Mindene a kézilabda

Még mindig feltöltődve jön haza az edzésről

n Nemrég ünnepelte 70. születésnapját Fenyvesi József testnevelő, kézilabdaedző. A jeles szakember edzői pályafutása során futott fel az egerszegi kézilabda egykori nagycsapata, a már régóta megszűnt a Caola SE, amely az NB I-ben is szerepelt. Régóta nyugdíjas, de ma is aktív és dolgozik. Jelenlegi és volt játékosai, de az egerszegi kézilabda többi szereplője, edzők, játékvezetők is köszöntötték a jeles évfordulón.

– Messziről érkezett Zalaegerszegre.
– Kisterenyén gimnazistaként játszottam a megyei bajnokságban, akkori tanárom egy jó kis csapatot hozott össze. Onnan az egri tanárképző főiskolára vezetett az utam, az NB II-ben szerepeltem. Szélsőként játszottam. A főiskola után még tanítottam a környéken és oktattam a kézilabdát. Aztán elkerültem Zánkára, ott sporttal és turisztikával foglalkoztam. Ott ismerkedtem meg a feleségemmel, az ő révén kerültem Zalába – emlékezett a kezdetre Fenyvesi József.
– A zalai kézilabdaéletbe is gyorsan bekapcsolódott...
– Pókaszepetkre kerültem, nagyon jól éreztem magam. Aztán hívtak Egerszegre, ha nehezen is, de váltottam. A Dózsa-iskolában fiúkkal foglalkoztam. A szomszédvár csapata az Ady volt, ott Bánki József irányította a kézilabdát, ő a lányokat oktatta. Nagyon jó barátok lettünk. Többször is országos döntőbe jutottunk, és jó eredményeket értünk el.
– Hogyan került kapcsolatba a versenyszerű kézilabdával?
– Megkerestek a Zakó SE-től, ahol eleinte az utánpótlás területén dolgoztam. Aztán egy szép napon felkeresett Pass Sándor a Caolától. Hátulról megfogta a ruhámat és közölte velem, holnaptól te vagy a Caola edzője. Újoncként az NB II-ben negyedikek lettünk. A következő évben ötödikek, le is akartam mondani. A klub elnöke hatott a lelkemre, maradtam. A harmadik évben megnyertük az NB II-t. Emlékszem, Tatán szabadtéri pályán 12-12-őt játszottunk, nekünk a döntetlen is elég volt a feljutáshoz. Ezután közöltem a vezetéssel, hogy elég volt, „lemegyek” az ifikhez. Fárasztó három év volt mögöttem. Az NB I B-ben Tóth István irányította a csapatot. Nem sokáig maradtam azonban felnőttek nélkül, Kustor József invitálására a Katona SE-hez kerültem. Később következett a Z. Dózsa férficsapata, ahol az ifikből többen később az NB I-ben is szerepeltek. A rendszerváltás felé haladva azonban ezek a csapatok kezdtek „gyengülni”. Ennek ellenére több olyan játékos is megfordult a kezem alatt, aki később NB I-ben szerepelt. Három év után Horváth József segítőjeként visszakerültem a Caolához, mellette dolgoztam az ifiknél és a serdülőknél is. A lányokkal három bajnokságban szerepeltünk, nagy megterhelés volt a lányoknak, de bírták. Ekkor került csapatomhoz Tóth Tímea Zalaszentgrótról, Berta Melinda, aki szintén szép karriert futott be, a Ferencvárosnál is játszott, hogy csak pár nevet említsek.
– Eredményes szereplések után jöttek az egerszegi gazdasági változások, gyárbezárások...
– Pénz mindenhez kell, a sporthoz is. Amikor Egerszegen megszűnt a Caola, vártható volt a kézilabda sportág összeomlása is. A férfiaknál a laktanyák megszűnése jelentette a véget.
– Ma is dolgozik, mindene a kézilabda…
– Csodálatos játék. Tamás Tamás igyekezte újraszervezni a játékot, dolgoztam nála az Egerszegi KK-nál. Küzdenek az NB II-ben a nők, minden dicséretem az övék, de már másak a körülmények.
– Elkerült a Páterdombi LSC-hez, mi motiválja?
– A Göcsej SE megszűnését követően kerültünk az LSC-hez. Amikor egy edzésre megyek, felteszem magamnak a kérdést: kell ez nekem? Az edzésről azonban feltöltődve jövök haza. A válasz végül nem lehet más: igen. Nagyon jó kis társaság jött össze.
– Ezek után nem csoda, hogy több évtizedes munkája után nagy ünneplést csaptak önnek.
– Felejthetetlen volt számomra. Ráadásul olyan volt az egész, mint egy időutazás, egykori játékosaim mellett a maiak is ott voltak, de ez elmondható a vezetőkről is. Nagyképűség nélkül állíthatom, a tények mutatják, szeretett engem a kézilabdás közeg. Fontos volt a szakmai tudás, de számomra igazai feladat a csapatépítés volt. Elérni, hogy játékos, vezető egy irányba húzzon, mert akkor van eredmény. Minden rezdülésre oda kell figyelni. Talán ebben rejlettek a sikereim.

vissza az elejére

A saját létesítmény nagy előny

Varga Zoltán	Nagysolymosi Sándor

Továbbra is az utánpótlás nevelése a cél

n Jó két éve készült el a Zalaegerszegi Judo SE csarnoka az Apáczai ÁMK-ban, ami nagy előrelépést jelentett a klub életében, sokat javultak az egyesület lehetőségei. Elképzeléseikről Varga Zoltán és Nagysolymosi Sándor edzőket kérdeztük.

– Mindenképpen komoly előrelépést jelent számunkra a csarnok, mivel Zalaegerszegen már 40 éve létezik a cselgáncs – hangoztatta Varga Zoltán edző. – Amikor „albérletben” voltunk, az edzéseknél mindig gondot okozott, hogy a foglalkozások előtt ki kellett rakni a szőnyegeket, a végén pedig össze kellett szedni. Mindez az edzés időt rövidítette. Örök vágyunk volt, hogy saját termünk legyen. Álmunk két éve valósult meg – összefogással, a helyi önkormányzat, az országos szövetség támogatásával és az Emberi Erőforrások Minisztériumának segítségével.
– Mi változott a körülmények javulásának köszönhetően? Többen kezdtek el cselgáncsozni, jobbak lettek az eredmények?
– Természetesen emelkedett a létszám, a gyerekek sokkal szívesebben jönnek cselgáncsozni jó körülmények közé. A másik tény, a dzsúdó továbbra is népszerű. A létesítményhelyzet változásával beindítottuk a minidzsúdó programot, amelynek keretében testnevelési órákon, szakkör formájában ismerkednek a gyerekek a sportággal. A Magyar Judo Szövetség erre a feladatra testnevelő tanárokat képzett ki. Nyolc iskolában vagyunk jelen programunkkal. Ha ott a gyerekek közül valaki kedvet kap a sportághoz, klubunk keretében versenyszerűen jdzsúdózhat tovább, mivel már mindennap van edzés Egerszegen.
Nagysolymosi Sándor, aki már letette névjegyét a sportágban, Egerszegre kerülve bekapcsolódott a munkába:
– Évről évre fejlődünk, tavaly már országos bajnokságon öt érmet szereztünk – mondja. – Idén szeretnénk még többet. A diákolimpián is öt érmet szereztünk. Bízom benne, itt is folytatjuk a hagyományt. Idén május 19-én az A és B korosztályban mi rendezzük meg az országos diákolimpia döntőjét Egerszegen.
– Harmadik éve már több jelentős versenyt rendezünk. Két regionálisat, két országost, mégpedig közmegelégedésre – vette vissza a szót Varga Zoltán. – A felnőtt csb rendezési jogát harmadik éve nyerjük el. A sportág magyar élversenyzői látogatnak el ilyenkor hozzánk.
– A versenyrendezés egyfajta bevételt is jelent a klubnak, vagy csak dicsőséget?
– Örülünk, ha nullszaldósra kihozzuk, de a fiataloknak is szeretnénk példaképeket állítani – vélekedett Nagysolymosi Sándor. – A csb rendezését már harmadszor kapjuk meg, ami amellett, hogy szakmai elismerés, komoly ranggal is bír. A diákolimpiák megrendezése is jelentős feladatot jelent számunkra. A klubból is többen indulnak, a gyerekek számára pluszmotivációt jelent, hogy hazai környezetben versenyezhetnek.
– A klubnak lehet valamikor komoly felnőtt versenyzője?
– Nem hiszem, hogy ez mostanában előfordulna, ehhez nem adottak a feltételek. Mi utánpótlás-nevelő egyesület vagyunk – hangoztatta teljes összhangban a két edző.

vissza az elejére

Kétszáz atléta a szezonnyitón

n A sokéves hagyományoknak megfelelően az idei szabadtéri atlétikai versenyszezont is az Euro Geo Kupa – Németh István-emlékversennyel indította pénteken a megyeszékhelyi Zalaszám-ZAC.

A versenyre öt dunántúli megyéből érkeztek sportolók, 200 versenyző nevezett összesen, kilenc egyesület képviseletében.
A viadal legeredményesebb egyesületének járó fődíjat, az Euro Geo Kupát, a házigazda Zalaszám-ZAC együttese nyerte el. A Németh István emlékére felajánlott különdíjat Nagy Pálma, a Zalaszám-ZAC sprintere vihette haza, teljesítménye 100 m-en 12,2 mp volt. A férfiaknál Boda Boldizsár (Haladás) a 300 m-en elért 33,9 mp-es eredményével volt a legeredményesebb.

vissza az elejére

Éremeső és továbbjutás

n Kőszegen rendezték meg a diák I. és diák II. korosztály területi szabadfogású birkózó egyéni bajnokságát, amelyen 132-en indultak.

A versenyen népes csapattal képviseltette magát a Zalaegerszegi Birkózó SE. A klub fiataljai rengeteg érmet szereztek, és valamennyien bejutottak az országos döntőbe. A diák I. fináléját Soltvadkerten, a diák II. döntőjét pedig Szentesen rendezik meg.
Eredmények. Diák I. (2005– 2006). 29 kg: 3. Baranyai Roland. 32 kg: 1. Baranyai Adolf. 35 kg: 1. Cséri Csenger, 3. Henczi Marcell. 38 kg: 1. Henczi Benjámin, 2. Gyarmati Balázs. 46 kg: 2. Mészáros Ágoston, 3. Varga Zalán. 58 kg: 2. Peszleg Gábor. 69 kg: 2. Babati Noel.
Diák II. (2007–2008). 29 kg: 2. Baranyai Richárd, 5. Rékli Hunor. 35 kg: 3. Henczi Marcell. 38 kg: 1. Henczi Benjámin, 2. Kerti Attila. 42 kg: 2. Ruzics Milán. 46 kg: 1. Varga Zalán. 50 kg: 2. Lendvai Miklós.
Felkészítő edzők: Berzicza Ferenc, Gerencsér Zoltán, Gerencsér Roland.

vissza az elejére

vissza az elejére