Emlékezés Élőben a műtőből Zalaegerszeg a forradalom napjaiban A magyar kard hagyományai Búcsú

 

 

Emlékezés

1848–49 hőseire

 

Vigh László

Holló József

A forradalmat két szándék vezette, egyrészt, hogy megszabadítsák az országot az idegen uralomtól, másrészt, hogy az igazságtalan hűbéri rendszert felváltsák egy igazságosabb, Európa fejlettebb országaihoz igazodni tudó polgári berendezkedésre.

– AL –

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos fogalmazott így március 15-én a Deák téren, ahol a hagyományokhoz híven kezdetét vette az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra való megemlékezés. Mint mondta, a szabadságért és a függetlenségért harcoltak, a jogállam alapjaiért, és nekik köszönhetően ma itt Zalaegerszegen szabadon ünnepelhetnek a családok.A szabadság egyet jelent a döntés, a munkavállalás, a vallás, a kultúra, a sajtó és a szólás szabadságával. A szabadság mások értékrendjének tiszteletben tartását is feltételezi, amiért 170 évvel ezelőtt szintén küzdöttek 48 hősei. Küzdelmükből erőt meríthettünk a jelen korra, hiszen legfontosabb cél, hogy az ország Magyarország maradhasson, hangsúlyozta.
Az ünneplők Deák Ferenc szobrának megkoszorúzása után Csány László szobrához vonultak. Itt Holló József nyugállományú altábornagy, a kegyeleti diplomáciáért felelős miniszteri biztos mondott beszédet. Kiemelte: 1848-ban egy cél érdekében fogott össze hazánk valamennyi politikai irányzata, és ezzel az összefogással Európában egyedülálló módon, fegyver és vér nélkül vitték diadalra a polgári átalakulás ügyét. A magyar nemzet százados terheket és béklyókat próbált lerázni magáról 1848 tavaszán, amikor szabadságáéért, függetlenségéért szállt síkra. Március 15-én tehát sok százados függetlenségi törekvéseink valóra váltására emlékezünk, amit a magyar szabadság örömünnepének tarthatunk számon. Minden esztendőben arra figyelmeztet ez a nap, hogy a legfőbb kérdésekben megalkuvásnak helye nincsen, húzta alá. Az idei március 15-e nemcsak a ’48-as forradalom, hanem a Magyar Honvédség megalakulásának 170. évfordulója is egyben. A szabadságharcban létrejött Magyar Honvédség legfőbb feladata ma is a haza és a magyar emberek védelme, hangoztatta. Ez alkalomból a Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület díszkardot adományozott Balaicz Zoltán polgármesternek, amit dr. Varga Péter gazdasági vezető adott át. A megemlékezés Csány László szobrának megkoszorúzásával ért véget.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Élőben a műtőből

Hol tart ma a szürkehályog-sebészet?

Speciális műlencsével egyszerre korrigálható a szürke hályog, valamint a szaruhártya görbületi eltérései miatt fellépő látáscsökkenés. A zalaegerszegi Szent Rafael Kórház szemészeti osztályán tartott kétnapos találkozón ilyen műtétet is megtekinthettek a szürkehályog-sebészettel foglalkozó hazai kórházak szakemberei.

– liv –

Dr. Szalczer Lajos címzetes egyetemi docens, osztályvezető főorvos és dr. Aradi Etelka főorvos végezte el a műtéteket, amiket a műtőben, illetve kivetítve monitorra, az előkészítőben kísérhettek figyelemmel a sajtó munkatársai is. A korábbi közvetítések folytatását jelentette a program, ám ezúttal közvetlenül a műtéti helyszínen.
– Zártkörű kutatófejlesztő csoportunk 2003-ban alakult. Rajtunk kívül tagjai Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Pécs, Veszprém, Győr, Szombathely, Cegléd, Kecskemét kórházainak szemész főorvosai, egyetemi tanárai, tanársegédjei – mondta érdeklődésünkre dr. Szalczer Lajos. – Az indulást követően került sor a szürkehályog-műtétek élő közvetítéseire Zalaegerszegen a világ vezető szemsebészeti eszközöket és anyagokat előállító cég támogatásával. Természetesen azóta is minden évben összejövünk, de már más-más helyszíneken, az idei szakmai találkozónak osztályunk adott otthont.Az ilyenkor bemutatott műtétek során a cég legújabb fejlesztésű anyagait alkalmazzuk, melyből következtetni tudunk a szemsebészet fejlődési irányaira is. A műtét közbeni tapasztalatokról ugyanakkor visszajelzéseket várnak, ahogy a nyomon követett betegek állapotáról is, hiszen a kontrollvizsgálatokon kiderül, mennyire elégedettek, mennyire látnak jól a beültetett műlencsével.  Az osztályvezető főorvos által elvégzett két műtétből az egyik speciálisabb beavatkozást igényelt.
– A beteg jobb szemén korábban dioptriahibát helyreállító műtétet végeztek. A mostani operációt a szürke hályog mellett a szaruhártya görbületi hibája is szükségessé teszi, ami ugyancsak gátolja az éles látást. Az utóbbit lehet orvosolni szemüveggel, de csak addig, amíg a betegnek nincs szürke hályoga. Most ezt az öszszetett problémát tudjuk megoldani egy multifokális tórikus (cilinderes) műlencse beültetésével, mégpedig egyszerre – magyarázta a műtét előtt dr. Szalczer Lajos. A népbetegségnek számító szürke hályog nemcsak az idős korosztályt érinti. Az osztályvezető főorvostól megtudtuk, hogy egyre gyakoribb a fiatalabbak körében is, melynek hátterében a napsugárzás és a környezetszennyezés okozta ártalmak állnak, továbbá a különböző anyagcsere-betegségek, főként a cukorbetegség. A szürke hályoggal küzdő betegek száma éppen ezért növekszik folyamatosan. A zalaegerszegi kórház szemészeti osztályán évente mintegy kétezer ilyen operációt végeznek.
 

vissza az elejére


Zalaegerszeg a forradalom napjaiban

Zeneszó és fáklyásmenet deák tiszteletére

Vajon mi történt Zalaegerszegen 1848 márciusának elhíresült napjaiban, és hogyan nézhetett ki a korabeli belváros? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak mindazok, akik részt vettek a március 15-i várostörténeti sétán.

– pet –

A Talpra magyar! című múltidéző kirándulás az önkormányzat, a Tourinform-iroda és a Zalaeger-szeg Turizmusáért Egyesület közös szervezésében valósult meg, az idegenvezető ezúttal Béres Katalin, a Göcseji Múzeum történésze volt. A barangolás a Deák térről indult; nem véletlenül. Már a 18. században is egy központi helye volt ez a városnak, hiszen itt állt a vármegyeháza épülete (ma törvényszék), ahol a megye politikai eseményei zajlottak. Itt döntöttek többek között az országgyűlési követutasításokról is – kezdte az ünnepi időutazást a történész. Hozzátette: a pestihez hasonló forradalmi események ugyan nem történtek Zalaegerszegen, két politikus miatt mégis felkerült az akkori mezőváros az ország politikai térképére. Nem nehéz kitalálni, hogy Deák Ferencről és Csány Lászlóról, illetve reformkezdeményezéseikről van szó. A vármegye 1848. március 15-én is ülésezett, akkor még mit sem tudva a fővárosi eseményekről. Sokkal inkább a két nappal előbbi bécsi forradalomról, na és Kossuth Lajos felirati javaslatáról tárgyaltak.Egyetértve a rendszerváltó követelésekkel. Azt is elhatározták, hogy Deák Ferencet felkérik, hogy fogadja el a követséget, hogy ő képviselhesse a vármegyét a pozsonyi országgyűlésben. Érezték ugyanis, hogy komoly jelentősége lesz a gyűlésnek. Deák másnap Zalaegerszegre érkezett. Az itteni „megmozdulás” tulajdonképpen az ő köszöntése volt. Hiszen fáklyásmenet és zeneszó várta a politikust. A pesti forradalom híre majd csak az ezt követő napon, vagyis március 17-én jutott el a városba. Hogy hogy nézett ki ekkoriban a városközpont? Béres Katalin elmondta, hogy a vármegyeháza épületén kívül, állt attól nem messze egy alispáni kúria, ami korábban a megyei orvos háza volt (az épület maradványai a múzeum alatt vannak). Már megvolt a sóház, a plébániatemplom és -hivatal, valamint az Arany Bárány, de nem a ma ismert szálloda, hanem egy jóval kisebb fogadó. Ezzel szemközt a városháza egyemeletes épülete helyezkedett el. Zalaegerszegnek körülbelül 4000 lakosa volt ekkor, akik főleg mezőgazdaságból és iparból éltek, persze voltak köztük nemesek is. Talán furcsának tűnik, de a belváros egészen újnak nézett ki akkoriban. Mint azt a történész felelevenítette: 1826-ban két tűzvész is pusztított, ami szinte teljesen lerombolta az addigi várost. Ezt követően született meg az első igazi városrendezési terv, s az újjáépítés ennek elvei mentén zajlott. Érdekességképpen megemlítette, hogy ekkor „egyenesedett ki” a Kossuth utca is, amit akkor még Fehérképi utcának hívtak. A belvárosi séta során a résztvevők megálltak többek között a kvártélyház falán lévő Széchenyi-domborműnél, a Kossuth-szobornál és a Zalai nemes szobránál (ahol a korabeli viseletről is hallhattak érdekességeket). A barangolás utolsó állomása a Csány-szobor volt, ahol a politikus érdemein kívül szóba került magának a szobor felállításának históriája is. A történész arról is beszélt, hogy az „aradi tizenhárom” ismertségéhez képest kissé eltörpül Csány emlékezete, részben azért, mert őt négy nappal később végezték ki. Béres Katalin úgy látja, hogy az érintett időszakban felnőtt a városban egy olyan lelkes, fiatal generáció (például Csúzy Pál, Degré Alajos, Tolnay Károly), akik komoly szerepet vállaltak a közéletben. Nemcsak a szórakozásból és a bálok szervezéséből vették ki részüket, hanem – országgyűlési követként, és/vagy honvédként – a szabadságért vívott küzdelemnek is aktív résztvevői voltak.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


A magyar kard hagyományai

Kiállítás a 170 éves honvédség tiszteletére

A magyar honvédség 170 éves történetét eleveníti fel a Honvédek a páston, vívók a csatatéren című tárlat, mely március 15-én nyílt meg a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A kiállítás Máday Norbert és Gausz Tamás magángyűjtők kollekciójából, valamint a Göcseji Múzeum témához illeszkedő anyagából válogat.

– pet –

Az idei év jubileumi, hiszen az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az ekkor létrejövő magyar honvédség 170. évfordulójára emlékezünk. A tárlat a lokálpatrióta kötődést is erősíti, mert a szabadságharcban zalai honvédek is harcoltak. Ilyen volt például Püspöki Grácián, aki a zalai 47-es zászlóalj katonájaként, 1849. május 21-én a budai vár ormára kitűzte a magyar zászlót – fogalmazott a megjelenteket köszöntve Balaicz Zoltán polgármester. Hozzátette: a tárlaton nemcsak a katonaság múltját ismerhetjük meg, hanem azt is, hogy a vívás hogyan vált sportággá az évszázadok alatt. A kiállítást dr. Gyimesi Endre történész, a város díszpolgára nyitotta meg.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Búcsú

Egervári Klárától

A Hevesi Sándor Színház társulata a családdal együtt a fájdalomtól megrendülten tudatja, hogy Egervári Klára Aase-díjas, érdemes művész, a Hevesi Sándor Színház örökös tagja 2018. március 12-én, 82 éves korában örök nyugalomra tért.

Búcsúztatására 2018. április 9-én, hétfőn 14.30 órakor kerül sor a teátrum előcsarnokában. A tisztelőket arra kérik, hogy koszorú helyett egy szál virággal róják le tiszteletüket.
 

Elhunyt Egervári Klára színművésznő

 

Néhány hete még a belvárosi élelmiszerüzlet pénztárosaival viccelődött, most meg szomorú hírt hallunk: elhunyt Egervári Klára Aase-díjas színész, érdemes művész, a Hevesi Sándor Színház társulatának örökös tagja.

– pet –

Az 1936-ban, Vasason született színésznő két évvel ezelőtt ünnepelte 80. születésnapját. A jeles alkalomból egy kötet is napvilágot látott (Egy színészi pálya története címmel), mely az előadóművész életének főbb momentumait, na és legfontosabb szerepeit foglalja össze. Egervári Klára még 14 éves sem volt, amikor hangjára felfigyelt a pécsi színház akkori igazgatója, Szendrő József. Néhány évvel később le is szerződtette a Pécsi Nemzeti Színház énekkarába. Majd fokozatosan prózai szerepeket is kapott. Pécs után Győr, aztán Békéscsaba, Miskolc, Veszprém, Szolnok, Kaposvár és Szeged jött. Még javában dolgozott a szegedi színházban, mikor Ruszt József már állította össze a zalaegerszegi társulat névsorát; amiben Egervári Klára is szerepelt. A színésznő akkor már harminc évadot húzott le különböző társulatoknál, azonban Ruszt hívó szavára ismét – ezúttal végérvényesen – lakhelyet váltott. A zalaegerszegi közönség a '80-as, '90-es években musicalekben, operettekben és drámai szerepekben egyaránt láthatta a művésznőt. Játszott többek között az Ember tragédiájában, a Figaro házasságában, a Mefistóban, a Kabaréban, a Charlie nénjében, a Mágnás Miskában és az Arany árában. Hatvanéves korában a Csárdáskirálynő Cecíliájaként ünnepelhette a közönség. Utolsó szerepe 1998-ban Csehov Hattyúdalában volt. Nyugdíjazása után sem tűnt el a kulturális életből, hiszen a színház rendezvényein – ha egészsége engedte – mindig jelen volt, mint ahogy a városban is gyakorta lehetett látni/hallani jellegzetes figuráját, és messziről is felismerhető hangját. A tavalyi évadban például Agatha Christie „hangjaként” fel is tűnt az És már senki sem! című krimiben. 2017. októberében pedig Bischof Sándor (a színház nyugalmazott díszlettervezője) kiállításmegnyitóján is közreműködött. Egervári Klára két évvel ezelőtti kötetbemutatóján úgy fogalmazott: korábban el sem tudta képzelni, hogy a színházon kívül is van élet, és a kollégákon kívül másokkal is lehet barátkozni. Az utóbbi években, évtizedekben azonban egyre szorosabb lett a kapcsolata volt nézőivel, illetve a városlakókkal, boltosokkal. A művésznő április 6-án töltötte volna be 82. életévét.

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére