Kiállítás és búcsúztatás a bíróságon Nyúlból nincs hiány Alkalmazni a már bevált módszereket  

Kiállítás és búcsúztatás a bíróságon

Új sajtószóvivő a törvényszéken

Fotókiállítás és sajtóreggeli keretében búcsúzott el a több évtizedes törvényszéki munkától dr. Mesterházy István címzetes táblabíró, a Zalaegerszegi Törvényszék tanácselnöke, és a sajtószóvivői munkától dr. Beznicza Árpád, a civilisztikai kollégium vezetője.

– pet –

A törvényszék épületének aulájában először a márciustól nyugállományba vonuló dr. Mesterházy István fotóiból nyílt tárlat, Arcok a nagyvilágból címmel. Mint azt az elnevezés is sejteti, a táblabíró utazásai során készítette azokat a felvételeket (portrékat), melyek a falakra kerültek. A kiállítást dr. Sorok Norbert, a törvényszék elnöke nyitotta meg. Mint fogalmazott: sok ország és sok nemzetiség arca, viselete, kultúrája tekint vissza ránk a képekről. Emberekkel foglalkozni a legnehezebb; igaz ez a bírókra, ügyvédekre is, akik lelkileg sokszor nehezen élik meg a munkát, hiszen nap mint nap emberek sorsa felett döntenek. Ezért is választanak sokan olyan hobbit maguknak, ami segíti a kikapcsolódást, feltöltődést. A fotózás és az utazás éppen ilyen. Mesterházy István már egészen fiatal korában elkezdett fényképezni, mégpedig egy NDK gyártmányú kisgéppel. A fényképezés szenvedélyét édesapjától örökölte, aki a II. világháborúban is fotózott, tartalékos tüzértisztként. Fia aztán már nyugalmasabb időszakokat és pillanatokat örökített meg, főleg természetfotókat és portrékat készített. Az NDK-s gépet azóta már lecserélte, és ma már ő is digitális fényképezőgépet használ, kedvenc témái azonban megmaradtak. Eddig összesen 41 országban fordult meg, a mostani tárlaton pedig 15 ország (köztük több ázsiai is) arcait láthatja a közönség. Köszönhetően a Nyitott Bíróság programnak; a tárlatot ügyfélfogadási időben ugyanis bárki megnézheti. Az alkotó elmondta: nem tekinti magát művésznek, inkább afféle amatőr, autodidakta fotósnak. Azt sem gondolta soha, hogy valaha kiállítása nyílik, hiszen a képeket a családja és barátai, na meg önmaga szórakoztatására készítette. Mégis örül a bemutatkozásnak, mert így legalább a nagyközönség is láthatja, hogy a bíró is ember, és nemcsak a szakmájának él. A mostani tárlaton különböző korú és kultúrájú embereket (férfiakat, nőket, gyerekeket) láthatunk. Nem „beállított” felvételekről van szó, az alkotó úgy és akkor örökítette meg őket, ahogyan épp találkozott velük. A kiállítás május 21-ig látogatható. A tárlatnyitó után sajtóreggeli keretében búcsúzott el a média képviselőitől dr. Beznicza Árpád kollégiumvezető, a törvényszék leköszönő sajtószóvivője. Mint azt kollégája, dr. Bartalné Mentes Judit sajtószóvivő elmondta: Beznicza Árpád az 1990-es évek végén, az országban az elsők között építette ki az akkori Zala Megyei Bíróság és a sajtó közötti kommunikációs kapcsolatot. Közel húsz éven át segítve a bíróság és a zalai médiumok közös munkáját. A leköszönő szóvivőt dr. Vándor Virág bíró, a Zalaegerszegi Törvényszék cég-, csőd- és felszámolási csoportjának vezetője váltja. Az új szóvivő elmondta: a Nyitott Bíróság programnak köszönhetően nem idegen tőle a médiával való kapcsolattartás, hiszen már többször találkozott a sajtó képviselőivel egy-egy ügy, bírósági közvetítés vagy törvényváltozás miatt. Célja, hogy elődje nyomdokain haladva, tovább ápolja és erősítse a médiával kiépített jó viszonyt.

 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Nyúlból nincs hiány

Már ami a húsvéti nyulak grafikáját és a szimbólum különféle célú „felhasználását” illeti. Szinte megszámlálni is lehetetlen, hogy hányféle ajándéktárgyra, dekorációs kellékre, ételcsomagolásra, könyvborítóra és más hétköznapi tárgyra kerül fel az ünnep közeledtével a nyúl.

– pP –

Vagy csak szimplán a füle; finom utalásféleképpen. Van persze millió hímestojás- és csibeábrázolás is – de mintha ezeknél kevesebb lenne a grafikai defekt. Mert értjük, hogy a húsvét, meg a többi ünnep már jó ideje nemcsak egyszerű hagyomány, hanem kőkemény biznisz is, de azért (vagy épp ezért!) a dizájnra, grafikára illene odafigyelni kicsit. Sőt talán arra is, hogy ezeket a szimbólumokat ne használjuk el afféle végtelen számú és bármivel össze-vissza kombinálható vizuális jelként. A boltokat járva, kirakatokat szemlélve látni ugyanis elég bizarr jelenségeket: amik még a legfantáziadúsabb gyerekek, vagy a gyermeki fantáziával megáldott felnőttek képzeletét is felülmúlják. Tojás tetején ücsörgő kistigris, aki felülről épp nyulat fest a tojásra, vagy a hímes tojásokkal megrakott szekér, amit két katicabogár húz és a nyúl a „fogathajtó”. Máskor meg giccses környezetbe helyezett, ijesztően vicsorgó „vérnyulakba” botlik az egyszeri vásárló, pedig a körítésből ítélve valószínűleg kedves mosolyúnak szánta a tervező. Elszomorítóan kevés az igényesen megrajzolt figura és a színvonalas formatervezés. Szerencsére lázadásból és gegből sincs hiány. A napokban keringett az interneten egy fotó egy hazai csokikészítő által kreált, rózsaszín melltartós „Ribanc nyúlról” (200 gramm 1390 forintért olvad a szájban). Illetve arról a csehországi darált húsról, amit húsvéti nyúl alakúra formáztak, majd dobozoltak. De nem ám nyúlhús volt, hanem sertééés…

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Alkalmazni a már bevált módszereket

A középiskolai duális képzés gyakorlatával ismerkedtek meg horvát pedagógusok és kamarai szakemberek azon a kétnapos tanulmányúton, amelyet a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezett egy projekt keretében március 21–22-én. Az első napon Nagykanizsán asztalos, kárpitos, női szabó és vendéglátó-ipari tanműhelyeket, fa- és bútoripari vállalkozásnál működő gyakorlati képzőhelyet, valamint Keszthelyen kozmetikus és kishajóéptő tanműhelyeket látogattak meg.

A DUO-PACK című, HUHR/1601/ 4.1.2/0032 számú, az Interreg V-A Magyarország–Horvátország Együttműködési Program által támogatott projektben horvát oldalról a varasdi és a bjelovári, magyar oldalról a somogyi és a zalai kamara vesz részt – mondta Verger Renáta, a ZMKIK gazdaságfejlesztési vezetője. – A projekt 2017. augusztus 1-én kezdődött, 16 hónapig tart, teljes költségvetése 100.113 EUR. Célja, hogy a kamarák aktív részvételével működő magyar duális szakképzési rendszerrel megismertessük a horvát kollégákat és a pedagógusokat.
– Horvátországban nincs ilyen képzés?
– Inkább azt mondanám, hogy van ugyan hasonló, de ott hiányoznak azok az ellenőrzött, átlátható keretek, amelyeken belül a vállalkozások és a képzőintézmények egymásra találnak. Nálunk a kamarák töltik be ezt a koordinátori szerepet.
– Milyen feladatai vannak a projektben a zalai kamarának?
– A magyar duális szakképzési rendszer bemutatását vállaltuk szakmai rendezvényeken, pályaválasztási kiállításon, kerekasztal-megbeszélésen, tanulmányutakon, worshopokon és tréningeken keresztül. A mostani program első napján három iskolában és egy vállalkozásnál jártunk, a második napon tréninget tartottunk a pedagógusoknak, és meglátogattunk még egy, a duális képzésben részt vevő vállalkozást.

Felzárkózás

– A gépészet, a vegyészet és a hajógyártás a területem – mondja Damir Zvonar, a tanulmányút egyik résztvevője, aki szakértőként dolgozik a horvát Felnőttképzési és Képzési Ügynökségnél. – Nagyon fontos azoknak az országoknak a felzárkózása, amelyek később csatlakoztak az EU-hoz. Ennek az egyik járható útja, módja, hogy az újak tanulnak a régebbi tagállamoktól. Egy-egy ilyen projekt jó lehetőség erre, mert mindig van olyan terület, amelyet fejleszteni kell. Jelen esetben a szakképzés az, amiről többet szeretnénk tudni. Megismerjük a már bevált, jó gyakorlatokat, a projekt partnerei is jobban megismerik egymást, és akár az oktatási intézmények között is megalapozódhat egy jövőbeni együttműködés.
– Horvátországban a szakterületét érintő iparágakban, milyen a szakember-utánpótlás?
– Ahogyan eddig tapasztaltam, ezekben az ágazatokban Magyarországon is hasonló problémák vannak, mint nálunk. Kevesen jelentkeznek a szakképzésbe, ezért a megfelelő munkaerő alkalmazása gondot okoz a vállalkozásoknál. Bízom abban, hogy találkozunk olyan jó példákkal, amit akár egy az egyben adaptálni tudunk. Már az is segíti a fejlődésünket, a felzárkózásunkat, ha részben át tudunk venni olyan dolgokat, amelyek itt Önöknél már beváltak.

 

 

 

 

 

vissza az elejére