezdődött meg az épület energetikai korszerűsítését célzó beruházás, melyre a Zalaegerszegi Tankerület nyert közel 139 ezer forintos támogatást.

Az átadási ünnepségen Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos úgy fogalmazott, Zalaegerszeg nemcsak az 5G, hanem immár a felújított középületek tesztvárosa is, utalva arra, hogy az elmúlt időszakban számos orvosi rendelő, óvoda és iskola szépülhetett meg. Mint mondta, minderre azért jutott annyi forrás, mert a magyar gazdaság jól teljesít. Az elkövetkező fejlesztések között megemlítette az R76-os okos gyorsforgalmi út építésének beruházását, melynek alapkövét várhatóan február 23-án teszik le.
Balaicz Zoltán polgármester a megvalósult illetve a megvalósítandó fejlesztések tekintetében a példás együttműködés eredményességét emelte ki.
A zalai megyeszékhelyen elért eredmények az oktatás minőségére való odafigyelésről is árulkodnak. A tagkollégium korszerűsítése egyik szép példája a helyi közösség összefogásának, hangsúlyozta dr. Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke.
Kajári Attila, a Zalaegerszegi Tankerület igazgatója a beruházás részleteit ismertette. Kicserélték a nyílászárókat, az épület tetejét szigetelték a víz és a hő ellen. A tetőre napelemeket is telepítettek, ami a kollégium fenntartási költségeinek csökkentését segíti a villamosenergia-termeléssel. Az épülethez új lépcsős illetve akadálymentesített bejáratot létesítettek.

vissza az elejére

vissza az elejére

Kiből lehet sorozatgyilkos?

Lelkiismeret-furdalás nélküli bestiákról – a pszicho esten

n Antiszociális személyiségzavar, az élethelyzetek feletti erős dominanciaigény, felületes báj, jó intellektus, erős manipulációs képesség, minimum három, különböző időpontban elkövetett gyilkosság. Tömörítve ezek jellemzik a pszichopata sorozatgyilkosokat.

– pP–

Ráadásul lelkiismeret-furdalást sem éreznek soha ezek az „emberi bestiák”. Ez utóbbi – nem túl reményt keltő – megnevezés volt a címe a Pszicho Estek sorozat januári rendezvényének, melynek előadói Doszpoth Péter gyilkossági főnyomozó és Antal Gábor krízisintervenciós szakpszichológus voltak. Az est háziasszonya Nagy Réka klinikai szakpszichológus volt, ám a szokásoktól eltérően most nem ő beszélgetett a vendégekkel, hanem egy vetítésekkel egybekötött, interaktív előadást láthattak az érdeklődők.
Mi jellemzi a pszichopatákat, ki a sorozatgyilkos, miért ölnek, na és hibázhatnak-e? Ezen kérdésekre keresték a sokat látott szakemberek a választ, miközben a bűnügyi nyomozások menetébe és az elkövetők lelkivilágába is bepillantást nyerhetett a közönség a háromórás program során.
Antal Gábor azt mondja, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg a társadalmakban az ilyen típusú elkövetők, melynek oka – a hajlamon túl – a széthulló családokban, a drogos/alkoholista szülőkben és az elszemélytelenedő emberi kapcsolatokban keresendő. Leszögezte: nem minden pszichopata vagy antiszociális személyiségzavarral küzdő egyén lesz sorozatgyilkos, de az igaz, hogy a többszörös emberölést elkövetők túlnyomó többségénél diagnosztizálhatók ezek a zavarok. A gyermekkori élmények meghatározóak, viszont ha valaki szerető környezetben nő fel, hiába van hajlama a pszichopátiára, nem valószínű, hogy bűnelkövetővé válik.
Sorozatgyilkos az, aki minimum három, vagy annál több gyilkosságot követ el, különböző időpontokban. Két áldozat között az úgynevezett „érzelmi lehűlés” fázisába kerül a gyilkos.A következő akció előtt azonban ismét felfokozott, izgalmi állapot jön. Érdekes, hogy néhány kivételtől eltekintve szinte csak férfiak lesznek sorozatgyilkosok (szerepe van ebben a túlzott tesztoszterontermelésnek), míg az áldozatok szinte minden esetben nők, gyerekek vagy idősek.
Doszpoth Péter több film- és videóbejátszás segítségével vázolta fel a sorozatgyilkosok lelkiállapotát, illetve a gyanúsítottak és a nyomozók közti különös kommunikációs és emberi viszonyt. Szóba került a Bárányok hallgatnak című film, valamint az amerikai Charles Manson, Arthur Shawcross, illetve a magyar Balogh Lajos (a százhalombattai rém; 1990-es évek eleje) és Erdélyi Nándor (a bolti sorozatgyilkos; 1990-es évek vége) ügye. Az erőszakos elkövetők motivációja többféle lehet. Találunk köztük látnok típust, küldetéstudattal rendelkezőt (aki például „rendet” szeretne tenni valami miatt, azért öl), de élvhajhász, profitorientált és hatalomittas gyilkos egyaránt előfordul.
A nyomozó kiemelte, hogy ezek az elkövetők egytől egyik kiváló manipulációs képeséggel rendelkeznek, sokszor még a nyomozókat is képesek ideig-óráig „hülyére venni”. Az is jellemző, hogy vonzódást éreznek az egyenruhás alakulatok iránt, ezért előbb-utóbb a rendőrség közelébe férkőznek; mondjuk, hogy a nyomozást segítsék. Gyakori az is, hogy nyilvánosságot szeretnének, mert úgy érzik, hogy meg kell mutatni „művüket”. Ha már az elkövető a rendőrség reflektorfényébe került, nagyon fontos, hogy a kihallgatás során a zsaru megfelelően tudjon kommunikálni a gyanúsítottal. Ha úgy adódik, szükség van alkura, baráti csevejre és bármilyen furcsa, valamiféle szimpátiára is. Különben nem nyílik meg a másik fél, és az akadályozza a bűntény felderítésének további menetét. Persze a rendőröknek tudniuk kell, hogy hol van a határa a „barátkozásnak”, alkudozásnak.
A sorozatgyilkosokat sokszor nem könnyű elfogni, mert van, hogy szinte semmi nyomot nem hagynak maguk után. Különösen igaz ez a hatalomittas és profitorientált gyilkosokra. Doszpoth Péter szerint hiába hiszik tökéletesnek magukat, ők is hibázhatnak, és akkor elveszítik a kontrollt a helyzet felett. Gyakran pedig épp az szúr szemet a nyomozóknak, hogy a rendőrség közelébe férkőznek és túlzottan próbálják segíteni a nyomozást. Vagy éppen egy másikat; Erdélyi Nándor, a bolti sorozatgyilkos például annak idején a Fenyő-ügyben próbált segíteni a zsaruknak.
Szóba került persze a média szerepe is; szabad-e felületet adni az ilyen eseteknek? A szakemberek szerint nincs pontos válasz. A rendőrségnek mindenesetre van tájékoztatási kötelezettsége, illetve ha a nyilvánosság segíti a nyomozást, akkor mindenképpen fontos együttműködni a sajtóval.
 

vissza az elejére

vissza az elejére