Grund, szövegelés, örök kíváncsiság | Harminc év blues | Helyijárattal a város körül | Önirónia és odamondogatás |
Grund, szövegelés, örök kíváncsiság
Geszti péter a páholyban
n Nagypapa, pipilni kell! – ezzel a mondattal indult karrierje a hetvenes évek elején. Volt gyermekszínész, szinkronszínész, televíziós műsorvezető. Legnagyobb sikereit aztán énekes-dalszövegíróként, na és közismert reklámszakemberként érte el.
– pánczélPetra –
Az Egerszegi Páholy legutóbbi vendége Geszti Péter volt, akivel
Buza Beáta, az est háziasszonya beszélgetett. Az estet zenés bejátszások és
filmrészletek színesítették. A több mint kétórás rendezvényen sok minden
kiderült Gesztiről. Például, hogy – sok más hírességhez hasonlóan –
Zalaegerszegen volt katona (túl jó emlékei nincsenek erről), és hogy egy
véletlennek köszönheti pályafutását. A fenti „nagypapás” mondatot még
gyerekkorában mondta el egy rádiós reklámban. Édesapja a Magyar Televíziónál és
a Rádiónál volt szerkesztő, dramaturg, az érintett napon pedig nem volt, aki
vigyázzon Petire, így az apuka magával vitte a rádióba. Az a gyerekszínész, aki
eredetileg felmondta volna a reklámszöveget lebetegedett, a kis Geszti meg
beugrott helyette.
Aztán sorra kapta a szerepeket. Ő volt Lúdas Matyi és Mézga
Aladár hangja, de hallhattuk az Ötödik elem című filmben is. Végül
mégsem lett színész, és magyar–történelem szakos tanár sem. Egy retinaleválást
követő szemműtét miatt váratlan fordulatot vett az élete: a kórházi ágyon fekve,
unalmában szövegeket írogatott, s odaadta őket egyik barátjának, Berkes
Gábornak (Első Emelet). Gyorsan kiderült: kiváló érzéke van a magyar
nyelvhez és a szövegíráshoz. Persze, mint mondja, ezt is meg kellett azért
tanulni. Legnagyobb sikerének – az Első Emelet szövegein és a Rapülők együttesen
túl – A dzsungel könyve című musicalt tartja, melynek zenéjét Dés László
zeneszerzővel és Békés Pál íróval közösen alkotta. (Déssel azóta
is több produkcióban dolgoznak együtt.) A „Dzsungelt” 1996 óta játsszák
országszerte. Szerinte nemcsak a zene és a látványos rendezés miatt szeretik
sokan, hanem mert Maugli alakjában a kelet-európai sorstragédia is benne van,
némi humorral fűszerezve. Hasonlóan sikeres a Vígszínházban lassan két éve futó
A Pál utcai fiúk című zenés játék is (Dés–Geszti–Grecsó szerzeménye). Ennek
kapcsán a Páholyon sikerült kicsit rácáfolni Geszti Péter azon
nézetére, mely szerint a dalszöveg és a vers két külön műfaj. A musical népszerű
– és a Youtube-on jelenleg 3 millió 800 ezer megtekintésnél járó –
videoklipjének, a Mi vagyunk a grundnak a szövegét versként is hallhatta a
közönség. Ugyanolyan hatásos, sőt talán súlyosabb is, hiszen a zene ad egyfajta
lendületet, fiatalos könnyedséget a dalnak. A szerző úgy érzi, maga a szöveg
áthallásos, hiszen rengeteg közéleti aktualitása van, de mindenki úgy értelmezi,
ahogy akarja. Büszke az 1999 óta futó Arc plakátkiállításra is, ami civil
véleményformálás fontos terepévé nőtte ki magát. Ami a kudarcokat illeti:
beszélt például a Nemzeti vágtáról, mely az első évben nagyjából 100 millió
forintos veszteséget hozott, mert nem sikerült megvalósítani. A következő évtől
aztán sikeres lett a rendezvény, akkor meg mindenki utálta érte. Végül (nem
emiatt) ki is szállt a produkcióból. Tisztában van azzal is, hogy megosztó
személyiség: van, aki nem szereti, irigyli, mások meg csodálják. Ez azért is
van, mert sok mindennel foglalkozik, és ebből sok minden sikeres is lett. De nem
minden! És ezt fontos hangsúlyozni. Úgy látja, hogy a hazai művészeti és
médiavilág olyan, hogy „amig kifutófiú vagy szeretnek, ha meg már befutó vagy,
akkor nem”. A kudarcokon azonban túl kell lépni. Ebben segít az örök kíváncsiság
és a kísérletezés iránti vágy. Neki is volt depressziós időszaka, de szerencsére
nagyobbik lánya, egyik rajzával (melyen Apa volt az esőt hozó felhő, ami
pszichológiailag nem túl kecsegtető) kirángatta belőle. Az esten szó volt a
csajokról is. A szövegíró nem tagadja: nagyjából harmincéves koráig falta a
nőket (sőt döglött utánuk). Nemcsak fizikai értelemben vonzódik a nőkhöz, hanem
érzelmileg is, mert nagyon tiszteli toleranciájukat, érzékenységüket. Szerinte a
nőktől ugyanazt kell elvárni és ugyanazt kell megadni nekik, mint a férfiaknak.
Az országra általánosan jellemző macsóságot nem bírja, és úgy látja, hogy sok nő
szenved ettől. Őt az sem zavarja, ha a felesége (Ditz Edit
marketingszakember) adott esetben többet keres nála. Ez nem lehet
presztízskérdés! Geszti nagyjából egy évtizede motivációs trénerként is dolgozik;
az üzleti életben és a reklámszakmában szerzett tapasztalatairól (mi hozott
sikert, mi bukást, és hogyan lehet talpra állni) tart előadásokat cégeknél.
Amúgy abban hisz: Soha nincs késő! Nem az életkor számít az újrakezdésnél. A
kíváncsiság pedig mindig valami jó dologhoz viszi el az embert, amiből újra és
újra erőt lehet meríteni.
Dupla ünnep jubileumi koncerttel
n Két évfordulót is ünnepel az Egerszeg Fesztiválon Kránitz Tóni, a Shabby Blues Band frontembere. Idén tavasszal éppen harminc éve zenél, hamarosan pedig 55 esztendős lesz.
– pet –
A dupla jubileum alkalmából „30 év blues” címmel egy nagyszabású koncertre kerül
sor június 10-én, a Harmadik Színpadon (zsinagóga melletti parkoló). A bulin az
összes fontos zenész fellép, akivel Tóni az elmúlt évtizedekben együtt dolgozott.
– 1988. április 29-én álltam először szájharmonikásként színpadra a Blues
Experiment formációval az SZMK-ban. Azóta sok minden történt és változott; de a
blues és a szájharmonika megmaradt – mesélte lapunknak.
Hozzátette: 1991 szeptemberében alakult meg a Shabby Blues Band együttes, mely
immár huszonhét éve töretlenül működik. Hét lemezt adtak ki az azóta eltelt
időben, melyek saját számokat és feldolgozásokat egyaránt tartalmaznak.
– A harminc év alatt körülbelül ezerszer koncerteztem, és negyven zenésszel
dolgoztam együtt. A mostani jubileumi bulin azok lépnek fel, akikkel a
lemezeinket is felvettük. Több korszak is megelevenedik majd a színpadon.
Tulajdonképpen a pályafutásom keresztmetszete lesz látható és hallható. A Blues
Experiment, a Blues Mission és a Shabby Blues Band zenekarok repertoárjából
egyaránt játszunk dalokat. A kétórás koncerten huszonhat szám kerül terítékre,
és összesen tizenöt zenész játszik majd. Persze egymást váltva. Tóni úgy érzi,
az a feladata, hogy életben tartsa a bluest, mint műfajt.
– Ahogy Hobo is mondja: „Nyomjuk a bluest, és majd lesz valahogy.” Hát, én erre
tettem fel az életemet! Annál is inkább, mert manapság kihalóban van ez a stílus,
amolyan rétegzene lett megint. Az 1980-as évek végén, ’90-es évek idején volt
egy felfutása a műfajnak, divat lett bluest hallgatni és blues-zenekarokat
alapítani. Köszönhetően talán a Kopaszkutya című filmnek. Aztán a divat
lecsengett, s ma már nagyon kevés olyan zenekar van, melynek tagjai ezt az
irányzatot képviselik. Női blues-énekes például nincs is a környéken, pedig
régen voltak nagy tehetségek. Annak ellenére, hogy egyáltalán nem könnyű
elénekelni. A zenész tisztában van azzal, hogy csodát ő sem tud tenni, és nem is
országos viszonylatban gondolkodik (szerencsére Hobo és Deák Bill Gyula
még aktívak. Bár ez utóbbi zenész életkora és betegsége miatt már kevesebbszer
lép fel). Inkább itt a régióban szeretné ápolni a blues-os hagyományokat. Mint
meséli: a koncertszervezés tulajdonképpen egy menedzseri szakma, ennek is ki
kellett tanulni a fortélyait. Pláne, mert sokszor nehéz összehozni egy-egy
bulira a zenészeket, hiszen amatőrökről van szó, és mindenkinek megvan a saját
privát élete, foglalkozása.
– A júniusi jubileumi koncert egy igazi blues-ünnep lesz. Nagyon boldog vagyok,
hogy mindenki vállalta a fellépést, és az azt megelőző próbafolyamatot. Örülök,
hogy ilyen sok jó zenésszel állhatok ismét színpadra, és remélem, a közönség is
jól érzi majd magát.
Újabb verseskötettel jelentkezik az énekes
n A napokban jelenik meg Dolgos Péter Dodó negyedik verseskötete Pegazus a tollak hegyén címmel. A dalszerző, énekes háromévente jelentkezik egy-egy újabb könyvvel – ám mint mondja, ez egyáltalán nem tudatos.
– pet –
Sokkal inkább spontán dolog az egész versírás folyamata. Van, hogy hónapokig nem
jön az ihlet, aztán meg rövid idő alatt több vers is születik. A mostani kötet
címe is nagyjából erre utal: a Pegazus az irodalomban a költői ihlet, a
szárnyalás jelképe; ami jó, ha velünk van, ha tollat ragadunk. A mostani kötetbe
harmincnyolc vers került, a hozzájuk illeszkedő tizenkét grafikát az eddigiekhez
hasonlóan Kalmár János keszthelyi grafikus, tetoválóművész
készítette. Dodó úgy érzi, a versek tematikája, stílusa nem nagyon változott az
évek alatt. Poénok, önirónia, egy kis szerelem, kevés politikai utalás, meg némi
„odamondogatás” egyaránt van a költeményekben. Melyek alapját részben személyes
élmények adják, de fiktív szituációkra is épít.
A kiadványt – mely június első hetében kerül bemutatásra – támogatta az
önkormányzat, valamint a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány is. A szerző,
akit a nagyközönség főleg a Bazooka zenekar frontembereként ismerhet, nem mond
le a zenélésről sem. Mostanában a Körzeti Stúdió formációval játszik, főleg
modern hangzású, saját számokat, melyeket Sipos Zsolt dalszerzővel
írnak. Jelenleg épp egy próbafolyamat közepén van a csapat, mert készülnek az
őszi belvárosi fesztiválra.