| Rekord főösszeg | Klasszikus formavilág, egyedi alakok | Versekben rejlő sokszínűség | Két újabb örökös tag | Születésnap |
A városi közgyűlés múlt heti üléséről
n A képviselő-testület legutóbbi ülését követő, már hagyományos sajtótájékoztatóján Balaicz Zoltán polgármester a legfontosabb döntésekről számolt be. Elsőként az idei évi költségvetés első negyedéves módosításáról.
Elhangzott: a TOP- és a Modern Városok programhoz további pályázati és
kormányzati források érkeztek, így a város történetében rekordösszegűre, 47
milliárd 258 millió forintra emelkedett a költségvetési főösszeg. Az összegek
beépítésével azért is siettek, mert törvényi lehetőség van arra, hogy a
beruházás elindulásáig a pénzt kamatoztassa a város.
A Mozgássérültek Zala Megyei Egyesületével újfajta együttműködési megállapodást
kötött az önkormányzat. Székhelyükön, a Balatoni út 3. szám alatt 132
négyzetméteren Adományközpontot alakítanak ki, kreatív akciókhoz. A nehéz
helyzetben lévő zalaegerszegieket szeretnék segíteni, és ehhez további
csatlakózókat – egyesületeket, egyéb civil szervezeteket, magánembereket – is
várnak. Balaicz Zoltán elmondta: folytatják, sőt kiegészítik a
Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal kötött megállapodást.
Emlékeztetett: az önkormányzat számára fontos a Zalaegerszegen székhellyel vagy
telephellyel rendelkező mikro- és kisvállalkozások fejlődésének elősegítése. A
vállalkozásfejlesztési alapítvánnyal 2014 óta tartó együttműködés keretében az
önkormányzat célhoz kötötten pénzt biztosít az alapítvány számára. 2017 végéig
47 kérelmező igényét hagyta jóvá a ZMVA: 2 százalékos kamattámogatásban
részesült 40 vállalkozó részére 237.380.500 forintot fizettek ki, beszerzéshez
kapcsolódóan 3 százalékos kamattámogatásban 6 igénylő részesült 45.500.000
forinttal. Háromszázalékos kamattámogatásban részesült egy 35 év alatti fiatal
is. Az önkormányzat a megállapodás alapján 11.548.590 forintnyi pénzeszközt
adott át a ZMVA részére.
A program sikerének növelése érdekében a vállalkozói kör felmerült igényeit
kielégítve a ZMVA további három terméket dolgozott ki, ebből a város 2
forgóeszköz típusú konstrukcióhoz kíván hozzájárulni további
pénzeszközátadással.Tájékoztatást kaptak a képviselők a Beszerzési Testület múlt
évi munkájáról. A 2017. évre áthúzódó (6 db) és 2017-ben megindított eljárások
száma 37 darab, ebből 29 darab építési beruházás, 3 árubeszerzés, 5
szolgáltatásmegrendelésre irányult. A megindított 37 darab eljárásból 25
eredményesen lezárult, 9 eredménytelen lett, 3 pedig áthúzódik az idei évre. Az
egyes eljárások részajánlattételi lehetőségét is figyelembe véve 45 feladat
ellátására kötöttek szerződést, ebből 34 feladatellátást (75,5 százalék)
zalaegerszegi kötődésű vállalkozások nyerték. Ebben az évben nem adják ki a
város díszpolgári címét, mivel javaslat sem érkezett rá. Pro Urbe díjra több
javaslat is érkezett, a képviselő-testület döntése értelmében a Magyar Nemzeti
Levéltár Zala Megyei Levéltára és az idén 50 éves Zalaegerszegi Honvéd Klub
veheti át az elismerést a májusi ünnepi közgyűlésen.
Klasszikus formavilág, egyedi alakok
Farkas Ferenc jubileumi tárlata
 |
 |
|
Farkas Ferenc és dr. Kostyál László a tárlatnyitón. |
n Korábbi grafikák, tanulmányrajzok, érmek, fából készült szobrok is láthatók Farkas Ferenc szobrászművész jubileumi kiállításán a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. De azért továbbra is a bronz az uralkodó.
– pet –
Az idén hatvanesztendős alkotó az utóbbi évtizedekben főként ebből az anyagból
öntötte ki jellegzetes szobrait; legyen szó köztéri alkotásokról, vagy
kisplasztikákról. A zsinagógában nyílt tárlaton főleg ez utóbbiak láthatók.
Kiegészülve Farkas Ferenc grafikáival, ami igazi meglepetés,
hiszen a művészt erről az oldaláról kevésbé ismeri a közönség. Szobrokhoz
készült előtanulmányok, főiskolás korában rajzolt skiccek egyaránt a falakra
kerültek. Ami a plasztikákat illeti: a kiállítótér egyik felébe főleg
nőábrázolások kerültek, a tárlat többi része pedig inkább vallási, szakrális
támájú: szentek, golgota, püspök halála..., de azért a humanisták és
Leonardo da Vinci is megjelenik. Balaicz Zoltán
polgármester az alkotót köszöntve kiemelte: nem egy életműtárlat ez, hiszen az
mindig valaminek a lezárása. Farkas Ferenc pedig ezután is alkotni
fog, és remélhetőleg még sok szép művel örvendezteti meg a közönséget a
következő évtizedekben is. A kiállítást megnyitó dr. Kostyál László
művészettörténész elmondta: több mint harminc évvel ezelőtt ismerte meg
Farkas Ferencet, aki akkoriban érett alkotóként tért vissza Zalába. A
szobrászatban a hatvanas-hetvenes években új korszak kezdődött, ez volt a
geometrikus kísérletek időszaka, ám Farkas Ferenc megmaradt a
klasszikus formavilágnál.Bár egyedivé tette azt, hiszen absztrahálni kezdte
figuráit. Megjelentek nála is a torzók, kivágások, de ez mindig belső
nyugalommal, időtlenséggel párosult. A szobrász mellőzi az érzelmeket figuráin,
ám alakjai mimika és direkt gesztusok nélkül is, mély emberi tartalmakat
jelenítenek meg. A néző akaratlanul is tovább szövi azt a történetet, amit az
egyes szobrokban lát. A művész köztéri alkotásainak formálása közben történelmi
időszakokban, életrajzokban is elmélyül, néha komoly kutatásokat is végez, míg
elkészül egy-egy szobor. Így volt ez a legutóbb Luther Márton
esetében, de a Zalai nemes szobrához és a zalaegerszegi vármaketthez is szükség
volt „előtanulmányokra” a precíz és korhű megmunkálás érdekében.
A művészettörténész utalt arra is: a kisebb városokban, településeken mindig
kevesebb a szobrász, mint a festőművész vagy a grafikus. Nehezebb ugyanis
megélni belőle. Zala megye nagyon sok szobrászt adott az országnak az elmúlt
száz évben, többet közölük határainkon túl is ismernek. Sajnos, azonban szinte
mindegyikük elhagyta szülővárosát, megyéjét és máshol talált megélhetést. Ezért
is örüljünk, hogy Farkas Ferenc megmaradt zalai alkotónak; és hogy
művésztanárként is és szobrászként is gyakran találkozhatunk vele.
Az alkotónak a jubileumi évforduló jegyében április 19-én újabb kiállítása
nyílik, ezúttal a Gönczi Galériában.
Költészet napi programok városszerte
n Maratoni versolvasással, irodalmi műsorokkal, és a hagyományos Posztolj-verset az utcára akcióval ünnepelte a város április 11-én a magyar költészet napját.
– pet –
A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár ezúttal a zalaegerszegi
Deák-szakközépiskola 11. E osztályával közösen emlékezett meg József
Attila születésnapjáról. A diákok és a könyvtár néhány munkatársa a „Szívünkből
verselünk” program keretében – versekkel a kezükben – egy szív alakzatot
formáltak a Deák téren. Majd elhangzott a költő Születésnapomra című verse is. A
nap folyamán, a belváros utcabútorain, fatörzsein több szervezet és magánszemély
is helyezett el kinyomtatott verseket. A Dísz téri gasztrobárban pedig maratoni
versolvasásra került sor. Az eseményt immár harmadik alkalommal rendezte meg a
Családi Intézet. Pölöskey Ildikó csoportvezető érdeklődésünkre
elmondta: ebben az évben is sokan jelentkeztek a felhívásra. Reggel 8 és este 8
óra között körülbelül kétszázan olvasták fel kedvenc versüket. Iskolák,
kulturális intézmények, civil szervezetek, magánszemélyek, nyugdíjaskörök adták
egymásnak a mikrofont. Ottjártunkkor épp a Göcseji Múzeum versolvasó csapata
érkezett a Dísz térre. Dr. Kostyál László igazgatóhelyettes
például Reményik Sándor-költeményeket, Marx Mária
etnográfus Petőfi-verset, Béres Katalin történész pedig a
zalaegerszegi költő, Nagy Betti Gyűjtök című versét olvasta fel.
Ez utóbbi érdekessége, hogy a szerzemény személyesen a muzeológusnak íródott.Szényi
Krisztina, a múzeum kommunikációs munkatársa (aki Tóth Kriszta
Napok című költeményével érkezett) lapunknak elmondta: azért jelentkeztek a
Maratoni versolvasásra, mert kicsit szerettek volna kilépni a múzeum falai közül.
A költészet napja jó alkalom arra, hogy ne csak a konkrét múzeumi munkán
keresztül kapcsolódjanak be a város kulturális vérkeringésébe. A felkészülés
ráadásul egy jó csapatépítő tréningnek is bizonyult. A kollégák ugyanis nagyon
lelkesen, a verseket egymásnak is megmutatva készültek a felolvasásra. Volt, aki
komolyabb, volt, aki vidámabb/játékosabb művet választott, bemutatva így a
költészetben rejlő sokszínűséget.
Este a Magyarucca zenekar jóvoltából a Keresztury VMK-ban egy zenés irodalmi
esten vehettek részt az érdeklődők. A program a „Szépség és a Környezet” című
versíró pályázat díjátadójával zárult.
 |
 |
|
A Göcseji Múzeum versolvasócsapata. |
n Két új bronzplakett került a Hevesi Sándor Színház bejáratánál lévő örökös tagok arcképcsarnokába. Balogh Tamás és Farkas Ignác színművészek domborművét Béres János szobrászművész készítette.
– b. k. –
Az idei utolsó premier előtt avatták a színház bejáratánál Balogh Tamás
és Farkas Ignác Jászai-díjas színművészek bronzplakettjeit.
Elismerő szavakat, köszöntőt Besenczi Árpád színházigazgató
mondott, majd ismertette a két különböző karakterű színművész eddigi életútját,
fontosabb zalaegerszegi szerepeiket, köztük a legutóbbi közös munkájukat, a
Caligula helytartóját. Beszélt a művészek által kiérdemelt díjakról és néhány
személyes momentumról, lévén nemcsak kollegiális, hanem baráti is a viszony az
új örökös tagokkal. Emberként és művészként is követendő példának jellemezte
őket.
A domborműveket a mecénás Siklósi házaspárral közösen leplezte le a
direktor.Majd Szemes Péter esztéta méltatta a színművészek
munkásságát. Többek között elmondta, mindkettőjük esetében jó szívvel lehet
emlékezni az alakításokra, az egyéniségük formálta szerepek hosszú sorára. A
mostani elismerés ennek a sok éves alkotó munkának szól és egyben felelősség is,
hogy figyeljék, igazítsák a fiatalok lépteit, a megye és a város kulturális
életének gyarapodását. Tegyék továbbra is azt, amit eddig, amihez a legjobban
értenek, a szerepek átélését, amely a művészi hatást és a felemelő érzést okozza.
Végül Siklósi Vilmosné az előtte szólóhoz csatlakozva mondott
köszönetet Béres János szobrászművésznek a domborművek
elkészítéséért. A színészi munkáról szólva pedig úgy fogalmazott, az alakítás a
színpadon csak egy pillanat, melyet sok tanulás előz meg, de a lélekben olyan
mély nyomot hagy, mint ezek a bronzok (melyek közül az első négy éppen 10 évvel
ezelőtt került a teátrum falára). Balogh Tamás a 74 éves
színművész 1987 óta a zalaegerszegi társulat tagja. A színjátszást ötévesen
kezdte, és számos gyerekalakítás köthető nevéhez. Ebből a korból kinőve
balett-táncosként állt színpadra, majd tagja, később vezetője volt a
József Attila Irodalmi Színpadnak. Ezt követte egy másik amatőr társulat
vezetése, televíziós munkák és egyéb kanyarok után került valóban a pályára az
eredetileg népművelő–könyvtáros szakon indult művész. Közismert hobbija a főzés
és a fűszerek világa. Díjai: legjobb férfi epizódszerep (Galagonya), két Nívódíj
és Forgács-gyűrű. Farkas Ignác 1959-ben született Gyöngyösön.
1980-tól a budapesti Színház- és Filmművészeit Főiskola hallgatója. 1984-ben
szerződött először Zalaegerszegre, Ruszt József meghívására. Két
év után kitérőt tett, majd 1987-től újra a Hevesi Színház társulatát erősíti.
Nevét nemcsak színművészként, hanem rendezőként is jegyzik Zalaegerszegen. Az
idei évadban jelentős alakításai Az ügynök halálában és Caligula helytartójában
megformált főszerepek. Díjai: Jászai-díj, Forgács-gyűrű, három ízben Máriáss-díj,
Színházbarátok Köre-díj, Közönség-díj.
30 éve az olvasók szolgálatában
n Harmincéves fennállását ünnepelte az Apáczai Csere János Tagkönyvtár, amit 1988. február elsején nyitottak meg. Akkor már közel tízezer kötet, háromszáz hangzó anyag és száz folyóirat várta a kölcsönözni vágyó olvasókat.
– liv –
Az Apáczai Csere János Művelődési Központ történetét Kiss
Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója idézte fel
az ünnepségen, melyen a korábbi igazgatók is részt vettek. Mint mondta, a
Kertváros gyarapodó fiatal lakossága miatt volt szükség újabb és újabb oktatási
intézményekre, ami az Apáczait is életre hívta 1986-ban. Az óvoda és az
általános iskola mellett 1988-ban nyílt meg a könyvtár az intézmény első
igazgatója, dr. Oroszy Zoltán működése alatt, mellyel kezdetét
vette a közművelődési és kulturális tevékenység is. 1988. április elsején az
akkor még Kertvárosi Nevelési Központ felvette az Apáczai Csere János
ÁMK nevet. A demográfiai hullám lecsengése után utolsóként az 1998-tól 2013-ig
működő gimnázium is megszűnt, a művelődési központ a tagkönyvtárral azonban
ugyanolyan fontos szerepet tölt be a városrész életében, mint előtte.Balaicz
Zoltán polgármester kiemelte, hogy az elmúlt három évtized igazolta az
intézmény létrehozásának jogosultságát. Mint mondta, valóban sok minden történt
a harminc év alatt. 2013 augusztusától 2015. december végéig, mint a
Zalaegerszegi Városrészek Művelődési Központja és Könyvtára működött, majd 2016.
január elsejétől a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ
telephelyévé vált. Ezzel hosszú távon is révbe ért az intézmény és a könyvtár,
ami a Deák Ferenc Megyei Könyvtár Tagkönyvtáraként működik. A
polgármester beszéde végén átadta az önkormányzat emléklapját a könyvtár
jelenlegi vezetőjének, Jasztrab Istvánnénak a jubileum alkalmából.
Kiemelte, a könyvtár valamennyi munkatársa lelkiismeretesen és igazi
lokálpatriótaként szolgálta és szolgálja a város közösségét.
A 30 év eseményei fotótablókon jelennek meg a könyvtárban, ahol a „Szeretem a
könyvtárat, mert..." elnevezésű gyermekrajzpályázat alkotásait is kiállították.
