Idén is Restart Fesztivál

Látványos és rangos versenyek

n Nyáron ismét megrendezésre kerül a Restart Fesztivál. A július 5–8-i, valamint a július 14–15-i hétvégén több mint tizenöt országos- és nemzetközi sportversenyt tekinthetnek meg az érdeklődők. Ezenkívül a zalaegerszegieket is várják különféle programok; természetesen a sport és egészségvédelem jegyében.

– pet –

A részletekről a szervezők a városházán tartottak sajtótájékoztatót. Balaicz Zoltán polgármester elöljáróban elmondta: már a tavalyi fesztivál is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen az egyes versenyekre nagyon sok nevezés érkezett, és sok vendég is megfordult a városban. Országos szinten is egyedülálló a Restart Fesztivál, hiszen bár rengeteg zenei és gasztronómiai esemény van Magyarországon, olyan nincs, ami a mozgásra és az egészséges életmódra hívná fel a figyelmet. A cél az, hogy a programsorozat ne csak országos, hanem nemzetközi fesztivállá nője ki magát.  Horváth Szilárd fesztiváligazgató úgy érzi, hogy a tavalyi programsorozat során sok tapasztalatot szereztek. Ami pozitív volt, azt idén tovább erősítik, a hibákat pedig igyekeznek kijavítani. Ezért lesz néhány újítás, változtatás. Az alapvető cél persze marad: az embereket közelebb hozni a sporthoz. A fesztivál ezenkívül a városmarketing szempontjából is fontos, hiszen hírünket viszi az országban, sőt határokon túl is. A tavalyi év jól sikerült: 2700 nevező volt, összesen pedig 12 ezer ember fordult meg az egyes sporteseményeken. Kiemelte: a Restart Spirit (jóga, tai chi, pilates) a vártnál is népszerűbb eleme volt a rendezvénynek, ezért idén erre még nagyobb hangsúlyt fektetnek. Egyik újítás az lesz, hogy a fesztivál első hétvégéjén csak a belvárosban lesznek versenyek és kiegészítő programok. Az úgynevezett outdoor elemek (belvároson kívüli sportesemények) a második hétvégén kerülnek fókuszba.Így nem lesznek párhuzamos helyszínek, tehát nem marad le senki egy-egy számára érdekes versenyről – fogalmazott a sajtótájékoztatón Szabó Zoltán sportigazgató. Elhangzott: július 5–8-án, valamint 14–15-én összesen tizenöt látványos nemzetközi és országos rangú sportversenyt láthatnak az érdeklődők. Lesz többek között evezés, tv-torony-futás, kerékpárversenyek, futóverseny, ökölvívógála, rúdsport, utcai kosárlabda és sakkverseny. A városba látogató sportolókon kívül a lakosságra is számítanak: az Európa téren különféle sportágakat próbálhatnak ki kicsik és nagyok. A Dísz téren pedig sporteszköz-expót rendeznek: gyártók és forgalmazók termékeit lehet majd tesztelni. Ezenkívül vezetett kerékpáros- és gyalogostúrák is várják az érdeklődőket. A lényeg, hogy mindenki megtalálja a számára legkedvesebb sportot. A szervezők elmondták: az idei fesztivál is komoly összefogás eredményeképpen jön létre. Körülbelül 15–20 helybéli egyesület és vállalkozás segítségével állt össze a program, mely jótékonysági célokat is szolgál. A hamarosan felépülő vívótermet szeretnék olyan eszközökkel kiegészíteni, hogy azt mozgáskorlátozott sportolók is tudják használni.
 

vissza az elejére

vissza az elejére

Molnárné Raposa Irén

A pörgésből kikerül

Tizennyolc évnyi közönségkapcsolat

n Nyugállományba vonul Molnárné Raposa Irén, vagy ahogyan a városban legtöbben ismerik, Irina. A Göcseji Múzeum PR osztályának vezetője már „sétáló idejét” tölti, de azt ígéri, nem tűnik el a kulturális életből. Sőt, abban bízik, ezután még több ideje lesz rendezvényekre járni.

– pP –

Az eredetileg orosztanárként dolgozó pedagógus 2000-ben került a múzeum alkalmazásába, de már előtte sem volt idegen számára a közművelődés; sokan az egykori MMIK népművelőjeként ismerték meg. Munkáját többször jutalmazták is: a megyei önkormányzattól Zalai Közművelődésért díjat, a várostól Zalaegerszegért díjat vehetett át. Idén pedig a magyar kultúra napja alkalmából kapott elismerő oklevelet közművelődési tevékenységéért. Molnárné Raposa Irénnel ott beszélgettünk, ahonnan tulajdonképpen indult a múzeumi pályája: a skanzenben.
– Mi volt előbb: hogy Irinát mindenki ismeri, és bátran fel lehet hívni, mert szinte minden problémára van egy jó ötlete, vagy a múzeumi munka hozta ezt a kapcsolatrendszert?
– Hűűha. Talán az MMIK-s évekre vezethető vissza ez, hiszen rengeteg kulturális és ifjúsági programot, vetélkedőt szerveztünk, amikhez kellett a kapcsolati tőke. Tanárként is sok embert megismertem. Persze az egy más közeg, szülőkre, diákokra korlátozódik. Aztán jött a múzeumi munka, melynek során tényleg rengeteg kedves emberrel találkoztam. A csapatmunka híve vagyok, és a régi kollégákkal, barátokkal is igyekeztem fenntartani a kapcsolatot. Biztos ezért is van, hogy egy viszonylag széles és sokszínű körrel találkoztam a hétköznapokon.
– Az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején még új területnek számított a PR és a „közönségkapcsolatok” a közművelődési intézményeknél. Mire lehetett alapozni a munkát?
– Érdekes ez, mert a Finnugor Néprajzi Park építése révén kerültem kapcsolatba a múzeummal; én voltam ugyanis az orosztolmács.A park a Göcseji Falumúzeum területén épült fel, és sokat ötleteltünk dr. Vándor László akkori igazgatóval és Marx Mária etnográfussal, hogy milyen programokkal lehetne a skanzent nyitottabbá, népszerűbbé tenni. Azt kellett kitalálni, hogy hogyan lehet úgy bővíteni a falumúzeum kínálatát, hogy az felnőtteknek és gyerekeknek is élvezets időtöltést nyújtson, és turisztikailag is vonzó legyen. Mindeközben cél volt, hogy hitelesek és szakmailag megalapozottak maradjunk. Ezenkívül megbízható partnereket kellett találni az egyes programelemekhez: kézművest, tanárt, vendéglátóst, néptánccsoportot, zenészeket. Akik mondjuk nem ijednek meg egy kis esőtől. Örömmel mondhatom, hogy ez sikerült is.
– A PR-es tehát egyfajta kapocs is a tudományos munka képviselői és a közönség között?
– Valahogy úgy. Büszke vagyok rá, hogy ezekben az években jöttek létre a skanzen máig népszerű programjai, és sok olyan rendezvény, ami ma már nem itt kerül megrendezésre, de innen nőtte ki magát. Például a Zala Megyei Népművészeti Egyesülettel sokáig közösen szervezett fazekastalálkozó. Az volt a lényeg, hogy minden hónapban és minden nagyobb ünnepkor legyen valami esemény a skanzenben, amihez néprajzi programok, népművészeti foglalkozások kötődnek. Mindez megfűszerezve némi gasztronómiával.
– Érezhetően és mérhetően is nőtt a falumúzeum ismertsége a rendezvények hatására?
– Abszolút igen! Korábban is voltak események és látogatók, de ezek a kezdeményezések sokkal nyitottabbá tették a skanzent. Mindehhez hozzájöttek még a múzeumpedagógiai foglalkozások és a nyári táborok is, amikkel a gyerekeket is sikerült megszólítani. Persze semmi sem tökéletes. Azt gondolom, hogy több lehetőségünk lett volna bizonyos rendezvények kibontakoztatására, de nem mindig vártuk meg, míg beérik a „projekt”.
– Ezt hogy kell érteni?
– Tapasztalataim szerint általában három év az, amire kiderül egy rendezvényről, hogy sikeres lesz-e, vagy nem. Tehát legalább három egymást követő évben meg kell szervezni. Volt olyan, aminek nem adtuk meg ezt az időt. Például a Nemzetek asztala programsorozatnak, amit nagyon sajnálok. Ez a Zalaegerszegen és környékén élő lengyel, ukrán, mongol, francia, német, horvát – satöbbi – származásúak kulturális és gasztronómiai találkozója volt, kiállításokkal, ételkóstolókkal. Jó lett volna, ha meghonosodik. Talán lesz még rá alkalom.
– A közönségkapcsolatok ápolása és a szervezőmunka nemcsak a skanzenre vonatkozott...
– Persze, a Göcseji Múzeumra is. Ott is indult egy sor újdonság a 2000-es évek elején. Például a Múzeumi találkozások, vagy a Múzeumok éjszakája, amibe az ország sok intézményéhez hasonlóan mi is bekapcsolódtunk. Nagy pozitívum, hogy ezekbe a programokba sikerült a társintézményeket – könyvtárat, levéltárat, olajipari múzeumot, bíróságot – is bevonni. És hát a látogatók is nagyon jól fogadták az új eseményeket. A nagyközönség felé nyitás, tehát a Göcseji Múzeum esetében is érvényes volt. A kollégáknak köszönhetően itt is olyan témákat sikerült megragadni, amik egyrészt tudományosak, ugyanakkor érthetők és érdekesek a laikusok számára.
– Nem lesz furcsa kikerülni ebből a pörgésből?
– De, és kicsit fáj is a szívem. Nagyon jó múzeumi csapattól válok meg, de nem szeretnék teljesen eltűnni, elvonulni. Persze a család és az unokák előtérbe kerülnek most. Viszont bízom benne, hogy több időm lesz részt venni a város kulturális rendezvényein. Annak azért valahol örülök, hogy egy átmeneti helyzetből távozom. A múzeum és a falumúzeum fejlesztések előtt áll. A munkák egy részét már az új, fiatalabb kollégák végzik. Az roszszabb lenne, ha még én is bekapcsolódtam volna ezekbe az újdonságokba, és közben vonulnék nyugdíjba. Így legalább van egy olyan érzetem, hogy tényleg lezárult egy etap: nekem is, meg az intézménynek is. Persze az avatókat, megnyitókat már nagyon várom. Biztos, hogy ott leszek!
– Bár Magyarországon születtél, édesanyád révén orosz származású vagy. Mennyi időd és lehetőséged jut ápolni ezt a kulturális vonalat?
– Oroszul elég jól beszélek, bár az tény, hogy sokkal többet kellene ezen a nyelven olvasnom vagy filmeket néznem. Hiszen a nyelv kopik, változik, ápolni kell. Még az anyanyelvet is. Ezt is pótolni szeretném a jövőben. Vannak még távoli rokonaim Oroszországban, és a finnugor park építése kapcsán megismert szibériai kollégákkal is tartom a kapcsolatot.
– Városi szinten viszont mintha kicsit a háttérbe szorult volna ez a szurguti viszony, és a finnugor park is bezárt.
– Személy szerint ezt nagyon sajnálom. Szerintem nem szabad ajtókat bezárni, és ápolni kell a kialakult kapcsolatokat. Azért bízom benne, hogy ismét megerősödik ez a kötelék, és újra tolmácsolhatok. Várom a kihívásokat e téren!
– A konyhádban jelen van az orosz konyha?
– Jaj, nagyon szeretem! Főleg a különféle töltött tésztákat, például a pilményit. Ez egy hússal töltött tészta. Az a helyzet, hogy nagy húsevő vagyok. Egy kicsit ezen is szeretnék most változtatni. Az oroszok ugyanis sokkal egészségesebben étkeznek a magyaroknál. Több salátát (zakuszka), levest esznek, így a főételből már nem vesznek annyiszor. Ezt a gasztrovonalat erősíteni fogom nyugdíjaskoromban: több zöldet, és mindenből mértékkel!
 

vissza az elejére

Izzó, vörös terrakotta

Szent györgy-dombormű a rendőrségen

n Most először égetett ezer Celsius-fok feletti hőmérsékleten Németh János Kossuth-díjas keramikusművész. Így készült a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság falán nemrégiben felavatott, Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló dombormű.

– pP –

Az agyagmázzal festett, izzó, vörös terrakotta alkotáson szeptembertől dolgozott a művész. Beleértve a tervezésre, megformázásra, száradásra, égetésre fordított időt is – mesélte érdeklődésünkre Németh János. Hozzátette: számára is izgalmas munka és nagy kihívás volt elkészíteni a domborművet, hiszen most először égetett ilyen magas – 1100 Celsius-fokos – hőmérsékleten. Az összhatás ezért sötétebb, izzóbb lett, mint amit tőle megszokhattunk, de a témához tökéletesen passzol ez a színvilág. A domborművet a megyei rendőr-főkapitányság épületén avatták fel Szent György napja alkalmából.A sárkányt legyőző keresztény vértanú előbb a katonák, lovagok, majd a modern korban a rendőrség védőszentje is lett – fogalmazott dr. Kostyál László művészettörténész az avatóünnepségen. Mint mondta, Szent György alakja a keresztény ikonográfiában éppúgy jelen van, mint a paraszti világ ősi hiedelemvilágában. Számos gazdálkodáshoz kapcsolódó rítus kötődik hozzá, melyek gyökerei egészen a római korig nyúlnak vissza. Ezek egy része került át a kereszténységbe, illetve a vértanúhalált halt, majd később szentté avatott egykori római katona, György alakjának tiszteletébe. A Szent György-legenda azt a meggyőződést fejezi ki, hogy az egyház lovagja képes legyőzni a sötétséget, a gonoszt, illetve a pogányságot megtestesítő sárkányt. Németh János most felavatott alkotásán is megfigyelhető a kettősség: vagyis a keresztény hagyományok és a népiesség. Ráadásul mindezt a képzőművészet eszközeivel fejezte ki az alkotó, a rá jellemző egyediséggel. A közel négy négyzetméteres domborművet dr. Sipos Gyula vezérőrnagy, megyei rendőrfőkapitány, dr. Kostyál László és Németh János leplezték le.A rendőrfőkapitány elmondta: talán szokatlan dolog, hogy szobrot avatnak a rendőrségen, ám ma már ez sem elképzelhetetlen. Annál is inkább, mert a maguk eszközeivel ők is szeretnék erősíteni a megye értékeit. A szigorú szakmai munka mögött pedig néha láttatni az embert is. Remélik, hogy a város új domborműve ezentúl a járókelők örömét is szolgálja.
 

vissza az elejére

Tisztességgel a folytatásban is

Vigh lászló átvette új országgyűlési mandátumát

n Függetlenül a 30.433 szavazattól, mindenkinek képviselője szeretne lenni Vigh László, akinek a Zala megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) átadta az új országgyűlési képviselői mandátumát a zalaegerszegi városházán.

– AL –

Dr. Kovács Orsolya, a helyi OEVB elnöke ismertette a 2018-as országgyűlési választás eredményét, a Zala megyei 1. számú egyéni választókerület tekintetében. Elmondta, hogy 33 jelölőszervezet és 2 független jelölt igényelt ajánlóívet, közülük 21 illetve 1 kérte a nyilvántartásba vételt. A jogszabályi követelményeknek való megfelelőség alapján a választási bizottság 10 jelölőszervezet jelöltjét és 1 független jelöltet vett nyilvántartásba. Az április 8-án a 143 szavazókörben lezajlott választások jogszerűek voltak és eredményesnek bizonyultak.A részvételi arány az országos 68,73 százalékoshoz képest a Zala megyei 1. számú egyéni választókerületben 74,84 százalékos volt, ami kimagasló aktivitást jelent. Az átjelentkezett és a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárokkal együtt 77 ezer 703 fő közül 58 ezer 152 fő élt választási jogával. A helyi választási bizottság április 14-én állapította meg a végleges eredményt, mellyel szemben két jogorvoslatot nyújtottak be. Ezt a bizottság továbbította a Nemzeti Választási Bizottságnak, mely elutasította a kérelmeket. Ezt követően emelkedett végleges jogerőre a választási eredmény április 23-án 16 órakor, mely alapján a legtöbb érvényes – 30.433 – szavazatot Vigh László, a Fidesz-KDNP közös képviselőjelöltje szerezte meg – az érvényes szavatok 52,8 százalékát.
Vigh László köszönettel vette át a megbízólevelét, mellyel negyedik országgyűlési képviselői ciklusát kezdte meg. Mint mondta, a győzteseknek nem igaza van, hanem feladata. Így folytatja a megkezdett munkát, ami nagyon sok teendőt jelent az elkövetkező időszakban a megyei és a zalaegerszegi TOP-program, valamint a Modern városok program további megvalósításában. A fejlesztések közül többek között kiemelte az M76-os gyorsforgalmi út valamint a zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházását. Az a szándékuk, hogy több tucat cég vegye igénybe a tesztpályát, mert az iparűzési- és építményadó-bevétel növekedése függvényében többet tudnának költeni az oktatásra, az egészségügyre és a közlekedésre a városban. A legnagyobb kihívás a munkaerőhiány, melyet ugyancsak enyhíteni kívánnak munkaerő-betelepítéssel és munkásszállók építésével. Végül azt hangsúlyozta, hogy a feladatokat tisztességes és becsületes helytállással kívánják elvégezni úgy, ahogy az elmúlt négy évben tették.
 

vissza az elejére