Az Egerszegi számviteli 45 éve

Oktatás- és iskolatörténet dr. tóth józsef kötetében

n Eléggé zsúfoltan, de jó szellemben, kellemes társbérletben a renddel – fogalmazott bevezetőjében dr. Tóth József nyugalmazott intézetigazgató, aki a zárda épületében 1971-ben elinduló zalaegerszegi számviteli főiskolát 1990–2010 között húsz éven át vezette. A téma aktualitását az Egerszegi számviteli – Oktatás- és iskolatörténet 1971–2016 című kötetének bemutatója adta.

– liv –

Az épülettől fájó szívvel búcsúztak, mégpedig vizsgaidőszakban, de bizonytalan volt, hogy hova. A választás a volt Petőfi-laktanya létesítményeire esett, ahol a romokban álló épületeket egy év alatt újították fel a lelkes zalai vállalkozók. A hallgatók 2000-ben vehették birtokba az új épületeket. Dr. Tóth József kiemelte, mindemellett főiskolává kellett válniuk, hiszen másképp kellett oktatni, mint egy középiskolában. Szerencsésnek bizonyultak, mert mindig olyan oktatási tervek, tananyagok, tankönyvek álltak rendelkezésre, melyek követték az oktatásban végbement változásokat. Ezenfelül mindig jól felkészült tanárok tanítottak itt, akik hivatásnak tekintették munkájukat. A végzett hallgatók többségéről pedig úgy vélekedtek a munkahelyeken, hogy nyugodtan rájuk lehet bízni egy adóbevallás, hitelkérelem vagy vállalati beszámoló elkészítését. Ez persze most sincs másként, hiszen a képzési és oktatási tantervek a 2017-től már egyetemként (Budapesti Gazdasági Egyetem) működő intézmény egészére van meghatározva, ami biztosítja, hogy a fővárosi és vidéki karokon tanuló hallgatók egyaránt azonos tudásszintet érjenek el, és azonos értékű diplomát kapjanak. A köztudatban még most is egerszegi számvitelinek nevezett intézmény történetéről 31-en nyilatkoznak a kötetben, rektorok, tanárok és hallgatók. Mint mondta, költségvetési szakemberként mindig nagy vitája volt Pesttel, de mindig meg tudta győzni a direktort azzal a szlogennel, hogy mindenki zalai volt, vagy zalai lesz. Mint mondta, a zalaegerszegi gazdasági felsőoktatás történetének megírására az a szándék késztette, hogy megörökítse azt a folyamatot, amely során nem egy budapesti, hanem egy megyei szintű intézmény tudott sikeresen működni, tartósan fennmaradni és ismertté, elismertté válni.A könyvbemutatón Lambertné Katona Mónika, mint a Zalaegerszegen Végzett Közgazdászok, Öregdiákok Egyesületének elnöke köszöntötte a szerzőt, aki tanára volt a főiskolán. Mint mondta, dr. Tóth József nyugalmazott intézetigazgató kezdeményezésére illetve sokak kérésére született meg ez a kiadvány, ami a kezdetek mellett a főiskola, majd egyetem újkori történetét is bemutatja 45 év összefoglalásával. Örömmel vállalták fel a szándék megvalósulásának támogatását, így a kötet az egyesület kiadásában jelent meg.

vissza az elejére

Ajánló

n A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben április 11-én „Itt laksz legbelül” címmel Gubás Gabi quartetje lép fel a JazzSzerda keretében.

Április 13-án 17.30-kor Farkas Ferenc szobrászművész jubileumi tárlata nyílik, április 19-én 19 órakor pedig az Egerszegi Páholy idei évi első estjére kerül sor „Idegenek az éjszakában – Sinatra és kortársai” címmel Kamarás Iván közreműködésével. A művésszel Búza Beáta beszélget. Az orgonabérlet idei záró koncertjére május 4-én este kerül sor. Az országos koncertturné zalaegerszegi állomásának műsorán a koncertorgonista szerint „a legismertebb klasszikusok mellett friss érdekességek és meglepő élmények is várhatóak.

vissza az elejére