Szaru és csont a népművészetben      

Széll János etnográfus és Kovács Zoltán népi iparművész.

Szaru és csont a népművészetben

Budapesten is megcsodálhatják

n Konferenciára, pályázati eredményhirdetésre és kiállításra invitált a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Zalaegerszegre, immár ötödik alkalommal. A kétévente rendezendő országos program az idén a ritkaságszámba menő szaru- és a csonttárgyalkotó népművészetet helyezte a középpontba, az érdeklődést, fennmaradást segítő megújítási törekvésekkel.

– b. k. –

A háromnapos rendezvény a Keresztury VMK-ban bemutatott tárlattal indult. A kiállításon és konferencián megjelenteket először Skrabut Éva, a házigazda egyesület elnöke köszöntötte. Majd Széll János etnográfus, úgyis mint zsűritag, beszélt a rendezvény jelentőségéről és annak helyi támogatásáról.
– Zalaegerszegre a népművészeknek valamilyen céllal kell érkezni. Most speciális területre szólt a kiírás, a szaru és csont archaikus terület, kevés művelője van. A megszólítás úgy szólt, hogy szülessenek új gondolatok, tárgymegújítás. A pályaművekben szépen együtt van a gyakorlati és a reprezentatív funkció, az esztétika és a rituális vonás. Ilyen tárgyai nem lehetnek akárkinek, a népművészet egyedi és megismételhetetlen, az anyag határozza meg az alkotást, mely szemre tetszetős és jól használható. A kiállított pályaművek között biztos mindenkinek lesz kedves, amit szívesen hazavinne. A válogatást a legjobb szándékkal tettük, amiből mindannyian tanulhatunk – mondta Széll János és reményét fejezte ki, hogy 2020-ban, a következő találkozón szintén népes lesz az összegyűltek köre.  Majd a támogató önkormányzat képviseletében elismerően, de bevallottan laikus szemmel Horváth Gábor közművelődési szakreferens beszélt a népművészet jelentőségéről, megbecsülésének és átörökítésének felelősségéről.
A fenti témában 23 pályamű érkezett, melyből a legjobbakat válogatta ki a zsűri. A többségében férfiak képviselte mesterségben női különdíjasnak is lehetett gratulálni. Országhné Dékány Katalin népi iparművész lószőrékszer-garnitúrája vívott ki elismerést. Szintén különdíjas lett Viasz Zoltán tollsípja. A harmadik díj helyben maradt, Nagy Béla népi iparművész több alkotása esetében. Második helyet ért el Kasza Miklós népi iparművész igényes asztali fűszertartója. Első helyezett lett Kovács Zoltán, a népművészet mestere szintén fűszertartó kollekciójával. A tárlat június 24-ig látható, majd másodbemutatóként a budapesti Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban lesz megcsodálható.

 

 

 

 

 

vissza az elejére