Városképek a '70-es évekből

Épület- és propagandafotók a levéltárban

A város urbanizációs folyamatának és a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat működésének egyik legaktívabb időszakába enged bepillantást az a fotógyűjtemény, mely tavaly nyáron került az MNL Zala Megyei Levéltárának birtokába.

– pánczélPetra –

A fekete-fehér felvételek az 1970-es évekbe repítik el a nézőt, amikor a nagyarányú városfejlesztés révén kialakult a megyeszékhely jelenleg ismert arculata. Beleértve nemcsak a központot, hanem az újonnan létrejött városrészeket is. A korabeli felvételeket Zóka Gyula, a város közismert fotográfusa készítette, aki a ’70-es években dolgozott a vállalatnál. Feladata az volt, hogy dokumentálja az építkezéseket és a céghez kötődő fontosabb eseményeket – avat be a részletekbe Erős Krisztina levéltáros. A szocializmus időszakáról van szó, ezért több propagandafotó és propaganda célú montázs is készült a hetvenes években. Ezek szintén megtalálhatók a gyűjteményben.
– A két teljes fotóalbumból és hetvenhat különálló képből álló kollekció így sem teljes, Zóka Gyula akkori munkájának jó része ugyanis megsemmisült, elkallódott. A fotós a fennmaradt felvételeket bocsájtotta a levéltár rendelkezésére. Nagyon fontos kordokumentumok ezek, hiszen az említett időszakban Zalaegerszeg hatalmas átalakuláson ment keresztül. Jelentősen megváltozott a városkép, kisebb utcák tűntek el és épültek be, emeletes házak nőttek ki a belvárosban, attól távolabb pedig lakótelepek létesültek.
A levéltáros hozzátette: az építőipari vállalat tulajdonképpen az egyedüli cég volt a környéken, amelyik ki tudta elégíteni a tömegszerű lakásépítési igényeket. Erre nagy szükség volt, hiszen előfordult, hogy egy esztendő alatt több mint ezer új lakás épült a városban. A vállalat megyeszerte dolgozott, sőt azon túl is. A gyűjteményben így Zalaegerszegen kívül nagykanizsai, keszthelyi, hévízi, sőt zánkai, tapolcai építkezésekről, vagy már elkészült épületekről is találunk fényképeket.
A megyeszékhelynél maradva, tulajdonképpen mindenről van fotó: a Centrum áruház, a Domus, a Csemege ABC, a Balaton Szálló, a Vizslaparki úti (akkor Fürst Sándor utcai) tízemeletesek építésének fázisai éppúgy megtalálhatók, mint a Landorhegy kiépülésének pillanatai, vagy a TV-torony, a hűtőház és a gabonasiló „születésének” mozzanatai. A képek egy másik csoportja kifejezetten propagandacélokat szolgált, hiszen a vállalat pártéletének fontosabb eseményeit (például KISZ-gyűlések, május elsejék, miniszteri látogatások) is meg kellett örökítenie a fotósnak.– Nemcsak azért érdekesek ezek a fényképek, mert a várostörténet egyik legintenzívebb időszakáról tanúskodnak, hanem mert több ritkaságot is tartalmaz a kollekció. Ilyenek például a kórház területén lévő ökumenikus kápolna felrobbantásáról készült képek. Az esemény a ’70-es évek elején történt, és azért került rá sor, mert helyére épült fel az SZTK épülete. Érdekesek a Lenin-szobor felállítását dokumentáló képek is. Ki- és becsomagolt állapotban, valamint különböző szögekből fotózva egyaránt látni a szobrot. Sőt, alakja több propaganda célú montázson is feltűnik. De beszédesek azok a fényképek is, amik a régi és az új „kontrasztját” mutatják: egy-egy utcában még áll pár korabeli, földszintes épület, de a háttérben már formálódnak a magasházak.
A képek kapcsán a szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakótelepi házakat, tízemeleteseket sokan még ma is „panelnek” hívják, pedig a városban nem épült panelház. A domborzati viszonyok miatt ugyanis nagyon költséges lett volna a panelelemek szállítása. Az építőipari vállalat ezért francia mintára az úgynevezett alagútzsalus technikát alkalmazta. Az egyes építkezési fázisokat bemutató képeken ez a módszer jól megfigyelhető.
Erős Krisztina érdeklődésünkre elmondta, az a cél, hogy digitalizálás után, egy kutatók számára is hozzáférhető adatbázisba kerüljön a gyűjtemény. Annál is inkább, mert évről évre gyarapszik a levéltárba kerülő fotók száma, melyek mind keletkezési idejüket, mind tartalmukat tekintve nagyon vegyesek. A képanyag rendszerezésével, kisebb leírások készítésével szeretnének egy fotótárat is létrehozni, mely szintén hozzáférhető lenne az érdeklődők számára.
A fényképek között egyre több a szocialista korszakban készült felvétel. A levéltáros úgy látja, hogy kutatási szempontból ez az időszak (különösen hetvenes-nyolcvanas évek) még szűz területnek számít, ám nagyon izgalmas korszakról van szó, és tematikailag nagyon sok lehetőség rejlik benne.
 

vissza az elejére

Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott, Vigh László, Kósa Lajos, Balaicz Zoltán és dr. Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke

A modern városok programról

Egyeztetés kósa lajos miniszterrel

Több beruházással, köztük a Hevesi Sándor Színház rekonstrukciójával bővül Zalaegerszeg Modern városok programja, mellyel kapcsolatban a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszterrel tanácskoztak a városvezetők a díszteremben. A részletekről az ülést követően sajtótájékoztatót tartottak.

– A. L. –

Kósa Lajos azt hangsúlyozta, hogy a Modern városok program, mint az eddigi legnagyobb vidékfejlesztési program, 3500 milliárd forintos összértékű fejlesztést tesz lehetővé az országban 2022-ig. Mindez kétmillió városlakót, a vonzáskörzeteikben lévő településekkel együtt pedig hat és fél millió embert érint. Mint mondta, Zalaegerszegen 240 milliárd forint értékben valósulnak meg fejlesztések a programban, melyek között a legnagyobb tételt a megyeszékhelyt és az M7-es autópályát összekötő M76-os gyorsforgalmi út, valamint annak Zalaegerszeg és Vasvár közötti szakaszának megépítése jelenti. Ez utóbbival, melynek tervezése megkezdődött, a megyeszékhely az osztrák autópálya-hálózathoz is csatlakozhat.
Kitért arra, hogy alapvetően nem változnak a 2015-ben megkötött megállapodások programpontjai, viszont egyeztetéseket igényelnek az azóta felmerült ötletek és szükségletek miatt. Így Zalaegerszeg esetében is: melyek azok, amelyeket a korábban elfogadottakhoz képest érdemes újragondolni.
Ezek egyike a Mindszenty-zarándokközpont, amit a miniszter igazi zalaegerszegi specialitásnak nevezett. Mint mondta, ez egy sajátos összetett projekt, mert egyrészt több épület felújítását érintve a belváros rehabilitációját jelenti. Másrészt a vallási turizmust szolgálja a város és Magyarország szempontjából fontos történelemi emlékhely kialakítása révén. Jelezte, hogy a beruházás az eredeti elképzelésekhez képest valószínűleg többe fog kerülni, de ezt a kormány támogatni tudja.
Az intermodális közlekedési csomópont, vagyis a közös vasúti és buszpályaudvar kialakítása helyett előnyt élveznek majd a belváros tehermentesítését szolgáló közlekedési fejlesztések. Azért döntöttek így, mert a gyorsforgalmiút-fejlesztésekkel két irányban is elérhetővé válik a megyeszékhely. Beszélt arról is, hogy a zalaegerszegi logisztikai központ és konténerterminál megépítését összekapcsolják a város északi ipari parkjához vezető iparvágány létesítésével, amit a már épülő járműipari tesztpálya, valamint a fuvarozó cégek jelenléte indokol. Új elemként említette a Hevesi Sándor Színház épületének rekonstrukcióját, miután valamennyi vidéki színház felújítása kormányzati stratégiai szándék. Mint mondta, a zalaegerszegi színház esetében elindul a tervezés, melynek 150–200 millió forintra becsült költségéről kormány-előterjesztés készül.Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos – mint mondta – szívén viseli a színház felújítását, amely évente 70 ezer nézőt fogad. A 35 éves épület teljes rekonstrukciója indokolt, ami jelenlegi számítások szerint másfél-kétmilliárd forintot igényel. Zalaegerszeg szempontjából a jövő beruházásának nevezte a 42 milliárd forintból épülő tesztpályát, ahol önvezető és elektromos járműveket tesztelnek majd. Húsz-harminc cég letelepedését várják, ami a város számára az oktatásra, egészségügyre és más fejlesztésekre fordítható bevételeket is jelent. Kiemelte, hogy a tesztpályát az teszi egyedivé Európában, hogy össze lesz kötve a tesztútként is működő M76-os gyorsforgalmi úttal. Ez további tesztelési lehetőséget biztosít, mert az úttestbe integrált napelemek működtetik majd az elektronikus táblákat és jelzőlámpákat. Az elektromos autók vezeték nélkül kapnak áramot a tesztúton, ami 260 kilométeres sebességű haladásra is alkalmas lesz.
Balaicz Zoltán polgármester azt hangsúlyozta, hogy a kormány által életre hívott Modern városok program olyan mértékű fejlesztéseket engednek meg a megyei jogú városokban, így Zalaegerszegen is, melyekre korábban nem volt példa. A programelemekről szóló egyeztetés éppen ezért fontos a város számára, tette hozzá. Gazdaságfejlesztési szempontból óriási jelentőségűnek nevezte a tesztpályát, az M76-as gyorsforgalmi utat, ami a sármelléki repülőtér érintésével nemzetközi légi összeköttetést biztosít majd Zalaegerszeg számára. Ide sorolta a logisztikai központot, az ipari vágányt, valamint az 5G hálózatot. Mint mondta, a helyi közvélemény nagyon várja az új uszoda, továbbá az alsóerdei rekreációs park megépítését, melyek esetében már a közbeszerzési eljárások lefolytatásánál tartanak. Beszélt az új elemként megvalósuló beruházásokról is, így az új mentőállomás már megkezdett tervezéséről, és a mintegy 700 millió forintba kerülő megépítéséről. Jelezte, hogy a tanácskozáson szó esett a TOP-program kiegészítéséről is, mivel a teljes kerékpárút-hálózatot fel szeretnék újítani, ahogy új szakasszal bővítenék a belső tehermentesítő utat, melynek terveit elkészítik. A további tervek között említette a sportcsarnok felújítását, melyről tárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal.
 

vissza az elejére

Több mint hat éve játszanak már együtt. Az író zenészként, a zenész meg prózaíróként mutatkozik be. Mégsem amolyan helycserés támadás ez, hanem egy kötetlen és kerek zenés irodalmi est. Kulturális „áthangszerelődés”. Sok dallal, szöveggel és megannyi humoros vagy éppen érzelmes személyes történettel.

– pP –

Grecsó Krisztián író és Kollár-Klemencz László (Kistehén) zenész, vagyis a greCSÓKOLlár duó lépett fel a közelmúltban a VMK Caffe színpadán. Az est folyamán sok minden kiderült: például, hogy hová tűnik az ifjúkori önfeledt kreativitás az emberből, miért titkos hely az erdő, és hogyan lehet összehozni a disznóölést a kortárs tánccal.
Grecsó azt mesélte, voltak szigorú évei, amikor munkanélküli volt. Persze ilyenkor a művész azt mondja, hogy épp szabadúszó. Ekkoriban sokszor írt híres embereknek könyveket (mert a celebek ritkán tudnak írni). Mint mondta, érdekes munka volt ez, szép tapasztalás, ami alázatra nevel. A műsor részeként a szerző legújabb, tárcanovellákat tartalmazó kötetéből, a Harminc év napsütés-ből olvasott fel részleteket.Majd többek között Kemény István, Erdős Virág és Grecsó Krisztián megzenésített verseit is előadta a duó.
Kevesen tudják, hogy a Kistehén zenekar frontembere, Kollár-Klemenc László is rendelkezik önálló prózai kötettel. A Miért távolodnak a dolgok 2015-ben jelent meg. Ebből hangzott el egy novella, melynek keletkezési körülményeiről csak annyit: hogy ha nagyon akarjuk (és ha egy előszilveszteri műsorhoz feltétlenül szükséges), akkor a vidéki disznóölések hangulatát össze lehet hozni a kortárs tánccal. Persze ehhez kell egy Ági nevű nő is, aki szép.
A zenésznek új lemeze is van, a Rengeteg. Az motiválta, hogy az erdő „nézőpontjából” írjon egy zenei anyagot, hiszen az erdő egy izgalmas, néha félelmetes, ám mégis nyugodt hely. A lemez megszületett, ám Kollár végül rájött, hogy ami az erdőben történik, az ott is marad (ez állítólag egy népi bölcsesség). Vagyis a titkokat nem lehet onnan kihozni, mert megfejthetetlenek.
A Grecsó–Kollár közös produkció alatt azt is megtudtuk, hogy a szegvári születésű író szerint, a középiskola még egy szép korszak abból a szempontból, hogy abban az életkorban még ösztönös a kreativitás. Ami bármilyen formában képes utat törni magának. Édesanyja biztatására például néptáncos volt egy ideig (nem nagyon szerette), és mint afféle „élő adatközlő” próbált új lépéseket meghonosítani. Ezt persze a néptánctanár sem nem értette, sem nem támogatta. Grecsó sok-sok különféle szerkesztőségekben eltöltött év után végül odáig is eljutott, hogy az igazi szabadságot adó kreativitást ma már leginkább az önfeledt zenélésben találja meg.
  Kollár meg mindeközben bizonytalankodik, hogy vajon elég jól tud-e gitározni. Merthogy a kilencvenes években az az alternatív zenei közeg, melyben szocializálódott, lebeszélte arról, hogy gitároktatásra járjon. Mondván: azzal elfelejted és tönkreteszed, amit tudsz. Most, hogy a Budapest Bár produkció révén profi zenészekkel és a klaszszikusabb műfajokkal is összehozta a sors, már érzi az oktatás hiányát.
 

vissza az elejére