Gobbi
Hilda-életműdíj Czegő Teréznek| Gobbi Hilda-életműdíj Czegő Teréznek | Avokádós tojáskrém húsvétra |
Gobbi
Hilda-életműdíj Czegő Teréznek
Üzenet és elismerés a színházi világnapon
n 1962 óta ünnepeljük március 27-én a színházi világnapot, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet fontosságára, illetve a színészek, színházi dolgozók munkájára, művészeti tevékenységére. Díjazva is néhány rangos elismeréssel egy-egy művész kiemelkedő tevékenységét.
– pet –
2018-ban hetvenesztendős a (világnapról 1962-ben határozó) Nemzetközi Színházi
Intézet, akik a jeles alkalomból öt földrész öt alkotóját kérték fel a színházi
világnapon szokásos üzenet megfogalmazására. Az európaiaknak szánt üzenetet
Simon McBurney angol színész, író, rendező írta. A zalaegerszegi
Hevesi Sándor Színházba Hegedűs D. Géza Kossuth- és
Jászai Mari-díjas színész, rendező jóvoltából jutott el az idei
üzenet. A művész a kedd esti Szent Péter esernyője előadás előtt
olvasta fel Simon McBurney üzenetét. Többek között elhangzott: a
színház sosem szűnik meg, mindig egy hely, egy menedék marad, ahol az emberek
egybegyűlnek, és azonnal közösséget formálnak. Színház csak a jelenben létezhet,
tárgya pedig a jelen pillanat. A történetek földrajzi helytől és évszámtól
függetlenül mindig újrajátszhatók. És épp ez az újrajátszás (rituális
visszatérés) forraszt bennünket közösségé, bármerre is legyünk a világban. A
személyesnek tűnő kérdések mindannyiunkhoz szólnak, mert a múlt és a jelen itt
elválaszthatatlan. Az emberi közösség láncolatát pedig zsarnokok és demagógok
sosem törhetik szét. A Hevesi Sándor Színház kedd esti Szent
Péter esernyője című előadása után, Czegő Teréz színművész
vehette át a Magyar Országos Színészegyesület (MASZK) által alapított
Gobbi Hilda-életműdíjat. Az elismerést Hegedűs D. Géza, a
MASZK elnöke adta át. Czegő Teréz 1970-ben végzett a
marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, majd
a Temesvári Állami Magyar Színházhoz, onnan pedig a békéscsabai Jókai Színházhoz
került. A zalaegerszegi teátrum társulatának 1988 óta tagja, azóta több mint
ötven szerepben láthatta a közönség. Számos emlékezetes alakítás fűződik nevéhez;
az elmúlt években játszott a Liliomban, az Én és a kisöcsémben, illetve az
Asszony a fronton című monodrámában. A Szent Péter esernyőjében
pedig éppen Adamecznét alakítja. A Gobbi Hilda-díjat olyan
művészek vehetik át, akik elismerésre méltó módon végzik több évtizede
munkájukat, ám még nem részesültek állami kitüntetésben. Czegő Teréz
munkássága gyakorlatilag az egész drámairodalmat felölei. Hivatásában a szép
magyar beszédre, a magyar kultúra közvetítésére tette fel életét – mondta róla a
laudációban Hegedűs D. Géza. Hozzátette: az életműdíj nem a pálya
összegzése, hanem egyféle köszönet az elmúlt évtizedek alakításaiért, és
ösztönzés a további munkára.
Ide-oda mese különleges bábokkal
Új bemutatóra készül a griff társulata
n Óvodás- meg kisiskoláskori viszonyokat (baráti és szerelmi kapcsolatokat) feszeget az a különleges mese, melyet április 7-én mutat be a Griff Bábszínház. Az Ide-oda című előadást részben Shakespeare Szentivánéji álom című drámája ihlette, jó része azonban a színészek improvizációira épül.
– pet –
A részletekről Szűcs István, a bábszínház igazgatója,
Somogyi Tamás, az előadás rendezője, valamint B. Szolnok Ágnes
és Lovászi Edina, a darab szereplői számoltak be a sajtónak.
Szűcs István elmondta: az Ide-oda nem egy megszokott előadás lesz,
jelzi ezt az is, hogy a történet keletkezése és a próba folyamatai sem a
hagyományos módon zajlottak. Ősszel a szereplők, a rendező, valamint a történet
írói egy egyhetes kurzus – vagy ha úgy tetszik workshop – keretében formálták
meg a mese vázát. Az ott elhangzott szövegek, improvizációk jó része került be
aztán a szövegkönyvbe, Perényi Balázs író jóvoltából. Ez az egy
hét jó volt arra is, hogy az előadás során megformált karaktereket „belakják” a
színészek, illetve hogy kipróbálhassák a dramaturgiai ötleteket – tette hozzá
Somogyi Tamás. A rendező azt is elárulta: sokat dolgoztak azon, hogy
valódi gyerekekként jelenjenek meg a szereplők a színpadon, ezért kicsit „visszaásták”
magukat a gyerekkorba. Szokatlan lesz az előadás bábtechnikailag is; úgynevezett
testre szerelhető síkbábokkal dolgoznak majd a színészek, amik fából és
textilből készültek. Figurájuk a gyerekek által rajzolt pálcikaemberek alakjára
emlékeztet: nagy fej, hoszszú, elnyújtott végtagokkal. A történet gerincét – a
Szentivánéji álom alapján – egy erdei bolyongás adja, mely alatt egy
varázslótanonc kisgyerek (Puck) tévedései folytán összekeverednek (ide-oda
kavarognak) a baráti és szerelmi szálak. Végül persze minden jóra fordul. A
rendező elmondta: a gyermekkori társas kapcsolatokra, viharos érzelmi
változásokra reflektál a darab. B. Szolnok Ágnes és Lovászi
Edina szóltak a bábmozgatás egyediségéről és a workshop fontosságáról
is. Elhangzott: a színészek egyfajta kísérletként élték meg a munkát ezekkel a
különleges bábokkal. Meg kellett tanulniuk úgy mozogni és gesztikulálni a
testükre illesztett figurákkal, hogy maximálisan kifejezhessék az egyes
karakterek érzelmeit. Az egyhetes workshop pedig nagyon tanulságos volt, mert
egyrészt kimozdulhattak a hagyományos próbafolyamatból, másrészt sok ötletük
bekerült a szövegkönyvbe, és improvizálni is több lehetőségük adódott.
Szűcs István beszélt a bábszínház néhány aktuális eseményéről is. Mint
mondta: egyre több fesztiválra hívják őket, így bőven van lehetőségük a szakmai
közönség előtt is bemutatkozni. Legutóbb a budapesti Bábu Fesztiválon
szerepeltek A 3 emeletes mesekönyv című előadással, de a békéscsabai Drámaíró
Fesztiválon is jelen voltak, melyen a Griff társulatának egyik tagja,
Kosznovszky Márton kapta a legjobb színésznek járó díjat.
A bábszínház április 11-én a debreceni Deszka Fesztiválra is ellátogat, szintén
A 3 emeletes mesekönyvvel. Májusban pedig a kaposvári Gyerek- és Ifjúsági
Színházi Biennáléra mennek három produkcióval.
A költészet napján
n Immár harmadik alkalommal rendezik meg a költészet napján az egész napos versolvasó programot a Keresztury VMK Családi Intézetének munkatársai. A rendezvényt 2016-ban tartották meg először a belvárosban. A start nagyon jól sikerült, és egyből elvárás is lett a költészetet szerető városlakók részéről.
– B. K. –
– Budapesten volt egy hasonló tematikájú rendezvény, így jött az ötlet. Illetve
évek óta bekapcsolódunk a Családi Intézet versmondóival a „Posztolj verset az
utcára!” akcióba is, és szerettük volna ezt a versszeretetet kiterjeszteni egy
egész napos felolvasónappá. Forgalmas helyszínt választottunk, ahol sokan
megfordulnak – idézi fel Pölöskey Ildikó, aki Balla Zsuzsa
kolléganőjével a rendezvény háziasszonya, szervezője, szíve-lelke. Aki nem
ismerné a részleteket, a költészet napján, azaz április 11-én reggel 8 és este 8
óra között várják a civileket, magánszemélyeket, egyesületeket, felnőtteket,
gyerekeket, hogy kedvenc versüket felolvassák a Dísz téri Díszpintyben. A
szavalatokat kihangosítják az utcára, így a járókelők fülébe is rímek
csenghetnek.
– Az idei felhívásra nagyon gyorsan reagáltak.
– Meg is lepődtünk, hogy két nap alatt szinte az egész program
betáblázódott felolvasókkal, akik 10–15 perces blokkokban szerepelnek. Míg az
első évben szükség volt az „üres járatok” kitöltésére, addig tavaly már ezt
elhagyhattuk, és úgy tűnik az idén is. Arra viszont volt példa, hogy valaki, az
utcán járva hallotta meg a szavalatokat és bekéredzkedett felolvasni. Olyan is
akadt, aki kifejezetten a vershallgatási lehetőség miatt ült be ezen a napon a
nevezett helyre kávézni. Ezek mind nagyon jó visszajelzések nekünk, ahogy a
visszatérő társaságok is. Kellemes „teher” ez nekünk, mert elvárják már ezt a
rendezvényt. Ez jó, azt jelenti, hogy a vers élő műfaj. Az emlékkönyvünk pedig
megörökíti a résztvevőket és az elhangzott költeményeket. Ez utóbbival
kapcsolatban biztatnék mindenkit, hogy bátran vállalkozzanak kortárs vagy
kevésbé ismert művek megszólaltatására is. Vidámabb vers is jöhet, hogy az
elgondolkodtató, drámai művek mellett a derű, az életigenlés, a humor is hangot
kapjon.
– Várható újdonság a programban?
– Tavaly a megzenésített versek jelentették az újítást, az idén pedig
Vajda Péter, Zalaegerszegről elszármazott költő kötetbemutatójára
kerül sor. Turbuly Lilla, a könyv szerkesztője beszélget a
szerzővel és Filó Veronika illusztrátor is közreműködik.
Az ünnep jegyében zárult a főzőtanfolyam
n A húsvét jegyében zárult a tavaszi Lóci-Menza főzőtanfolyam az Űrhajós Bölcsődében, mely alkalomból avokádós tojáskrémet készítettek teljes kiőrlésű kaláccsal.
– liv –
Immár negyedik éve rendezik meg a bölcsődében a főzőtanfolyamokat, minden
idényben egy-egy témakör köré csoportosítva, mondta el érdeklődésünkre
Monori Krisztina, a Zalaegerszegi Egyesített Bölcsődék valamint a
főzőtanfolyam dietetikusa. Az idei márciusi három alkalom a női egészség és a
babavárás jegyében zajlott, az utolsó, március 28-i foglalkozás egyúttal a
húsvét jegyében is. Ezúttal is a könnyen és gyorsan elkészíthető ételek álltak a
középpontban. A tavaszi etapban többek között bogyós gyümölcsökkel
töltöttrétes-kosárkát, tonhalas hamburgert készítettek tepsiben sütött
gyökérzöldségekkel. A felhasznált alapanyagok nagyon fontosak a női egészség,
így a női bélflóra szempontjából, miután nagyon sok női hormont a jótékony
bélbaktériumok állítanak elő, magyarázta a dietetikus. A bogyós gyümölcsökben
lévő színanyagok, antioxidáns vegyületek a szív- és az érrendszer jó működését
segítik elő, az avokádos tojáskrém Omega-3 zsírsavban gazdag, ami a születendő
magzat idegrendszerének fejlődése szempontjából fontos. Ez alkalmakkor felhívják
a figyelmet a szénhidráttartalomban csökkentett ételek fogyasztására, valamint
azon édesítőszerek használatára, melyek kevésbé emelik meg a vércukorszintet.
Tóthné Gróf Andrea, a programnak helyet adó Űrhajós Bölcsőde vezetője
elmondta, nagyon népszerű a főzőtanfolyam, melyen az édesanyák mellett édesapák
is szívesen részt vesznek. Az egészségmegőrzés mellett cél az, hogy a tápláló,
ugyanakkor gyorsan elkészíthető ételek bemutatásával megkönnyítsék a családok
mindennapjait. Ősszel folytatódik a főzőtanfolyam, melynek idejére mindig
biztosítanak gyermekfelügyeletet.