Operaénekesnek készül Verseskötet és nyertes dráma    

Farkas Alexandra

Operaénekesnek készül

Jótékonysági koncert farkas alexandrával

n Fiatal zalaegerszegi énekművész, aki a legkomolyabb zenei stílus felé vette az irányt. Amíg ehhez teljesen megérik a hangja, addig is hallatja azt, több esetben jótékony események kapcsán is. Farkas Alexandrával beszélgettünk.

– Bánfi Kati –

– Énekművész végzettségem van, s ha majd egy operában egész estét végigénekelek, akkor érzem majd magam operaénekesnek. Ez huszonöt éves kor után kezdhet szóba jönni, meg kell érni a hangnak erre.
– Hogyan segíted ezt az érlelődést?
– Koncerteken gyűjtök színpadi rutint, ária- és dalesteken, illetve operettgálákon adok elő főképp olyan művekből részleteket, melyeket talán egyszer teljes szerepként is énekelhetek majd. Valamint tanítással és tanulással. Énektanárnak és tánctanárnak tanulok jelenleg, illetve a zongoratudás mellett elkezdtem a klarinétot is. A hangszeres zene sokat hozzáad a zenei gondolkodáshoz. Zenekarba beülni pedig jó élmény.
– Ritkaság ez a pályaválasztás?
– Jóval kevesebben vagyunk, mint a popszakmában tevékenykedők, de így is telített a pálya, sajnos az igény kisebb a klasszikus zenére, főleg vidéken. A klasszikus zenészek és énekesek jelentős része csak a fővárosban tud elhelyezkedni.
– Mikor döntöttél az opera mellett? És mit szólt a család?
– A szüleim a könnyűzenében ismertek, és nem várták el, hogy én is ezen az úton járjak. Szóba sem jött ilyesmi, viszont zenetagozatos általános iskolákban tanultam Zalaegerszegen, majd Szombathelyre a művészeti szakközépiskolába mentem. Itt a klasszikus magán énektanárom nyitott volt minden zenei műfajra, sok mindent ki is próbáltatott velem, pop, jazz, blues, rock. De az utolsó előtti év végén voltam egy versenyen, ahol a zsűriből Leblancz Győző mondta először, hogy ilyen hanggal a klasszikus zenét érdemes megcélozni. Addig nekem ez a műfaj csak a vizsgatételeket jelentette. Egy évig készültem és sikerült bejutnom a pécsi egyetemre, klasszikus ének szakra.
– Többször lehet hallani a neved operett kapcsán is. Ez nem lenne könnyebb út?
– Az operában nemzetközi szinten több a lehetőség, az operettben inkább Magyarországon. Jelenleg is dolgozom ilyen csapatban, járjuk az országot. Az operettben leginkább azt kedvelem, hogy lehetőség adódik a táncra is.
– Addig is hallgathat a zalaegerszegi közönség, legközelebb május végén egy opera-, operettesten, mestereddel, Pitti Katalin Liszt-díjas operaénekessel, s mindezt jótékony céllal is.
– Nagyon jó mester és tanítvány viszonyunk van, ezért kértem fel a közös koncertre Pitti Katalint. Technikailag és emberileg nagyon sokat tudok tőle tanulni a pálya szép és nehéz oldaláról. A másik mesterem, Nádor Magda egyik tanítványa, Miroslav Sykora jön tenoristaként énekelni az én szopránom mellé. A bevétel egy részét pedig a hangversenyterem hangszerfelújítására ajánljuk fel, segítve ezzel a művésztársak koncertkörülményeit.
– Legnagyobb sikered eddig?
– Tavaly Pécsen a Carmina Burana-ban kértek fel szoprán szólistának. Erre nagyon büszke vagyok, hiszen ez egy nagy zenekari, több száz fős kórussal megszólaló mű. Dr. Lackner Tamás a Művészeti Kar dékánja, dirigens kért fel a szerepre, amire alaposan fel kellett készülni, mivel nagyon magas hangokat is követel a mű.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Verseskötet és nyertes dráma

n Megjelent a Pannon Tükör folyóirat legfrissebb lapszáma, melynek újdonságait a közelmúltban mutatták be a Keresztury VMK kávézójában. Az eseményen részt vett Balaicz Zoltán polgármester is, aki ígéretet tett a periodika további támogatására.

– pet –

Bubits Tünde főszerkesztő az új – idei második – számmal kapcsolatban kiemelte: a lapszám egyik érdekessége, hogy tartalmaz egy mellékletet, melyben Szálinger Balázstól olvasható egy bábjáték. A zalai születésű szerző a győri Vaskakas Bábszínház számára dolgozta át A halhatatlanságra vágyó királyfi című népmesét. A darabról pedig Turbuly Lilla kritikus írt recenziót, ami szintén olvasható a lapban. Az alapszöveg és annak elemzése, értékelése így egyszerre jelenik meg a Pannon Tükörben. Az efféle párosításokra a jövőben is lesz majd példa.
A folyóirat lehetőséget biztosít fiatal szerzőknek is: a lapszámbemutató egyúttal kötetbemutató is volt. A rédicsi születésű Dezső Kata első verseskötetével (Akiket hazavártak) ismerkedhettek meg az érdeklődők. A szerzővel Nagygéci Kovács József, a lap online főszerkesztője beszélgetett.
Az összejövetelen köszöntötték Lackner László írót is, aki a közelmúltban első helyezést ért el vígjátékával (Téblábolók, avagy eszetlenül váltjuk a rendszert) a békéscsabai drámapályázaton.

 

 

 

 

 

vissza az elejére