Nylt nap a tesztpályán | Kötet-bemutató | Gyarapodás, biztonság, béke |
n Május 19-én, szombaton lakossági nyílt napot tartanak a zalaegerszegi járműipari tesztpályán, ahol az érdeklődők megtekinthetik a már elkészült pályaelemeket. A részvételt előzetes regisztrációhoz kötik a zalazone weboldalon, melyről és a látogatás részleteiről sajtótájékoztatót tartottak a helyszínen.
Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos elmondta,
elsősorban zalaegerszegieket és Zala megyeieket várnak a nyílt napra, melyen
folyamatosan, reggel kilenc és este hat óra között egyórás időtartamban viszik
körbe az érdeklődőket, előre meghatározott útvonalon. Hozzátette: május 19-ére
azért esett a választás, mert ezen a napon tették le 2017-ben a mintegy 42
milliárd forintos költségű, 250 hektáron elterülő járműipari tesztpálya
alapkövét.
|
Városvezetők nyomában
Kötetben a városbírók és polgármesterek életútja
n Zalaegerszeg város egykori vezetőinek életútját és munkásságát foglalja össze a napokban megjelent Városbírók és polgármesterek című, fotókkal gazdagon illusztrált tanulmánykötet.
– pet –
A megjelenés nem előzmények nélküli: a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei
Levéltárának szervezésében tavaly a város első írásos említésének 770.
évfordulója alkalmából, ugyanezzel a címmel sor került egy tudományos ülésre. A
város napjához kapcsolódó konferencián a levéltár és a Göcseji Múzeum
történészei ismertették a témában zajló legfrissebb kutatási eredményeket. A 18.
századtól egészen az 1950-es évekig elemezve az egykori városvezetők
tevékenységét.A mostani kötet az ülés anyagából, illetve a tanulmányokat
illusztráló fotókból tevődik össze. A kiadványt dr. Gyimesi Endre
történész szerkesztette (aki a kötetben a 20. század első felének három
polgármesteréről értekezik), a könyvterv és a nyomdai előkészítés Seres
Péter munkáját dicséri. A könyv további szerzői Kapiller Imre,
Csomor Erzsébet, Foki Ibolya, Megyeri Anna, Béres Katalin, Paksy Zoltán és Káli
Csaba, akik az egyes városvezetők életútján keresztül Zalaegerszeg
fejlődésének, vagy éppen megtorpanásának legfontosabb időszakaiba is beavatják
az olvasót. Megjelenítve közben az országos vagy a nemzetközi politikai helyzet
településre gyakorolt hatását is. Dr. Gyimesi Endre a
tanulmánykötetet bemutatva utalt rá: a már ismertebb nevek (Kovács Károly,
Botfy Lajos, Czobor Mátyás) mellett, nagyon sok várostörténeti újdonság
és érdekesség olvasható, és a képek között is vannak ritkaságok. Kapiller
Imre és Csomor Erzsébet jóvoltából megelevenedik a
városbírók időszaka. Ezenkívül sikerült korabeli fotót találni Várhidy
Lajos (1900–1907), dr. Korbai Károly (1908–1915),
dr. Keresztury József (1915–1918) és dr. Tamásy István
(1936–1944) polgármesterekről. Utóbbi tevékenységéről korábban alig tudtunk
valamit, most pedig életútjának és városvezetői munkájának jó részét nyomon
követhetjük, a nem túl boldog végkifejletig. Ez is jelzi, hogy a tanulmányokat
olvasva megannyi sors elevenedik meg előttünk; sikerek, kudarcok, bukások,
nagyszabású tervek és meghiúsult álmok. Melyek hátterében egyéni döntések,
vágyak, vagy párt- és lobbiérdekek éppúgy állhatnak, mint a nagypolitikához
kapcsolódó események, melyek hatása vidékre is lecsapódott. Jó példa erre a II.
világháború utáni időszak, amikor a fokozatosan egy párt kezébe koncentrálódó
politika teljesen átvette az uralmat a közigazgatás felett. A tanácsrendszer
kiépülése előtti év (1949–50-ben) többek között amiatt is érdekes, hogy a város
egyetlen női polgármesterének mozgalmas életútjába is betekintést nyerhetünk –
fogalmazott a szerkesztő. A könyvbemutatón elhangzott: az önkormányzat által
támogatott kiadvány 650 példányban jelent meg, és bár kereskedelmi forgalomba
nem kerül, a könyvtárakba, levéltárba, közintézményekbe eljut, így bárki számára
hozzáférhető. A kötet megjelenését üdvözölte Balaicz Zoltán
polgármester is, aki elmondta: több született, mint egy egyszerű tanulmánykötet.
Látványosabb, olvasmányosabb és a laikusok számára is befogadhatóbb írásokat
tartalmaz, mint sok korábbi kiadvány. A megértést segíti a kötetben megjelent
160 fotó is. Az efféle könyvek mindig kicsit a jövőnek is szólnak, hiszen
városvezetőként érdemes elgondolkodni azon is, hogy vajon harminc-negyven év
múlva hogyan értékeli majd az utókor a mostani időszak polgármestereinek
munkáját.
Ünnepi közgyűlés zalaegerszeg születésnapján
n A város napja tiszteletére rendezett ünnepi közgyűlésen Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára és az idén ötvenéves Zalaegerszegi Honvéd Klub. A Sport mecénása díjat az FM-Vas Kft. kapta.
Az eseményen – melyen jelen volt többek között Vitár Zsolt György
alezredes, a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó
Parancsnokság parancsnokhelyettese, dr. Szabó Csaba, a Magyar
Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és dr. Mikó Zsuzsanna
főigazgató-helyettes, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott és
Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke – Balaicz Zoltán
polgármester köszöntötte a megjelenteket. Köszöntőjében utalt rá: az elmúlt
évben Zalaegerszeg első, 1247-es írásos említésének 770. jubileumát ünnepelte a
város, az idei évben pedig a 170 évvel ezelőtt, 1848-ban kitört forradalom és
szabadságharc eseményeire emlékezünk. Az adott korszak Zala megye és
Zalaegerszeg számára is különösen fontos, hiszen jelentős események és
kiemelkedő személyiségek jellemzik azt az időszakot. A polgármester
hangsúlyozta: a nagy ősök példája kötelez bennünket. Mi zalaegerszegiek tudjuk,
nem elég álmokat szőni, együttes erőfeszítéssel kell még jobban dolgozni. A
közös munka sikert és örömöt ad. Az elmúlt évek közös munkája nyomán
Zalaegerszeg folyamatosan fejlődik. Van egy olyan összetartó, lokálpatrióta,
városépítő közösség, amely képes közös célokat megfogalmazni és azokért
együttesen tenni. Zalaegerszegen az építkezésre, a fejlesztésekre, a személyes
és közösségi gyarapodásra koncentrálunk. Biztonságra és békességre – fogalmazott
Balaicz Zoltán. Az ünnepi közgyűlésen beszédet mondott dr.
Szabó Csaba, az MNL főigazgatója és Vitár Zsolt György
alezredes is. A nemzeti levéltár zalai származású vezetője örömtelinek nevezte,
hogy együtt ünnepelhet a 771 éves várossal, és hogy korábbi munkahelye, a zalai
levéltár Pro Urbe díjban részesülhet. Mint fogalmazott: az intézmény mostani
kollégái méltó utódai a nagy levéltáralapító elődöknek. Vitár György
ezredes pedig a közösségekben rejlő erő fontosságára hívta fel a figyelmet,
köszöntve az 50 esztendős honvédklubot. 2018-ban a közgyűlés nem adományoz
Zalaegerszeg Város Díszpolgára címet.Pro Urbe elismerésben részesült a megyei
levéltár. Az intézmény a 13. század óta őriz, nyilvántart és feldolgoz iratokat.
Őrzi a zalai, zalaegerszegi múlt legbecsesebb ereklyéit. Példamutató tudományos
munkát végez, munkatársai közül számosan országos kiadványok állandó szerzői,
tudományos konferenciák előadói. Kiadványok közzétételével ismerteti meg a város
lakóit szülőföldjük történetével, legfontosabb eseményeivel. Az elismerést
Molnár András, a levéltár igazgatója vette át. A másik Pro Urbe
díjjal kitüntetett szervezet a Zalaegerszegi Honvédklub Egyesület. A klub
1969-ben alakult Fegyveres Erők és Testületek Klubja néven. 1990-ben a Magyar
Honvédség Zalaegerszegi Nyugállományúk Klubja néven folytatta munkáját, ekkor
került feladatai közé a katonai hagyományok ápolása. 2011-től Zalaegerszegi
Honvédklub néven működnek, napjainkban nagyobb figyelmet fordítanak a katonák,
katonai hagyományok, katonai értékek felé. A díjat Németh István, a klub elnöke
vette át. A Sport mecénása díjjal elismert FM-Vas Kft. több mint tíz éve
támogatja a tekesportot, a nehezebb gazdasági évek során is a ZTK főtámogatója
maradt. A csapatból több játékosnak is munkahelyet biztosít. A klub külön
köszönettel tartozik a kft.-nek a tekesport működésének finanszírozásáért és az
Eb-szereplések támogatásáért.