Emlékezés | Élőben a műtőből | Zalaegerszeg a forradalom napjaiban | A magyar kard hagyományai | Búcsú |
|
1848–49 hőseire
|
Vigh László |
Holló József |
A forradalmat két szándék vezette, egyrészt, hogy megszabadítsák az országot az idegen uralomtól, másrészt, hogy az igazságtalan hűbéri rendszert felváltsák egy igazságosabb, Európa fejlettebb országaihoz igazodni tudó polgári berendezkedésre.
– AL –
Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos fogalmazott
így március 15-én a Deák téren, ahol a hagyományokhoz híven kezdetét vette az
1848–49-es forradalom és szabadságharcra való megemlékezés. Mint mondta, a
szabadságért és a függetlenségért harcoltak, a jogállam alapjaiért, és nekik
köszönhetően ma itt Zalaegerszegen szabadon ünnepelhetnek a családok.A szabadság
egyet jelent a döntés, a munkavállalás, a vallás, a kultúra, a sajtó és a szólás
szabadságával. A szabadság mások értékrendjének tiszteletben tartását is
feltételezi, amiért 170 évvel ezelőtt szintén küzdöttek 48 hősei. Küzdelmükből
erőt meríthettünk a jelen korra, hiszen legfontosabb cél, hogy az ország
Magyarország maradhasson, hangsúlyozta.
Az ünneplők Deák Ferenc szobrának megkoszorúzása után Csány
László szobrához vonultak. Itt Holló József nyugállományú
altábornagy, a kegyeleti diplomáciáért felelős miniszteri biztos mondott
beszédet. Kiemelte: 1848-ban egy cél érdekében fogott össze hazánk valamennyi
politikai irányzata, és ezzel az összefogással Európában egyedülálló módon,
fegyver és vér nélkül vitték diadalra a polgári átalakulás ügyét. A magyar
nemzet százados terheket és béklyókat próbált lerázni magáról 1848 tavaszán,
amikor szabadságáéért, függetlenségéért szállt síkra. Március 15-én tehát sok
százados függetlenségi törekvéseink valóra váltására emlékezünk, amit a magyar
szabadság örömünnepének tarthatunk számon. Minden esztendőben arra figyelmeztet
ez a nap, hogy a legfőbb kérdésekben megalkuvásnak helye nincsen, húzta alá. Az
idei március 15-e nemcsak a ’48-as forradalom, hanem a Magyar Honvédség
megalakulásának 170. évfordulója is egyben. A szabadságharcban létrejött Magyar
Honvédség legfőbb feladata ma is a haza és a magyar emberek védelme,
hangoztatta. Ez alkalomból a Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület
díszkardot adományozott Balaicz Zoltán polgármesternek, amit
dr. Varga Péter gazdasági vezető adott át. A megemlékezés Csány
László szobrának megkoszorúzásával ért véget.
Hol tart ma a szürkehályog-sebészet?
Speciális műlencsével egyszerre korrigálható a szürke hályog, valamint a szaruhártya görbületi eltérései miatt fellépő látáscsökkenés. A zalaegerszegi Szent Rafael Kórház szemészeti osztályán tartott kétnapos találkozón ilyen műtétet is megtekinthettek a szürkehályog-sebészettel foglalkozó hazai kórházak szakemberei.
– liv –
Dr. Szalczer Lajos címzetes egyetemi docens, osztályvezető főorvos
és dr. Aradi Etelka főorvos végezte el a műtéteket, amiket a
műtőben, illetve kivetítve monitorra, az előkészítőben kísérhettek figyelemmel a
sajtó munkatársai is. A korábbi közvetítések folytatását jelentette a program,
ám ezúttal közvetlenül a műtéti helyszínen.
– Zártkörű kutatófejlesztő csoportunk 2003-ban alakult. Rajtunk kívül tagjai
Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Pécs, Veszprém, Győr, Szombathely, Cegléd,
Kecskemét kórházainak szemész főorvosai, egyetemi tanárai, tanársegédjei –
mondta érdeklődésünkre dr. Szalczer Lajos. – Az indulást követően
került sor a szürkehályog-műtétek élő közvetítéseire Zalaegerszegen a világ
vezető szemsebészeti eszközöket és anyagokat előállító cég támogatásával.
Természetesen azóta is minden évben összejövünk, de már más-más helyszíneken, az
idei szakmai találkozónak osztályunk adott otthont.Az ilyenkor bemutatott
műtétek során a cég legújabb fejlesztésű anyagait alkalmazzuk, melyből
következtetni tudunk a szemsebészet fejlődési irányaira is. A műtét közbeni
tapasztalatokról ugyanakkor visszajelzéseket várnak, ahogy a nyomon követett
betegek állapotáról is, hiszen a kontrollvizsgálatokon kiderül, mennyire
elégedettek, mennyire látnak jól a beültetett műlencsével. Az
osztályvezető főorvos által elvégzett két műtétből az egyik speciálisabb
beavatkozást igényelt.
– A beteg jobb szemén korábban dioptriahibát helyreállító műtétet végeztek. A
mostani operációt a szürke hályog mellett a szaruhártya görbületi hibája is
szükségessé teszi, ami ugyancsak gátolja az éles látást. Az utóbbit lehet
orvosolni szemüveggel, de csak addig, amíg a betegnek nincs szürke hályoga. Most
ezt az öszszetett problémát tudjuk megoldani egy multifokális tórikus (cilinderes)
műlencse beültetésével, mégpedig egyszerre – magyarázta a műtét előtt dr.
Szalczer Lajos. A népbetegségnek számító szürke hályog nemcsak az idős
korosztályt érinti. Az osztályvezető főorvostól megtudtuk, hogy egyre gyakoribb
a fiatalabbak körében is, melynek hátterében a napsugárzás és a
környezetszennyezés okozta ártalmak állnak, továbbá a különböző
anyagcsere-betegségek, főként a cukorbetegség. A szürke hályoggal küzdő betegek
száma éppen ezért növekszik folyamatosan. A zalaegerszegi kórház szemészeti
osztályán évente mintegy kétezer ilyen operációt végeznek.
Zalaegerszeg a forradalom napjaiban
Zeneszó és fáklyásmenet deák tiszteletére
Vajon mi történt Zalaegerszegen 1848 márciusának elhíresült napjaiban, és hogyan nézhetett ki a korabeli belváros? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak mindazok, akik részt vettek a március 15-i várostörténeti sétán.
– pet –
A Talpra magyar! című múltidéző kirándulás az önkormányzat, a Tourinform-iroda
és a Zalaeger-szeg Turizmusáért Egyesület közös szervezésében valósult meg, az
idegenvezető ezúttal Béres Katalin, a Göcseji Múzeum történésze volt. A
barangolás a Deák térről indult; nem véletlenül. Már a 18. században is egy
központi helye volt ez a városnak, hiszen itt állt a vármegyeháza épülete (ma
törvényszék), ahol a megye politikai eseményei zajlottak. Itt döntöttek többek
között az országgyűlési követutasításokról is – kezdte az ünnepi időutazást a
történész. Hozzátette: a pestihez hasonló forradalmi események ugyan nem
történtek Zalaegerszegen, két politikus miatt mégis felkerült az akkori
mezőváros az ország politikai térképére. Nem nehéz kitalálni, hogy Deák
Ferencről és Csány Lászlóról, illetve
reformkezdeményezéseikről van szó. A vármegye 1848. március 15-én is ülésezett,
akkor még mit sem tudva a fővárosi eseményekről. Sokkal inkább a két nappal
előbbi bécsi forradalomról, na és Kossuth Lajos felirati
javaslatáról tárgyaltak.Egyetértve a rendszerváltó követelésekkel. Azt is
elhatározták, hogy Deák Ferencet felkérik, hogy fogadja el a
követséget, hogy ő képviselhesse a vármegyét a pozsonyi országgyűlésben. Érezték
ugyanis, hogy komoly jelentősége lesz a gyűlésnek. Deák másnap Zalaegerszegre
érkezett. Az itteni „megmozdulás” tulajdonképpen az ő köszöntése volt. Hiszen
fáklyásmenet és zeneszó várta a politikust. A pesti forradalom híre majd csak az
ezt követő napon, vagyis március 17-én jutott el a városba. Hogy hogy nézett ki
ekkoriban a városközpont? Béres Katalin elmondta, hogy a
vármegyeháza épületén kívül, állt attól nem messze egy alispáni kúria, ami
korábban a megyei orvos háza volt (az épület maradványai a múzeum alatt vannak).
Már megvolt a sóház, a plébániatemplom és -hivatal, valamint az Arany Bárány, de
nem a ma ismert szálloda, hanem egy jóval kisebb fogadó. Ezzel szemközt a
városháza egyemeletes épülete helyezkedett el. Zalaegerszegnek körülbelül 4000
lakosa volt ekkor, akik főleg mezőgazdaságból és iparból éltek, persze voltak
köztük nemesek is. Talán furcsának tűnik, de a belváros egészen újnak nézett ki
akkoriban. Mint azt a történész felelevenítette: 1826-ban két tűzvész is
pusztított, ami szinte teljesen lerombolta az addigi várost. Ezt követően
született meg az első igazi városrendezési terv, s az újjáépítés ennek elvei
mentén zajlott. Érdekességképpen megemlítette, hogy ekkor „egyenesedett ki” a
Kossuth utca is, amit akkor még Fehérképi utcának hívtak. A belvárosi séta során
a résztvevők megálltak többek között a kvártélyház falán lévő
Széchenyi-domborműnél, a Kossuth-szobornál és a Zalai nemes szobránál (ahol a
korabeli viseletről is hallhattak érdekességeket). A barangolás utolsó állomása
a Csány-szobor volt, ahol a politikus érdemein kívül szóba került magának a
szobor felállításának históriája is. A történész arról is beszélt, hogy az „aradi
tizenhárom” ismertségéhez képest kissé eltörpül Csány emlékezete, részben azért,
mert őt négy nappal később végezték ki. Béres Katalin úgy látja,
hogy az érintett időszakban felnőtt a városban egy olyan lelkes, fiatal
generáció (például Csúzy Pál, Degré Alajos, Tolnay Károly), akik
komoly szerepet vállaltak a közéletben. Nemcsak a szórakozásból és a bálok
szervezéséből vették ki részüket, hanem – országgyűlési követként, és/vagy
honvédként – a szabadságért vívott küzdelemnek is aktív résztvevői voltak.
Kiállítás a 170 éves honvédség tiszteletére
A magyar honvédség 170 éves történetét eleveníti fel a Honvédek a páston, vívók a csatatéren című tárlat, mely március 15-én nyílt meg a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A kiállítás Máday Norbert és Gausz Tamás magángyűjtők kollekciójából, valamint a Göcseji Múzeum témához illeszkedő anyagából válogat.
– pet –
Az idei év jubileumi, hiszen az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az
ekkor létrejövő magyar honvédség 170. évfordulójára emlékezünk. A tárlat a
lokálpatrióta kötődést is erősíti, mert a szabadságharcban zalai honvédek is
harcoltak. Ilyen volt például Püspöki Grácián, aki a zalai 47-es zászlóalj
katonájaként, 1849. május 21-én a budai vár ormára kitűzte a magyar zászlót –
fogalmazott a megjelenteket köszöntve Balaicz Zoltán polgármester.
Hozzátette: a tárlaton nemcsak a katonaság múltját ismerhetjük meg, hanem azt
is, hogy a vívás hogyan vált sportággá az évszázadok alatt. A kiállítást
dr. Gyimesi Endre történész, a város díszpolgára nyitotta meg.
Egervári Klárától A Hevesi Sándor Színház társulata a családdal együtt a fájdalomtól megrendülten tudatja, hogy Egervári Klára Aase-díjas, érdemes művész, a Hevesi Sándor Színház örökös tagja 2018. március 12-én, 82 éves korában örök nyugalomra tért.
Búcsúztatására 2018. április 9-én, hétfőn 14.30 órakor kerül sor a teátrum
előcsarnokában. A tisztelőket arra kérik, hogy koszorú helyett egy szál virággal
róják le tiszteletüket.
|