Facebook-arcunk védelmében | Színházszeretetre (is) nevel |
Adatok és adatlopások az online térben
n Az elmúlt hetekben a nemzetközi és a hazai sajtó is hangos volt az úgynevezett Facebook-adatbotránytól. Mint ismert, 2014–2016 között egy amerikai adatelemző cég körülbelül 87 millió Facebook-felhasználó személyes adatához jutott hozzá, melyet arra használtak fel, hogy célirányos politikai és kereskedelmi tartalmakat juttassanak el a laikus használókhoz.
– pánczélPetra –
Jó, de ez Amerikában történt – gondolhatnánk. Ráadásul azóta Mark
Zuckerberg (a legnagyobb közösségi média tulajdonosa) elnézést kért,
kizárta a szervereiről az adatközvetítő céget, és szigorúbb adatvédelmi
szabályozásra tett ígéretet. Persze ettől még ki vagyunk szolgáltatva az online
közeg veszélyeinek, s nem is gondolnánk, hogy az általunk használt – letölthető
– alkalmazások, vagy a népszerű közösségi oldalak mennyi információt (személyes
adatot) tárolnak rólunk. Függetlenül attól, hogy a világ melyik részén élünk.
Mit tehetünk, hogy kevésbé legyünk célpontjai az „adatlesőknek”, „adattolvajoknak”?
Erről kérdeztük Joós Attila infokommunikációs szakembert. Elsőre
provokatív választ kapunk: az átlag felhasználó úgy tud a legjobban védekezni,
ha leiratkozik a Facebookról. El sem tudjuk képzelni ugyanis, hogy mennyiféle
adatot kezelnek rólunk, főleg amióta az okostelefonok megjelentek. Manapság az
adat az új olaj; vagyis a nagy mennyiségű adatnak (big data) óriási értéke van,
és bizonyos cégeknek óriási bevételeket hozhat az ezekkel való visszaélés.
–
Telefonálásra, csetelésre, böngészésre, vásárlásra is használjuk többek között a
készülékeket, miközben bejelentkezünk mindenféle közösségi felületre, többek
között a Facebookra. A telefon által szinte bármi megtudható rólunk; a
hívásadataink, hogy merre járunk, sőt akár a napi szokásaink, vallási
hovatartozásunk, politikai nézeteink is nyomon követhetők. Az amerikai botrány
jó példa arra, hogy hogyan lehet a közösségi oldal „közvetítésével” politikai
manipulációra felhasználni az emberekről gyűjtött adatokat, illetve hogyan lehet
célirányos kereskedelmi reklámokkal bombázni a gyanútlan felhasználókat.
A szakember szerint az örömteli, hogy májusban hatályba lép Magyarországon az új
adatvédelmi törvény, mely bünteti, ha például valamely cég egy-egy személyről
virtuális profilt készít, ha valaki nagy mennyiségű adatot tárol, vagy
egészségügyi adatokkal él vissza.
– Nyilván a mai korban nehezen kivitelezhető az, amit az elején mondtam, hogy
szüntessük meg a virtuális életünket, és töröljük magunkat bizonyos oldalakról.
De sokkal tudatosabbnak és óvatosabbnak kellene lennünk, hiszen néhány
beállítással, vagy az adott oldalak adatvédelmi szabályainak precízebb
átolvasásával sok kellemetlenségtől megóvhatjuk magunkat. Sőt, a Facebook
esetében azt is tudjuk valamelyest befolyásolni, hogy ki mennyit „lásson”
belőlünk, s a mi hírfolyamunkban milyen tartalmak jelenjenek meg elsőként. A
kamuoldalak, bulvárhírek óriási nagy számban árasztják el a felületet, ami
megint csak alkalmas manipulációra. Ezek ellen pedig szintén lehet tenni.
Érdemes tehát a beállítások menüpontot alaposan tanulmányozni – folytatta.
Pláne, mert a Facebook annak ellenére, hogy elvileg a másokkal való
kapcsolatainkat, kapcsolatépítésünket szolgálja, mégiscsak egy hirdetési portál.
Amivel sokan sokat keresnek. Az majd ezután derül ki, hogy a legutóbbi újítás –
hogy egy-egy bejegyzés esetében nem a lájkokat, hanem a kommenteket részesíti
előnyben a rendszer – mennyire kedvez pont a közösségi kapcsolatok erősödésének.
Hiszen a hozzászólások többsége nem éppen pozitív; ami sokszor veszekedést, sőt
személyeskedést generál.
Az online szereplésünkkel egy új jelenség is megjelent: Joós Attila úgy látja,
hogy az intelligencia nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy valaki a virtuális
közegben is intelligensen mozog. Az idősebb korosztálynak bőven van mit tanulnia
az online jelenlétről és a közösségi médiumok megfelelő használatáról. Míg a
fiatalokkal (főleg a digitális bennszülött korosztállyal) meg azt kellene
megértetni, hogy az online világon túl is van élet. Nem kell mindig virtuálisan
jelen lenni. Annál is inkább, mert minél aktívabb valaki a közösségi médiában,
minél kevesebb az offline állapotban eltöltött ideje, annál több adatot
szolgáltat magáról.
– Jó lenne, ha kialakulna a kultúrája annak, hogy miképp viselkedünk
felhasználóként, és miképp tartalomszolgáltatóként. Fontos volna, hogy minden
iskolában legyen média- és infokommunikációs oktatás, mert az alapok
elsajátítását kiskorban célszerű elkezdeni. A mai gyerekek ugyanis már
okostelefonnal a kezükben nőnek fel. A minőségibb tartalomszolgáltatást pedig
talán az szolgálná a legjobban, ha megjelennének a fizetős online tartalmak.
A szakember hozzátette: megúszni nem lehet, hogy adatokat szolgáltassunk
magunkról, ám okos használattal ki lehet építeni védelmi vonalakat.
Laki János |
Kölcseysek első díja
n A színházszeretetre nevelést is zászlójára tűzte Laki János, a Kölcsey-gimnázium magyartanára. Munkája e téren is eredményes, tanítványai első ízben hozták el vidéki csapatként a pálmát a Nemzeti Színház történeti vetélkedőn tavaly, 150 versenytárscsapat elől. Az utolsó díjat, tele színházi élménnyel, a közelmúltban kapták kézhez.
– B. K. –
Éppen a Hevesi Sándor Színház egyik előadására vitte tanítványait
Laki János, amikor sikerült egy rövid beszélgetés erejére
megszólítani. Korábban már írtunk róla, amikor másik kedvenc területét, a zenét
és annak több ágát vegyítette az irodalommal, sajátos klubfoglalkozások
keretében. Akkor is neves előadókat tudott az iskolába csábítani, ahogy most a
győztes iskolához is elismert művészek jöttek vendégségbe.
– Első alkalommal neveztünk a versenyre és először fordult elő, hogy vidéki
csapat hozta el az első díjat a pestiek elől. Számukra helyzeti előny, hogy
helyben vannak, jobb a térismeretük és a napi történésekkel is jobban tisztában
vannak. Nagyon szoros volt a verseny, végül villámkérdések döntöttek – idézi fel
Dervalics Dorka, Marton Angéla, Magas Bianka, Andics Mátyás és tegyük
hozzá saját jól felkészültségének történetét a magyartanár. A győzelemmel a
diákok számos díjjal gazdagodtak, köztük pesti színházbérlet, illetve, hogy egy
napra helybe jött a Nemzeti Színház képviselete rendhagyó irodalomóra keretében.
Többek között Vidnyánszky Attila igazgató rendezői tevékenységéről,
illetve Szalma Tamás színészi munkájáról kaptak közelképet. Mindez
a Bánk bánhoz kapcsolódóan, mely a verseny témája is volt. A napot Hobo, azaz
Földes László koncertje zárta, aki szintén a társulat tagja, s nagy
vonzerővel bírt a felnőtt generáció, tanárok, szülők körében. Laki
János pedig a hagyományok alapján kiérdemelte az idei verseny
zsűritagságát. Ezzel kapcsolatban már elkezdődött számára a munka, az online-fordulók
javítása. S ahogy etikus, a kölcseysek az idén nem indulnak a megmérettetésen. A
színháztól azonban nem maradnak távol. A helyi előadások mellett a továbbiakban
is járnak Budapestre művészeti élményekért. A témában gyakorlati jártasságuk is
van. Évek óta Laki tanár úr színjátszó fakultációjának társulata ad elő
színdarabot a zalaegerszegi Múzeumok Éjszakáján. Ezenkívül az idén a Helikon
ünnepségen is fellépés vár rájuk.