Operaénekesnek készül | Verseskötet és nyertes dráma |
Farkas Alexandra |
Jótékonysági koncert farkas alexandrával
n Fiatal zalaegerszegi énekművész, aki a legkomolyabb zenei stílus felé vette az irányt. Amíg ehhez teljesen megérik a hangja, addig is hallatja azt, több esetben jótékony események kapcsán is. Farkas Alexandrával beszélgettünk.
– Bánfi Kati –
– Énekművész végzettségem van, s ha majd egy operában egész estét végigénekelek,
akkor érzem majd magam operaénekesnek. Ez huszonöt éves kor után kezdhet szóba
jönni, meg kell érni a hangnak erre.
– Hogyan segíted ezt az érlelődést?
– Koncerteken gyűjtök színpadi rutint, ária- és dalesteken, illetve
operettgálákon adok elő főképp olyan művekből részleteket, melyeket talán
egyszer teljes szerepként is énekelhetek majd. Valamint tanítással és tanulással.
Énektanárnak és tánctanárnak tanulok jelenleg, illetve a zongoratudás mellett
elkezdtem a klarinétot is. A hangszeres zene sokat hozzáad a zenei
gondolkodáshoz. Zenekarba beülni pedig jó élmény.
– Ritkaság ez a pályaválasztás?
– Jóval kevesebben vagyunk, mint a popszakmában tevékenykedők, de így is
telített a pálya, sajnos az igény kisebb a klasszikus zenére, főleg vidéken. A
klasszikus zenészek és énekesek jelentős része csak a fővárosban tud
elhelyezkedni.
– Mikor döntöttél az opera mellett? És mit szólt a család?
– A szüleim a könnyűzenében ismertek, és nem várták el, hogy én is ezen
az úton járjak. Szóba sem jött ilyesmi, viszont zenetagozatos általános
iskolákban tanultam Zalaegerszegen, majd Szombathelyre a művészeti
szakközépiskolába mentem. Itt a klasszikus magán énektanárom nyitott volt minden
zenei műfajra, sok mindent ki is próbáltatott velem, pop, jazz, blues, rock. De
az utolsó előtti év végén voltam egy versenyen, ahol a zsűriből Leblancz
Győző mondta először, hogy ilyen hanggal a klasszikus zenét érdemes
megcélozni. Addig nekem ez a műfaj csak a vizsgatételeket jelentette. Egy évig
készültem és sikerült bejutnom a pécsi egyetemre, klasszikus ének szakra.
– Többször lehet hallani a neved operett kapcsán is. Ez nem lenne könnyebb
út?
– Az operában nemzetközi szinten több a lehetőség, az operettben inkább
Magyarországon. Jelenleg is dolgozom ilyen csapatban, járjuk az országot. Az
operettben leginkább azt kedvelem, hogy lehetőség adódik a táncra is.
– Addig is hallgathat a zalaegerszegi közönség, legközelebb május végén
egy opera-, operettesten, mestereddel, Pitti Katalin Liszt-díjas operaénekessel,
s mindezt jótékony céllal is.
– Nagyon jó mester és tanítvány viszonyunk van, ezért kértem fel a közös
koncertre Pitti Katalint. Technikailag és emberileg nagyon sokat
tudok tőle tanulni a pálya szép és nehéz oldaláról. A másik mesterem,
Nádor Magda egyik tanítványa, Miroslav Sykora jön
tenoristaként énekelni az én szopránom mellé. A bevétel egy részét pedig a
hangversenyterem hangszerfelújítására ajánljuk fel, segítve ezzel a művésztársak
koncertkörülményeit.
– Legnagyobb sikered eddig?
– Tavaly Pécsen a Carmina Burana-ban kértek fel szoprán szólistának.
Erre nagyon büszke vagyok, hiszen ez egy nagy zenekari, több száz fős kórussal
megszólaló mű. Dr. Lackner Tamás a Művészeti Kar dékánja, dirigens
kért fel a szerepre, amire alaposan fel kellett készülni, mivel nagyon magas
hangokat is követel a mű.
n Megjelent a Pannon Tükör folyóirat legfrissebb lapszáma, melynek újdonságait a közelmúltban mutatták be a Keresztury VMK kávézójában. Az eseményen részt vett Balaicz Zoltán polgármester is, aki ígéretet tett a periodika további támogatására.
– pet –
Bubits Tünde főszerkesztő az új – idei második – számmal
kapcsolatban kiemelte: a lapszám egyik érdekessége, hogy tartalmaz egy
mellékletet, melyben Szálinger Balázstól olvasható egy bábjáték. A
zalai születésű szerző a győri Vaskakas Bábszínház számára dolgozta át A
halhatatlanságra vágyó királyfi című népmesét. A darabról pedig Turbuly
Lilla kritikus írt recenziót, ami szintén olvasható a lapban. Az
alapszöveg és annak elemzése, értékelése így egyszerre jelenik meg a Pannon
Tükörben. Az efféle párosításokra a jövőben is lesz majd példa.
A folyóirat lehetőséget biztosít fiatal szerzőknek is: a lapszámbemutató
egyúttal kötetbemutató is volt. A rédicsi születésű Dezső Kata
első verseskötetével (Akiket hazavártak) ismerkedhettek meg az érdeklődők. A
szerzővel Nagygéci Kovács József, a lap online főszerkesztője
beszélgetett.
Az összejövetelen köszöntötték Lackner László írót is, aki a
közelmúltban első helyezést ért el vígjátékával (Téblábolók, avagy eszetlenül
váltjuk a rendszert) a békéscsabai drámapályázaton.