Korhű felújítások a Zónán belül

Településkép műemléki környezetben

n Az esztétikus lakókörnyezet kialakítását és a régi épületek korhű felújítását is szolgálja a közgyűlés által év végén elfogadott Településképi Arculati Kézikönyv, és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet.

Bálizs Andrej

– pP –

A közelmúltban már ennek szellemében újult meg a plébániahivatal és az egykori Zóna étterem épülete. A tapasztalatokról, illetve a két – már hatályban lévő – rendelkezés főbb, belvárost érintő elemiről kérdeztük Bálizs Andrej főépítészt.
– Az arculati kézikönyv és a településképi rendelet elsődleges célja, hogy rámutasson az adott város vagy falu épített és táji értékeire, megalapozza ezek helyi védelmét és lehetőséget biztosítson a településkép jellegzetességeinek megőrzésére, és adott esetben a harmonikus továbbfejlesztésére. Vagyis mindez egy jó lehetőség arra, hogy az ingatlanok tulajdonosai és az építtetők olyan házakat terveztessenek, építsenek, vagy a régieket olyan módon újítsák fel, hogy azok javítsák a településképet – mondta a főépítész.
Hozzátette: kiemelten fontos az építészeti örökség megóvása. A városban negyven felett van a védett épületek száma, és van néhány műemlék jellegű épület is. Az arculati kézikönyv a városon belül zónákat jelölt ki, meghatározva azok jellegzetességeit, értékeit. Ennek megfelelően januártól a belváros településképileg kiemelt területnek számít: észak–déli irányban nagyjából a Kaszaházi-hídtól a Csány térig, kelet–nyugati irányban pedig a Bíró Márton utcai vasúti hídtól, a Rákóczi út Dózsa György úti szakaszáig terjed. Ezen belül található az úgynevezett műemléki környezet. A zónán belül lévő régi épületek felújítását, és újak építését az eddigiekhez képest szigorúbban szabályozza a rendelet.– A műemléki környezetben muszáj korhű módon felújítani a védett házakat. Az elmúlt években ezek energetikai korszerűsítése, homlokzatrekonstrukciója okozott némi problémát. A megoldás az, hogy az energetikai felújításnál belülről növelik a falak vastagságát, ezáltal nő az épület hőtároló tömege, így javítva a hőháztartást. A külső homlokzati elemek pedig nem sérülnek.
Hogy mely épület milyen színt kaphat, azt előzetes falkutatással állapítják meg a szakemberek. A felújítás előtt feltárják egy-egy régi ház korábbi színrétegeit, s ahhoz hasonló színeket, árnyalatokat keresnek.
– Érdekes, hogy a belvárosi övezetben, a korábbi évszázadokban sokszor használták nyílászárók esetében a mélyzöldet (ilyen volt például a bíróság, a múzeum és a Zóna épülete is), a homlokzatnál pedig a földszínek és a sárga bizonyos árnyalatai voltak népszerűek, de bátran nyúltak a kontrasztokhoz is. A Zóna és a plébániahivatal felújításakor most ismét ezek az árnyalatok kerültek előtérbe. A volt étterem esetében a nyílászárók a korábbihoz képest egy olajosabb zöld árnyalatot kaptak, míg az erkélykonzol alsó díszítőeleme, a régi világoshoz képest most antracitszürke lett. A kontraszt-hatásra is jó példa a Zóna épülete, hiszen az egykori Központi kávéház homlokzatának emeleti része a korábbihoz hasonlóan megtartotta a téglaburkolatot, míg az alsó szint homokszínű lett. Ez a kontraszt jól látható egyébként az épületről készült régi fotókon is. A plébániahivatallal kapcsolatban a főépítész megemlített egy örömhírt is: levették az erkélyt kitakaró (rendezvényeket reklámozó) molinót, így a Rákóczi út felől érkezők teljes pompájában láthatják ezentúl a megújult homlokzatot.
Kérdésünkre Bálizs Andrej elmondta: nem az a cél, hogy ezentúl az összes régi belvárosi épület földszínű legyen az esetleges felújításokat követően. Annál is inkább, mert mindegyik épületnek más a karaktere, és a színválasztásnál ezeket a különbözőségeket is figyelembe veszik. A főépítész arra is felhívta a figyelmet, hogy ezentúl aki régi, védett épület szomszédságában felújítást vagy építkezést tervez, kötelező lesz konzultálnia az önkormányzat főépítészi osztályával. Ugyanígy, aki belvárosi üzletportált alakít ki, a színezésről tájékoztatnia kell a főépítészt. A jövőben pedig az sem lesz mindegy, hogy a kirakatok hány százalékát fedi matrica. Az üvegek takarásánál a reflexív fólia és a homokfújt hatású fólia élvez előnyt.További változás, hogy a belvárosban az éttermek, cukrászdák, egyéb üzletek homlokzatra szerelhető új árnyékolói csak bordó színűek lehetnek, antracitszínű vázzal. Ugyanilyen antracitszínű vázból készülhetnek az utcabútorok fémszerkezeti elemei is.
 

vissza az elejére

Dr. Háry András, dr. Palkovics László, Lepsényi István, Vigh László, Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke és Balaicz Zoltán az épülő fogadóépület előtt.

Első járműipari teszt – ősszel

Konferencia a fejlesztés jelentőségéről az épülő próbapályán

n Az önvezető autók tesztelésére is alkalmas próbapálya első épületének elkészülte alkalmából tartottak konferenciát a zalaegerszegi járműipari tesztpályán március 28-án, mely iránti nemzetközi érdeklődést mutatja, hogy aznap délelőtt a McLaren képviselői tettek látogatást.

– Antal Lívia –

Lespényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára első felszólalóként azt hangsúlyozta, hogy az iparon belül a járműipar az egyik, ha nem a legfontosabb terület a magyar gazdaságban. Ez az ágazat több mint 700 vállalkozása 300 ezer embert foglalkozat, és az ipari export 35 százalékát adja. Annak érdekében, hogy a növekedés megmaradjon, kulcsfontosságú a kutatás-fejlesztés, az innováció, amely tevékenységnek majdnem fele a járműgyártáshoz kapcsolódik. Ezért fontos a zalaegerszegi járműipari próbapálya megvalósítása, amely révén azt szeretnék elérni, hogy Magyarország a járműgyártásban vezető legyen a régióban, nemcsak mint gyártó, hanem fejlesztő is. A járműiparban jelenleg az önvezető autók fejlesztése a legjelentősebb terület, e járművek nagy többsége elektromos meghajtású lesz. Hogy ezek a járművek sikeresen közlekedjenek a közutakon, nagyon lényeges, hogy egy jól szervezett, ellenőrizhető, ismételhető kísérleti folyamaton menjenek keresztül, amire a zalaegerszegi próbapálya ad lehetőséget. Kiemelte, hogy a világ 20 legnagyobb járműipari beszállítója közül 15 jelen van Magyarországon, ezek az infokommunikációs szektorban működő cégekkel együtt a kezdetektől részt vesznek a munkálatokban. Mint mondta, a feszes tempót folytatni kell, hogy a pálya a terveknek megfelelően kevesebb, mint két év múlva teljesen elkészüljön. Az is fontos, hogy Magyarország első 5G-es hálózata itt fog megvalósulni, ami az ipar 4.0 megoldások alkalmazását hozza. Az államtitkár kiemelte, hogy mindezzel Zalaegerszeg is rákerült a világ járműipari térképére. Emellett egy kapcsolódó pont lesz, hiszen a V4 országokkal tavaly, valamint a Szlovéniával és Ausztriával a közelmúltban aláírt megállapodás biztosítja azt, hogy ezek a járművek szabadon átkelhessenek a határokon. Dr. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár, a próbapálya kormánybiztosa arról beszélt, hogy a járműipar újabb jelentős paradigmaváltás előtt áll, ami a hajtásrendszerek valamint az önvezető járművek fejlesztésében nyilvánul meg. Az önvezető funkció azonban azt a változást is hozza, hogy már nem lesz egyértelmű a felelősségi helyzet megállapítása egy közlekedési balesetben, a hagyományos járművekkel ellentétben. Zárt környezetben való tesztelésük azért fontos, hogy minimalizálni lehessen a közutakon esetlegesen bekövetkezett baleseteket. Mint mondta, Magyarország biztosítani tudja ehhez a tudományos kutatási területet a próbapályán, illetve nemzetközi viszonylatban hazánkban lehet legegyszerűbben beszerezni az engedélyeket az autonóm járművek közúti tesztjeihez, az arra alkalmas cégeknek. Pár héten belül létrehoznak egy nagyobb tesztflottát, amelynek működés közbeni adatait felhőn keresztül tárolják, ami így megosztható lesz másokkal is. Vigh László országgyűlési képviselő, a beruházás miniszteri biztosa köszönetét fejezte ki a kormányhivatal munkatársainak, valamint a kivitelező cégeknek a gyors munkáért. Az építkezés során eddig 300 ezer köbméter földet mozgattak meg, 220 ezer tonna követ és 30 ezer tonna aszfaltot dolgoztak be a 265 hektáros területen. A most elkészült technikai épületben az elektromos és autonóm autók, valamint kamionok laboratóriuma működik várhatóan már ősztől. A Z fogadóépület, valamint a pályák építése is jól halad, amit május 19-én, az alapkőletétel első évfordulóján a nagyközönségnek is be kívánnak mutatni. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere ugyancsak kiemelte az alapkőletétel jelentőségét, ami a tesztpályán kívül több beruházást is vonz Zalaegerszegre, illetve térségére. Ezek egyike a már épülő M76-os gyorsforgalmi út, az elsőként itt kiépülő 5G mobilhálózat, valamint a tervezett logisztikai központ és konténerterminál.Mindehhez kapcsolódóan a város a helyi felsőoktatási intézményekben 4,4 milliárdos fejlesztést indít el, 600 millió forintból új épületet létesít a Zalaegerszegi Duális Képzőközpontnak, valamint ugyancsak 600 millió forintból felújítja a volt ZÁÉV-munkásszállót. A rendezvényen a külföldi vállalatok képviselői is megismerkedhettek a 42 milliárd forintos beruházásban épülő próbapálya egyedülálló tesztlehetőségeivel. Erről Háry András, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetője, valamint Hamar Zoltán műszaki vezető beszélt. Elkészült a dinamikus körpálya, a nyolcféle burkolatú fékpálya, valamint a smart city (okos város) környezetének alapaszfaltozása. Épül kis- és nagysebességű kezelhetőségi pálya, az egészet körbeölelő ovális pálya 2020-ra készül el. A próbabályán minden forgalmi szimulációt lehet majd modellezni, a megrendelők valós közúti forgalomban is tesztelhetnek. Háry András jelezte, piaci fogadtatása pozitívabb, mint ahogy várták, szeptemberre már megrendelték tőlük az első járműtesztet.
 

vissza az elejére

Népi hang-színek

Laposa julcsi dalos kifestőfüzete

n Népdalok kottával és szöveggel, népviseletes babák, hímzésmotívumok, valamint kifestők díszítik Laposa Julcsi népzenész, zenei mediátor Népi hang-színek című füzetét, melyet rendhagyó sajtótájékoztató keretében mutattak be a városházán.

– liv –

Az ötlet Párizsban merült fel benne, a Sorbonne egyetemen, ahol kultúraközvetítés, zenei mediáció szakirányon tanult, és szerzett diplomát elsőként Magyarországon. Mint mondta, oktatói arra hívták fel figyelmét, hogy komplex művészeti neveléssel igyekezzen a zenét eljuttatni a gyerekekhez. Népzenészként a népi kulturális értékeket szeretné közvetíteni, így született meg a füzet alapgondolata, hogy a népdalok, a népi gyermekjátékok és viseletek találkozzanak egymással, és helyet kapjanak egy kis gyűjteményben. Öt Kárpát-medencei tájegységet választott, a Dunántúlról Rábaközt, Felvidékről Palócföldet, a Tiszántúlról Dél-Alföldet, Erdélyből Kalotaszeget, valamint Moldvát.Mint mondta, elsősorban kisgyermekeknek szánja a füzetet, ami pedagógusok számára is tartogat meglepetéseket. Egy CD keretében mindehhez interaktív zenei élmény is társul, hiszen a hanghordozó 15 dalát a gyenesdiási általános iskola diákjai énekelték fel. A népviseletes babákat és hímzésmotívumokat Füle Viktória rajzolta, melyek színvilága mintául szolgál a kifestőhöz.Balaicz Zoltán polgármester azt fűzte hozzá, hogy szívesen álltak a kezdeményezés mellé, hiszen Laposa Julcsival, a Zala Zenekar énekes-hegedűsével már több zalaegerszegi rendezvényen találkozhattak. A szerző saját költségén megjelentetett Népi hang-színek füzetből százat vásároltak, melyet eljuttatnak a helyi óvodákba. Kemendi Györgyné, a kertvárosi óvoda vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a zenei foglalkozások izgalmas kiegészítéseként fogják használni a füzetet, ami bizonyára nem mindennapi élmény lesz a gyerekek számára.
A sajtótájékoztatót Laposa Julcsi szintén élményszerűvé tette, ami előadásban egy muravidéki gyermekdallal kezdődött, majd a Szélről legeljetek népdal közös eléneklésével zárult. Az 50 tehetséges magyar fiatal nevű programba beválasztott népzenész a Népi hang-színek folytatásaként az évszakokat mutatja majd be következő füzetében, szintén a népdalokkal.
 

vissza az elejére