Megyeri Anna, Dömötör Andrea és Béres Katalin az üresedő kiállítótérben.

Túllépni a megszokott ötleteken

Tárlatbontás, tárlattervezés a múzeumban

n „Ókortól a szocreálig... hö, király!" 2001 nyarán egy Budapestről érkezett fiatal házaspár így kommentálta a Göcseji Múzeum 2000-ben nyílt, Központok a Zala mentén című, a megye történetét bemutató új állandó kiállítását.

– pánczélPetra –

A vendégkönyvben olvasható bejegyzésen akkor talán a lazasága miatt mosolyogtunk, ma már azon is, hogy az ezredfordulón még ritkaságnak számított, ha egy tárlat ilyen nagy időszakot ölel át (sőt, még nagyobbat, hiszen valójában az őskortól indult). Ráadásul a Zalaegerszeg történetére vonatkozó rész egészen a közelmúltig – a szocialista korszakig – mutatta be a város múltját.
Azóta hosszú idő telt el; a végső összegzés szerint az állandó kiállítást az elmúlt 17 évben több mint 100 ezer ember látta. Végső, hiszen a napokban – a múzeum közelgő felújítása és belső tereinek átépítése miatt – lebontották a tárlatot. A tervek szerint a közeljövőben új állandó kiállítása lesz az intézménynek, forgatókönyvének véglegesítésén most dolgoznak a szakemberek.
Tárlatok rendezéséről, nyitásáról gyakran esik szó a médiában, finisszázsról, bontásról ritkábban. Pedig annak is megvan a maga menete. Többek között erről, illetve az új kiállítás tematikájáról kérdeztük Béres Katalint és Megyeri Annát, a Göcseji Múzeum történészeit.
– Nemcsak az építés, a bontás is szisztematikus. Előbb a régészek pakolták ki a vitrineket, majd a történeti rész következett. Az anyagokat szét kell válogatni aszerint, hogy papíralapú dokumentumról van-e szó, vagy tárgyról, és hogy melyik raktárba kerüljenek. De a kollégák az alapján is csoportosítják őket, hogy a múzeumé-e az adott anyag, vagy esetleg kölcsönbe kaptuk valamelyik társintézménytől. Mert azokat természetesen vissza kell adni a tulajdonosnak.– Az is fontos, hogy digitalizálásra kerüljenek azok a dokumentumok, amik eddig kimaradtak ebből a munkafolyamatból – kezdte Béres Katalin.
Röviden és tömören az a bontás lényege, hogy a műtárgyak minél gyorsabban biztonságba kerüljenek. Ezért ezeket szedték ki először a tárlókból és az enteriőrökből a kollégák – mondta a beszélgetésbe néhány percre bekapcsolódó Dömötör Andrea, a történeti osztály gyűjteménykezelője. Mint megtudtuk: ha ezeket már elcsomagolták, akkor jöhet a dekorációs elemek eltávolítása. Sajnos sok mindent ki is dobnak a kiállításon látható képekből, mellékletekből, hiszen nem mindent lehet épségben levenni a falakról.
– Érzelmileg azért nagyon kötődünk még ehhez a kiállításhoz, emiatt kicsit furcsa a bontás, és hogy lassan csak az üres tereket látjuk a kiállítótérben – meséli Megyeri Anna. – 2000-ben nagyon boldogok voltunk, hogy megnyílt az új és akkor modernnek számító tárlat, mert megmutathattuk a közönségnek mindazt, amit az elődök és mi is összegyűjtöttünk. Az őskortól kezdve egészen a ’60-as, ’’70-es évekig kaphattak a látogatók egy átfogó képet a Zala menti központok és a város múltjából. Közben azért már törjük a fejünket azon is, hogy mi az, amit át tudunk menteni majd az új kiállításba. Persze más kontextusba helyezve az adott tárgyat. Hiszen az már egy merőben más kiállítás lesz.
– Én is sajnálom egy kicsit, hogy most lezárul egy korszak, pláne mert pakolás közben rengeteg emlék és sztori az eszünkbe jutott. A 2000-es kiállításnyitót egy bő kétéves munka előzte meg, sok vitával, ötleteléssel, éjszakázással. Ehhez képest a bontás néhány nap alatt lezajlott – folytatja Béres Katalin. – Persze nem panaszkodunk, hiszen most új feladat van! Ha úgy tetszik, új kihívás, ami szakmai szempontból legalább annyira izgalmas. Haladni kell a korral; ami 2000-ben még újnak és modernnek hatott, az mára már jórészt elavult. Digitális korban élünk, ami a múzeumi munkát és a kiállítások rendezését is új alapokra helyezi.
A történészek elmondták: a készülő tárlat Zalaegerszeg múltjával foglalkozik, kicsi kitekintéssel a megye történetére is. A város első írásos említésétől kezdve a rendszerváltozásig mutatja be a megyeszékhely egykori lakóinak életét. Életmód-kiállítás lesz, mégpedig olyan módon, hogy minden egyes történeti korszakból a legjellemzőbb társadalmi csoportot jelenítik meg. A mezőváros korából a földműveseket, a török korból a végvári katonákat, a 18. századból a céhes iparosságot, a 19. századból a városi nemességet, a századfordulóról pedig a városi értelmiséget. A két világháború közötti időszakból a hivatalnokok élete lesz a középpontban, az 1945 utáni évekből pedig a városba költözött gyári munkások kerülnek fókuszba. Mindezt interaktív formában, sok képpel, animációval és napjaink trendjeinek megfelelő vizuális elemekkel tárják a látogatók elé. A cél, hogy túllépjenek a megszokott tárlatrendezési ötleteken, és hogy sokáig fenntartható legyen a kiállítás. Megyeri Anna szerint külön érdekesség lesz az utolsó, vagyis a rendszerváltozást feldolgozó rész.
– A 2000-es kiállítás tervezésénél még nem nagyon volt lehetőségünk arra, hogy ezt az időszakot bemutassuk. Azóta több a hozzáférhető anyag, és kicsit el is távolodtunk időben az eseményektől annyira, hogy reálisabban tudjuk azt szemlélni. Persze a téma ettől még kényes. De nem az lesz a célunk, hogy a politikai csatározásokat, a pártok küzdelmét bemutassuk. Ami biztos, hogy megjelenik valamilyen formában, az 1989-es, „rendszerváltó” március 15-i ünnepség. Úgy gondoljuk, hogy ez egy fontos közösségi esemény volt a város életében.
A muzeológusok azt is elmondták, hogy bár az intézmény most nem fogad látogatókat (kivéve Németh János keramikusművész kiállítását), és a tervezett felújítási munkák miatt a múzeum is bezár majd egy időre, azért a munka nem áll le. Sok pályázat van folyamatban. A digitalizálás, a tárgyak restaurálása továbbra is folyik, mint ahogy a gyűjtőmunka is. Az előzetes tervek szerint 2019-ben lesz új állandó tárlata a Göcseji Múzeumnak. Az épület felújítása a Mindszenty-program része, ezért a nyitás dátuma a projekt ütemtervétől is függ.
 

vissza az elejére

Rekordösszegű költségvetés

Folyamatosan érkeznek a fejlesztési pénzek

n Zalaegerszegen a rendszerváltozás óta az idei évben fogadta el a képviselő-testület a legmagasabb költségvetési főösszeget, amely mintegy 37,23 milliárd forint – számolt be Balaicz Zoltán polgármester a közgyűlést követő sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: a növekedés oka, hogy folyamatosan érkeznek a városhoz a TOP- és a Modern Városok Programhoz kapcsolódó fejlesztési források, amelyek szerepelnek a költségvetésben a bevételi oldalon. A városi büdzsében a működési célú kiadások 12,5 milliárd forintot tesznek ki, míg a felhalmozási célú kiadásokra (beruházások, fejlesztések) 24 milliárd forint áll rendelkezésre. A város számláján van már a Mindszenty-program, az uszodafejlesztési és az alsóerdei rekreációs központ elindításához szükséges forrás egy része is. A polgármester utalt arra, hogy tavaly december 14. és 31. között kétmilliárd forint érkezett a város számlájára, melyek fejlesztési források voltak.
A testületi ülésen megválasztották az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjait: dr. Kelemen Péter Mátét, dr. Kovács Orsolyát és dr. Szabó László Leventét. Póttagok: Csordás Róbert és dr. Slezák József. Valamennyien átvették megbízólevelüket. Személyi változás történt a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kuratóriumában. Stárics Roland helyett Bubits Tündét, a Pannon Tükör főszerkesztőjét választották a megüresedett helyre.Sportfejlesztésekről is tárgyalt a közgyűlés. Mint a polgármester elmondta, az Ifjúsági és Sportcentrumban több beruházás is történt a közelmúltban. Felújították a rekortánpályát 35 millió forintos ráfordítással, elkészült a szabadtéri sportpark 16 milliós állami támogatással. A ZTE teniszklub 25 millió forintos támogatásban részesült a közelmúltban. A fejlesztések első ütemében három darab simított, beton felületű pályát építenek. Elhangzott az is, hogy 47 millió forint ráfordítással zajlik a birkózócsarnok rekonstrukciója.
Kajak-kenu vízisport épületeinek telepítéséről is határoztak a képviselők. Két darab öltözőkonténer és egy darab vizesblokk-konténer telepítéséről döntöttek. A közgyűlés a beruházáshoz nem biztosít forrást. Még az idén felújításra kerül a sportcsarnok előtti tér, amit energetikai felújítás követ. TAO-támogatással parkettafelújításra, új eredményjelző beszerzésére is sor kerül, valamint a lelátókon a padok helyett székes megoldás várható, ez utóbbi ugyanis előírás ahhoz, hogy nemzetközi mérkőzések helyszíne legyen a csarnok. Ugyancsak sor kerül az Ostoros Károly Munkacsarnok felújítására is.
 

vissza az elejére

Egységes védőnői bértábla

Konzultáció zalaegerszegen is

n A védőnők közötti bérfeszültség illetve a bérrendezés megoldása volt a témája annak a konzultációnak, amit a megye védőnőinek tartottak Zalaegerszegen. Elhangzott, a jelentős bérkülönbségek miatt szükséges egy minden védőnőre kiterjedő egységes bértábla kialakítása.

– AL –

A kormány tavaly júniusban indította el a Miniszterelnökség égisze alatt az országos konzultációt, melynek elsődleges céljaként a védőnők bérezésének felmérését határozták meg, mondta a rendezvény utáni sajtótájékoztatón Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Védőnő Tagozatának elnöke.
Utolsó előtti helyszínként, Zalaegerszegen is hangsúlyos témaként szerepelt a bérfeszültség illetve annak megoldása. Ennek háttere, hogy a kórházi védőnők az egészségügyi szakdolgozói bértábla alapján kapják a fizetésüket, míg az alapellátásban dolgozó szakemberek a közalkalmazotti bértábla alá tartoznak. Így vannak települések, ahol az egészségügyi szakdolgozói bértábla szerint akár 325 ezer forintot is kereshet a védőnő, míg máshol csak a 180.500 forintos bérminimumot. A zalaegerszegi konzultáción a védőnők megoldási javaslatokat is megfogalmaztak, többek között a finanszírozási, a szűrési rendszer újragondolása, az informatikai fejlesztés valamint az adminisztrációs terhek csökkentése terén.
A találkozón részt vett Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos is. Emlékeztetett arra, hogy a kormány az elmúlt években sokat tett azért, hogy a problémákat kezelje. Hangsúlyozta: a 103 éves múltra, hungarikumként nyilvántartott védőnői szolgálat egyedülálló a világon, ezért is fontos a bérrendezés mielőbbi megoldása.

vissza az elejére