Szaru és csont a népművészetben |
Széll János etnográfus és Kovács Zoltán népi iparművész. |
Szaru és csont a népművészetben
Budapesten is megcsodálhatják
n Konferenciára, pályázati eredményhirdetésre és kiállításra invitált a Zala Megyei Népművészeti Egyesület és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Zalaegerszegre, immár ötödik alkalommal. A kétévente rendezendő országos program az idén a ritkaságszámba menő szaru- és a csonttárgyalkotó népművészetet helyezte a középpontba, az érdeklődést, fennmaradást segítő megújítási törekvésekkel.
– b. k. –
A háromnapos rendezvény a Keresztury VMK-ban bemutatott tárlattal indult. A
kiállításon és konferencián megjelenteket először Skrabut Éva, a
házigazda egyesület elnöke köszöntötte. Majd Széll János etnográfus, úgyis mint
zsűritag, beszélt a rendezvény jelentőségéről és annak helyi támogatásáról.
– Zalaegerszegre a népművészeknek valamilyen céllal kell érkezni. Most speciális
területre szólt a kiírás, a szaru és csont archaikus terület, kevés művelője
van. A megszólítás úgy szólt, hogy szülessenek új gondolatok, tárgymegújítás. A
pályaművekben szépen együtt van a gyakorlati és a reprezentatív funkció, az
esztétika és a rituális vonás. Ilyen tárgyai nem lehetnek akárkinek, a
népművészet egyedi és megismételhetetlen, az anyag határozza meg az alkotást,
mely szemre tetszetős és jól használható. A kiállított pályaművek között biztos
mindenkinek lesz kedves, amit szívesen hazavinne. A válogatást a legjobb
szándékkal tettük, amiből mindannyian tanulhatunk – mondta Széll János és
reményét fejezte ki, hogy 2020-ban, a következő találkozón szintén népes lesz az
összegyűltek köre. Majd a támogató önkormányzat képviseletében elismerően,
de bevallottan laikus szemmel Horváth Gábor közművelődési
szakreferens beszélt a népművészet jelentőségéről, megbecsülésének és
átörökítésének felelősségéről.
A fenti témában 23 pályamű érkezett, melyből a legjobbakat válogatta ki a zsűri.
A többségében férfiak képviselte mesterségben női különdíjasnak is lehetett
gratulálni. Országhné Dékány Katalin népi iparművész
lószőrékszer-garnitúrája vívott ki elismerést. Szintén különdíjas lett
Viasz Zoltán tollsípja. A harmadik díj helyben maradt, Nagy Béla
népi iparművész több alkotása esetében. Második helyet ért el Kasza Miklós
népi iparművész igényes asztali fűszertartója. Első helyezett lett Kovács
Zoltán, a népművészet mestere szintén fűszertartó kollekciójával. A
tárlat június 24-ig látható, majd másodbemutatóként a budapesti Magyar Népi
Iparművészeti Múzeumban lesz megcsodálható.