| Decemberre kész a Kerámia utca | Fölényes Fidesz-győzelem | 60 éves az Art mozi |
Decemberre kész a Kerámia utca
n A közműépítési munkákkal megkezdődött az Arany János utca és a Mártírok útja közötti átkötőút létesítése, Zalaegerszegen. A Kerámia utca nevet viselő új kétsávos út az épülő belvárosi lakónegyed megközelítését szolgálja, amellett, hogy biztosítja a két régebbi utca közötti összeköttetést is.
– AL –
A
Mártírok útján már elkészült az új 16 lakásos társasház az egykori Color
ruhaipari vállalat helyén. A mögötte lévő területen, a volt Zalakerámia
gyártelep helyén három társasház épül jelenleg, a Color II. Lakóparkban 32 új
lakást, míg a Kerámia Lakópark két társasházában 34 új lakást vehetnek birtokba
a tulajdonosok. A sajtótájékoztatón Balaicz Zoltán polgármester
elmondta, hogy az önkormányzat új utcával és parkolóhelyekkel a lakókörnyezetet
kívánja barátságossá és komfortossá tenni. A társasházak között létesítenek egy
parkosított övezetet is, melyet gyalogos és kerékpáros sétány köt össze a
szintén megújuló Vizslaparkkal. Ez utóbbi beruházás keretében bővítik a
Vizsla-árok csapadékcsatornáját, ami gátat szab majd az esővizes elöntéseknek.
Mindemellett megkezdték a Rákóczi utcai kereszteződés felől az Arany János utca
szennyvízvezeték-rendszerének rekonstrukcióját, amit négy ütemben végeznek el.
Ez 227 millió forintba, az összekötő út 131 millió forintba, a Vizsla-árok
rekonstrukciója 230 millió forintba, míg a Vizslapark rekonstrukciója 230 millió
forintba kerül, ami összesen 818 millió forintos fejlesztés megvalósítását
jelenti. A polgármester kiemelte, hogy ezáltal és az épülő társasházakkal együtt
egy új, korszerű lakónegyed jön létre a belvárosban. Továbbá hangsúlyozta, hogy
a város gazdaságának fejlődése kedvezően hat a lakásépítésekre, melynek
köszönhetően 2015-től közel 500-ra tehető az új vagy épülő otthonok száma a
városban. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos
azt mondta, hogy újabb lakásokra és szálláshelyekre lesz szükség, mert a
járműipari tesztpálya és az ott zajló kutatás-fejlesztési tevékenység sokakat
vonz majd, melynek révén Zalaegerszeg a konferenciák városa lehet. Kiemelte
továbbá, hogy a városban zajló sok építkezés bizonyítja, hogy az önkormányzat
jól használja fel az állami forrásokat, melynek egyik szép példája az egykori
Zóna épület felújítása. Bali Zoltán, a városrész önkormányzati
képviselője mintaértékű rehabilitációnak nevezte az új lakónegyed létrejöttét
segítő a beruházássorozatot, ami a közös összefogás, valamint az önkormányzati
és állami források gondos felhasználásának eredménye. Mindebből a zalai
vállalkozások is kiveszik részüket, mondta, hozzátéve azt, hogy áprilisban a
Vizslapark rekonstrukciójával kapcsolatos közbeszerzési eljárás sikerrel
zárulhat, így annak a munkálatai is megkezdődhetnek. A 200 méter hosszú, 6,5
méter szélességű Kerámia utca 2018 decemberére készül el.
 |
|
Öröm a zalaegerszegi Fidesz-irodán. |
Vigh László 7 ezer szavazattal kapott többet
n A Zala 1-es számú választókerületben (Zalaegerszeg központú) a 73 ezer 991 választásra jogosult állampolgár közül 54 ezer 741 adott le érvényes szavazatot, 430-an pedig érvénytelent. A részvétel a választókerületben 74 százalékos volt.
A képviselőjelöltek közül Vigh László
(Fidesz-KDNP) a szavazatok 53,85 százalékát kapta (29.245) ez mintegy 7 ezerrel
több, mint a 2014-es országgyűlési választáskor. A további szavazatok a
következőképpen oszlanak meg: Benke Richárd (Jobbik) 21,28
százalék (11.557), Góra Balázs (MSZP-Párbeszéd) 15,30 százalék
(8307), dr. Paksy Zoltán (LMP) 4,8 százalék (2651), Kiss
Ferenc független 2,63 százalék (1428), Fodor Zsolt
(Momentum) 1,41 (764). A győztes Vigh Lászlót az eredmények
értékelésére kértük. Mint fogalmazott, meglepte a nagyon magas részvétel, mivel
az előzetes méréseik azt mutatták, mintegy 60–65 százaléka megy el a választásra
jogosult állampolgároknak.
– Azt tudtuk, hogy a falvakban magas a részvételi hajlandóság. Az emberekben
félelem van a betelepítési kvóta miatt, ezért a biztonságra szavaztak elsősorban
– mondja Vigh László és hozzáteszi: – 2002-ben, az akkori
kormányváltás után a szocialisták leállították a fejlesztések egy részét
Zalaegerszegen. El sem tudom képzelni, mi lett volna, ha például egy új kormány
most leállítaná a tesztpályaépítést, vagy megtorpannának a Modern Városok
Program és a TOP-program által biztosított fejlesztések.
– Számomra a győzelem nem egzisztenciális kérdés. Négy évig keményen dolgoztunk,
tisztességesen, becsületesen végeztük a munkánkat, és ha ezek után az emberek
nem kérték volna tovább a folytatást, akkor mi értelme lett volna a sok-sok
munkának. Én azért vagyok, hogy segítsek az embereknek a munkahelyteremtésben, a
lakásépítésben, az intézmények felújításában – fogalmazott Vigh László.
n Retró filmnappal ünnepelte az Art mozi a hatvanadik születésnapját. A Széchenyi téri épületet 1958. április 4-én adták át a közönségnek. Aznap egy görög filmet (Akiknek meg kell halnia) láthattak elsőként a nézők az újonnan nyílt Ady moziban.
– pet –
Ezt a filmet ugyan nem mutatták be a szombati születésnap alkalmából, ám a
Retró-nap jegyében műsorra került néhány filmtörténeti alkotás. Például Chaplin
Modern idők című, 1936-ban készült vígjátéka, és az 1968-as, Kubric rendezte
2001 Űrodüszszeia. Az ünnepi délelőttön a régi filmek kapcsán megannyi
nosztalgikus élmény is előkerült. Így a bejárat előtt kígyózó sorok, a mozi
mögötti sarkon áruló pattogatottkukoricaárus, na és a diákoknak szóló, nyári
matiné előadások. Ahol a jegyek mellé néhány színészportrét is begyűjthettek a
fiatalok.Balaicz Zoltán polgármester születésnapi köszöntőjében
elmondta: bár az egykori Ady mozi épülete valóban hatvanesztendős, a
zalaegerszegi mozizás ennél jóval régebbi.
Az első filmvetítésre 1903-ban került sor az Arany Bárány télikertjében, majd
1913-ban megnyílt az első mozi is, a Bárány mögötti izraelita imaházban. Az
Edison Mozgónak Gábor Béla (Gábor Miklós színész
édesapja) volt a tulajdonosa. Később a Kummer kávéház emeletén is nyílt egy
mozi, Apolló néven (ezt Gábor Béla hamarosan meg is vásárolta).
1945–58 között pedig a KALOT-székházban (ma önkiszolgáló étterem) került sor a
filmvetítésekre. Az Ady mozi 1958-as nyitása óta több ezer filmet láthatott itt
a közönség, s bár a kor és a filmnézési szokások sokat változtak, a belvárosi
mozi maradt. A polgármester szerint ugyanis nem ugyanaz az élmény otthon
megnézni egy filmet, mint moziban. A mostani Art mozi épületéhez ráadásul
személyes emlékek, érzelmek és emberi kapcsolatok is társulnak. Úgy érzi, a 21.
században is van létjogosultsága a mozinak. Néhány személyes emléket idézett fel
Galbavy Zoltán önkormányzati képviselő is. Megemlékezett
Horváth Lajos néhai, és Lang József nyugalmazott
igazgatóról, akik annak idején sokat tettek azért, hogy egy-egy premierfilm a
városba kerülhessen. De szóba került a Szaknyéri András (ma a hévízi mozi
igazgatója) által vezetett régi videotéka is. A korabeli mozizás múltjával
kapcsolatban H. Horváth Gyula olvasott fel várostörténeti
érdekességeket. Az ünnepségen Becs János mozigépész vezetésével a
közönség bekukkanthatott a régi 1-es gépházba, és a 2-es vetítőházba is, ahol
még megtalálhatók a korabeli gépek, eszközök. Néhány relikviából kiállítás is
látható a mozi aulájában. Régi fotók, mozizáshoz és jegyárusításhoz kötődő
tárgyak és filmekhez kapcsolódó könyvek is a vitrinekbe kerültek. Körbejárható
továbbá az Ady mozi első mozigépe is, amit 1939-ben gyártottak, 1958-ban került
a városba. Egészen 1969-ig vetítettek vele; ma muzeális érték.